Egy ma is tartó háború része volt, ami 1956-ban történt - magyarázta Németh Szilárd.
A politikusoknak és szövegíróiknak az egyik legizzasztóbb feladata bármelyik október 23-ra vagy március 15-re olyan beszéddel készülni, amelyben elmagyarázzák, hogy a forradalmárok pontosan ugyanazért harcoltak, ami az ő pártjuknak az épp aktuális üzenete. Németh Szilárdnak sikerült megbirkóznia ezzel a kihívással is, a csepeli Királyerdei Művelődési Házban tartott megemlékezésen arról beszélt, hogy
1956 egy nagy, ma is tartó háború része volt.
Mint mondta, a tét ebben az évtizedek óta tartó háborúban az, hogy „Magyarország önálló, szabad országként vagy egy internacionalista baloldali birodalom gyarmataként él-e”, most pedig vissza akar térni a múlt. Innen is volt tovább: kifejtette, hogy azok, akik 1956-ban leverték a magyarok szabadságharcát, most ugyanazt akarják,
„álljunk be a sorba, fogjuk be a szánkat, mondjunk le a nemzeti önállóságunkról, adjuk el a nemzeti vagyont, vegyünk fel Soros-hiteleket, hagyjuk kifosztani a magyarokat, adjuk fel a nemzeti identitásunkat, és most már azt is akarják, hogy legyünk nyílt társadalom, telepítsük be a bevándorlókat a városainkba, engedjük be az iszlámot a templomainkba és az LMBTQ-propagandát az iskoláinkba”.
A feladat adott, a csepelieknek meg kell védeniük az elért eredményeket, és ehhez megkapták az 1956-os forradalom hőseinek üzenetét is: „előre, ne hátra”.
