Ritkán szólal meg, és még ritkábban beszél a miniszterelnökről egykori belpolitikai főtanácsadója, de ha igen, akkor tud érdekeseket mondani. Giró-Szász András négyszemközti tárgyalásokról, Orbán Viktor önazonosságáról, de Mészáros Lőrincről és Márki-Zay Péterről is elmondta véleményét.
Nem ordítja le egyik munkatársát sem, nem emeli fel a hangját és teljesen önazonos azzal a – néppel könnyen szót értő – szereppel, amit közvetít magáról – így emlékszik vissza Orbán Viktorra Giró-Szász András volt kormányszóvivő, aki ritkán áll a nyilvánosság elé, az mfor.hu Klasszis Klubjával azonban most kivételt tett.
Az egykori kormányzati kommunikációs államtitkár, aki 2015 és 2018 között a miniszterelnök belpolitikai főtanácsadója is volt, az egyórás beszélgetésben azt is elárulta, 2014 őszén is csak azért tért vissza, mert Orbán Viktor megkérte, de nyomás akkor sem volt rajta. Ma állítása szerint egyáltalán nem foglalkozik politikai stratégiákkal, bár figyeli a politikát és kapcsolatain keresztül is tájékozódik.
2018-ban jelent meg Gondolat és erő – a cselekvő állam orbáni modellje című könyve, mely „útmutatóként szolgál az elmúlt 11 év kormányzati filozófiájának megértéséhez”, azóta pedig a családra fókuszál és „élvezi azokat a pillanatokat, amiktől korábban meg volt fosztva”.
Intellektuális fölény
Az egykori főtanácsadó volt munkájával kapcsolatban elismerte, hogy 2011 és 2016 között minden döntéshozatali színtéren jelen volt. A tanácsadás azonban szerinte nem feltétlenül jelenti azt, hogy a tanácsadó az okosabb.
„A miniszterelnökkel való munkám mindig abból táplálkozott, hogy annak nem ő, hanem én voltam a haszonélvezője. Azon kevés emberek közé tartozott, aki bármely kérdésben le tudott kötni és le tudott bilincselni az intellektuális fölényével” – emlékezett vissza Orbán Viktorral folytatott beszélgetéseire.
Giró-Szász szerint a tanácsadás az ő esetében leginkább abban merült ki, hogy ha úgy érezte, valamely szaktárca döntése eltérítheti a politikát a kormányzat előre meghatározott ívéről, figyelmeztette erre a miniszterelnököt.
Orbánt egyébként teljesen önazonosnak találta, és úgy érezte, talán ezért is értettek mindig jól szót. A „nép egyszerű gyermeke”-imázs mellett azonban többször is tanúja volt annak, hogy a kormányfő minden szituációban, külföldi államfőkkel, vezető üzletemberekkel való találkozásokon is meg tudta állni a helyét.
„Sokszor jelen voltam, amikor vele kifejezetten nem szimpatizáló külföldieknek egy-másfél óra alatt úgy tudta felvázolni az elképzeléseit, hogy azok nem váltak ugyan a híveivé, de elismerték a logikáját és intellektuális erősségét” – mondta.
A beszélgetést vezető Baka F. Zoltán arra is rákérdezett, vajon Gyurcsány Ferenccel szemben valóban akkora politikai gyűlölet él Orbánban, mint az kívülről látszik. Giró-Szász ezt nem tapasztalta, szerinte Orbánnak Gyurcsánnyal szemben az a legnagyobb fenntartása, hogy a volt szocialista kormányfő a pozíciót és az azzal járó szituációkat, például a miniszterelnök-jelölti vitát olyan mértékben erodálta, amiből nagyon nehéz volt, vagy nem is lehetett visszahozni.
Éppen ezért nem is csodálja, hogy 2006 óta nincs miniszterelnök-jelölti vita.
„Amíg az ellenzék nem veti ki magából azt a vitát meggyalázó személyt, nem állnak újra vitába vele” – mondta, és ezt igaznak találja Márki-Zay Péterre, a közös ellenzéki miniszterelnök-jelöltre is.
„Ha viszont kizárják Gyurcsányt minden platformról, akkor minden elképzelhető” – tette hozzá Giró-Szász, megemlítve, hogy az ellenzéki pártok saját szabad akaratából választották ezt az összefogást, ők "gyurcsányozták" össze magukat.
Stílus, hatalomtechnika, sztori
A 2018-as könyvre térve úgy fogalmazott, abban nem bennfenteskedni akart, hanem sorvezetőre akarta felfűzni azt a több ezer kormányzati intézkedést, melyeket a mindennapi hírekben nem lehet megemészteni.
„A logikáját akartam elmagyarázni annak, hogy egy 2010-ben gazdasági, társadalmi és morális mélyponton lévő országot hogyan lehet úgy újraépíteni, hogy az nem a 2010 előtti problémák újragenerálása, hanem új alapokról indul” – mondta.
Giró-Szász szerint, amikor Orbán Viktor 2010-ben kormányt alakított, fix elképzelése volt arról, hogy a gazdaságot nem önmagáért, hanem társadalmi célok szolgálatára kell átrendezni. Amikor ez a kettő már működik, ezeknek a vállára kell egy nemzetpolitikát építeni.
„A kormányban a legelejétől világos volt, honnan hova akarnak eljutni, és mindig voltak olyan személyek a kormányban, akik figyelték, hogy erről ne térjenek el” – mondta.
Baka F. Zoltán ennél a pontnál kérdezett rá, hogy vajon soha senkiben nem merült fel a kétség a kormányon belül a nemzeti tőkésosztály újraépítésével kapcsolatban, vagy azzal összefüggésben, hogy tényleg Mészáros Lőrinc az, aki ezt meg tudja testesíteni.
A beszélgetésben itt érkezett el az egyik legérdekesebb pillanat, Giró-Szász szerint ugyanis a kérdés megértéséhez nem egy emberen keresztül kell eljutni, hanem abból kell kiindulni, hogy a politikát három hadszíntéren vívják: stílus, hatalomtechnika és sztori. Úgy érzi, hogy
a hatalomtechnika területén kevés olyan kormányzat volt Magyarországon, ami olyan rutinosan mozgott, mint a jelenlegi, bizonyos szempontból talán a Gyurcsány-kormány sorolható még ide.
Ha viszont a stílustörténetet nézzük, az egykori tanácsadó szerint a miniszterelnök számára már a 2010-es kormányváltáskor világos volt, hogy azok a lépések, melyeket meg akar tenni a gazdaság és a társadalompolitika területén, rengeteg érdeket sértenek, nemzetközi színtéren is.
„A miniszterelnök egyet akart: ha ezeket a gazdaságpolitikai lépéseket meglépi, akkor a lépések kárvallottjai, köztük akár a multinacionális cégek is, egy esetleges kormányváltás után ne tudjanak ugyanolyan simán visszajönni, mint 1990-ben 1995-ben, vagy 2002-ben. Ezért egy nemzeti tőkésosztályt kellett létrehozni, de akkor nem lehetett tudni, hogy erre mennyi idő van, 4 vagy 8 év” – magyarázta. Ez ugyanakkor véleménye szerint sosem volt öncélú.
„A 2007-es válság bebizonyította, hogy a multik nem az anyaországukban húzzák meg először a szíjat, hanem a kihelyezett területeken építenek le, vonják meg a tőkét. Ezek elkerülése csak akkor lehetséges, ha egy szinten kiszorítja őket az állam. A nemzeti tőke ugyanis ezekben a vállalatokban nem a magyar munkavállalókat fogja először leépíteni” – tette hozzá.
És ha már Mészáros, a volt tanácsadó egy konkrét példát is hozott arról, a volt felcsúti polgármester érdekeltsége Tokajban megvásárolta ez egyik pincészetet. Ezt a média úgy adta elő, hogy „már megint bekebelezett valamit”, Giró-Szász szerint azonban nem szabad elfelejteni, hogy a francia tulajdonban lévő pincészetnek 2 milliárdos adóssága volt az állam és a szőlőtermesztők felé. Amikor azonban Mészáros Lőrinc megvette, „kifizette az összes adósságot, majd a franciákhoz képest két és félszer annyit fizetett a szőlő kilójáért”.
Nem ért egyet azzal a nézőponttal sem, hogy a kormány intézkedései volt dohányboltosokat, kis földbirtokosokat, kisebb médiavállalkozásokat is rossz helyzetbe hoztak. Példaként azt hozta fel, hogy a kormány az állami földekből 500 ezer hektárt adott el, melyek 300 embernél voltak haszonbérben, viszont 9000 ember vásárolta meg.
„Egy adott földterületért elindulnak kilencen-tízen – ez azt jelenti, hogy egy nyertes van és kilenc vesztes. A vesztesek hangját sokkal jobban felerősítette az ellenzéki sajtó, de a számok magukért beszélnek” – mondta.
Balek a kártyaasztalnál
A beszélgetésből a jelenkori politika sem maradhatott ki, Giró-Szász az erről szóló kérdésre azt felelte, nagyon kis esélyt lát arra, hogy az ellenzék kormányváltást tudjon elérni. Ennek egyik oka, hogy semmilyen kormányváltó hangulatot nem érzékel, de ehhez nem a közvélemény-kutatásokat kell nézni, a közhangulat legjobb iránytűje a konjunktúraindex, ami mára visszatért a 2019-es állapotába.
Úgy látja, az ellenzék egyetlen reménye, ha emocionális térbe szorul a politikai diskurzus, csak itt jelenhetnek meg esélyesként.
Márki-Zay Pétert azonban nem esélyesebbnek, hanem gúzsba kötve táncoló személynek gondolja, mert „a mögötte lévő konstelláció lehetetlenné teszi bármilyen önálló akarat érvényesítését”.
Ha eljutsz kártyázni egy kártyaasztalhoz, tudd azt, hogy mindig kell lennie egy baleknak, ha nem találod, akkor te vagy az – ez az érzésem Márki-Zay Péterrel kapcsolatban”
– fogalmazott Giró-Szász, de arra nem tért ki, hogy az ellenzéki miniszterelnök-jelölt kinek lenne a balekja.
A tanácsadó szerint a következő 4–6 év nagy kihívása, létrejön-e egy erős, közép-európai érdeki értelemben olyan államszövetség, amely egyenrangú a francia-német tengellyel. Ahhoz pedig, hogy ez megteremtődjön – ahol Magyarországnak sok más állammal együtt döntő szerepe lehet – nem mindegy, hogy aki az országot képviseli, mennyire karakteres, határozott és erős. Úgy érzi, jelenleg ennek a helyzetnek a megteremtése az elsődleges, amihez itthon egyértelműen stabilitás kell.
Arra a kérdésre pedig, hogy meddig marad miniszterelnök Orbán Viktor, annyit válaszolt: reményei szerint addig, amíg akar. Ő még csak hatalomátvételi kísérletről sem tud az elmúlt 12 évből – Lázár Jánost is ideértve, és úgy látja, a kormányon belül szereplőktől függetlenül „egyértelmű a hierarchia és az intellektuális fölény”.
A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:
Giró-Szászt egyenesen megkérdezték a parasztvakításról
