Jó ötletnek tűnt a DK-ban Dobrev Klára indítása miniszterelnök-jelöltként, ennek minden kockázatával együtt. Csakhogy az ellenfelek “összegyurcsányozták” a győzelemért egyébként keményen küzdő jelöltet, ráadásul még a baloldali elit is elpártolt tőle. A vereség főképp Dobrevnek fájhat, a pártnak talán kevésbé.
“Nem erre számítottunk” – értékelte Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke az ellenzéki előválasztás eredményét, amely felesége, Dobrev Klára, a DK miniszterelnök-jelöltje vereségét és Márki-Zay Péter győzelmét hozta. Gyurcsány összegzése szerint “nem ez volt a várakozás sok-sok hónappal ezelőtt”, ráadásul – és itt utalt a még Dobrev győzelmét hozó első fordulóra – “evés közben jön meg az étvágy, és pokolian jól teljesített Klára is”. Ehhez képest született a lesújtó eredmény: Márki-Zay 56,7 százalékkal nyert, mert bár Dobrev vidéken erős maradt, Budapesten a hét győztes körzetből csak egyet tudott megtartani.
5+1 dolog, amit az előválasztás számaiból megtudtunk
Márki-Zay Péter megháromszorozta szavazatai számát az előválasztás első fordulójához képest, Dobrev Klára viszont nem tudta tartani a lépést Budapesten, miközben vidéken pont annyi megyét nyert, mint az első menetben. Ezek után a végeredmény annyira egyértelmű volt, hogy a DK jelöltje vasárnap este 8-kor már gratulálni hívta a hódmezővásárhelyi polgármestert.
A fenti végeredmény már a részeredmények ismeretében viszonylag hamar nyilvánvaló volt, így vasárnap már este 8 óra után gratulált ellenfelének Dobrev Klára, mondván: “döntöttek a választók”, Márki-Zay Péter lett az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, és ezentúl közösen kell dolgozni az ellenzék sikerén, Orbán Viktor leváltásán, rendszerének felszámolásán.
Szemben Dobrevvel, Gyurcsány a hatperces videós értékelésében nem gratulált a győztesnek, Márki-Zay nevét ki sem mondta, csak megállapította, hogy “el kell fogadni ezt az eredményt”. Ráadásul tett egy kétértelmű megjegyzést is az ellenzék, és így a DK által jövő tavasszal szerezhető mandátumokkal összefüggésben: “ha többségünk van a parlamentben, akkor majd mi választhatunk kormányfőt”. Ezt akár úgy is lehet értelmezni, hogy Márki-Zay helyett más lehet majd a kormányfő, pedig az ellenzéki pártok nemrég még arra tettek ígéretet, hogy nem lehet ilyen.
Dobrev Klára vereségének okait azonban nem elemezte Gyurcsány. Megtette helyette más. Például maga Márki-Zay, aki győzelmi beszédében úgy értékelte az előválasztást, hogy “ellenzéket is váltottunk”. Az értelmezéssel nem volt egyedül: Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója is úgy értékelt, hogy Márki-Zay sikere azt jelenti, hogy jelentős választói tömegeknek elege van az eddigi politikacsinálókból, az „elmúltharmincévből”. Még egyértelműbben fogalmazott Tölgyessy Péter jogász, politológus a Partizán eredményértékelő műsorában, amikor azt mondta: “világosan látszik, hogy itt szabályos népszavazás volt, (…) a baloldali elit elpártolt Gyurcsány Ferenc párjától”. Megjegyezte:
vannak, akik számára “még egy gyanús, hódmezővásárhelyi illetőségű, jobboldali dolgokat mondó ember is elfogadhatóbb, mint Dobrev Klára és a pártja”.
A hvg.hu ennek okait kereste, és azt próbálta kideríteni, hogy Dobrev Klára vereségében vajon mennyit számított a Gyurcsány-faktor, vagyis: használt-e vagy inkább ártott Dobrev kampányának, és ha igen, mennyit. Az sem mellékes kérdés persze, hogy Gyurcsány nélkül vajon Dobrev lett volna-e a DK miniszterelnök-jelöltje.
Az általunk megkérdezett elemzők közül Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója lepődött meg a legkevésbé a fejleményeken, mondván: várható volt, a második forduló DK- és Gyurcsány-ellenes szavazás is lesz, hiszen a közvélemény-kutatások alapján hónapok óta tudható volt, hogy Dobrev Klára elutasítottsága az ellenzéki szavazók között a legmagasabb a jelöltek közül. Róna arra is felhívta viszont a figyelmet: Dobrev “ennek ellenére kihozta a maximumot az előválasztásból, bárki mással még kevesebbet ért volna el a DK”.
Nem tettek ellene semmit
Noha lehetett számolni a Gyurcsány-faktorral, ennek hatását tompítani is tudta volna akár Dobrev, akár maga Gyurcsány is, mégsem tették meg. “Nem is próbálta a DK leválasztani Gyurcsány Ferencet az előválasztási kampányban Dobrev Kláráról, ezzel pedig a minimális esélyét is elveszítették, hogy elsimítsák a Gyurcsány személye, elutasítottsága miatti ellenzéki törésvonalat” – mondta a hvg.hu-nak Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. Pedig Dobrev, illetve Gyurcsány egyaránt tehetett volna szerinte gesztusokat ennek érdekében: Dobrev Klára elhatárolódhatott volna a 2010 előtti kormányzástól, de nem tette, ahogy Gyurcsány is tompíthatta volna a vele szembeni ellenérzéseket azzal, ha az elején kijelenti, hogy Dobrev győzelme esetén nem vállal közéleti szerepet, de nem tette.
Azt ugyanakkor Virág Andrea is elismerte, hogy a DK akkor sem lett volna könnyebb helyzetben, ha nem Gyurcsány felesége a miniszterelnök-jelöltjük, mivel Gyurcsánynak pártelnökként legalább olyan erős személyes szerepe és jelenléte van a DK életében, mint Orbánnak a Fideszében. A DK természetesen számolt azzal, hogy a második fordulóban összeáll a DK- és a Gyurcsány-ellenes ellenzéki koalíció, de arra aligha számítottak, hogy ennek ekkora hatása lesz: Márki-Zay Péter is jól kihasználta ezt a kampányában, és az adatok is azt mutatják, hogy a második fordulóban megjelent új szavazók nagyon jelentős része csak azért ment el voksolni az előválasztáson, hogy kifejezze: nem kér a DK-ból. Ehhez képest Virág Andrea szerint “az is szép eredmény, bár nyilván kevés”, hogy Dobrev az első fordulóhoz képest csaknem 70 ezerrel több voksot tudott begyűjteni, méghozzá jelentős részben Karácsony Gergely egykori, a Márki-Zayéval szemben a baloldali politikát választó szavazói közül.
Még ennek ellenére is érdemes Dobrev Klárának a jövőben is aktívan részt venni a DK politikájának alakításában – vélekedett a Republikon Intézet stratégiai igazgatója –, “mivel messze nem annyira népszerűtlen, mint Gyurcsány Ferenc”, a jövő tavaszi választásokig pedig biztosan jelentős szerepe marad a DK számára nyerhető, de billegő körzetek stabilizálásában, az ellenzéki egységet összetartó “nyugodt erő” képviseletében. A pártban ugyanakkor Gyurcsány Ferenc formális és informális dominanciája a stratégiai igazgató szerint rövid távon biztosan erős marad, annak ellenére is, hogy Dobrev Klára a 2019-es európai parlamenti választások óta, és különösen most az előválasztási kampányban “egyre inkább a DK arca lett”.
A Gyurcsány-faktor nem döntötte el eleve az előválasztás végeredményét, mivel ez csak egy ok lehetett a sok közül – hívta fel a figyelmet egy másik elemző. “Gyurcsány Ferenc személye, pontosabban az a metafora, amit építenek vele, csak az egyik, és kutatás igényel, hogy mekkora faktor lehetett a sok közül, ami voksolásra szólíthatta az előválasztás második fordulójában mintegy 200 ezer új szavazót, akiknek a részvétele végül a DK jelöltje, Dobrev Klára vereségéhez vezetett” – mondta a hvg.hu-nak Böcskei Balázs, az IDEA Intézet kutatási igazgatója (és egyben a DK-s főpolgármester-helyettes, Gy. Németh Erzsébet fővárosi közpolitikai tanácsadója – a szerk.) A Gyurcsány-metafora mellett a Márki-Zay Péterre szavazókat befolyásolhatta még a politikai rendszerkritika, a politikai osztály kritikája, az általánosító elitellenesség, és a 2010 előtti időszak kritikája, valamint a 2010 utáni időszak ellenzéki politikájának kritikája is – sorolta.
"Dobrevesített" DK-ra építettek
Ami Dobrev Klára szerepét illeti, úgy vélte, a mostani előválasztási kampány – hasonlóan a DK 2019-es európai parlamenti választási kampányához – egy “dobrevesített DK-ra” épült, szemben a korábbi, 2018-as parlamenti kampánnyal szemben, amely a “gyurcsányosított DK-ról" szólt. A mostani előválasztási kampányban persze Gyurcsány Ferenc is megjelent, de az ő szerepe jobbára mozgósító volt, járta az országot, a szervezeti integrációt igyekezett biztosítani, így – miként a DK 2019-es EP-győzelme sem –, Dobrev mostani veresége sem rajta múlott, bár a Fidesz és Márki-Zay Péter-felhő természetesen egyaránt kihasználta a helyzetet, hogy “összegyurcsányozza” az előválasztást – tette hozzá.
Böcskei szerint a többi ellenzéki párthoz hasonlóan a DK-nak is van egy szavazatszerző képességi korlátja, de ami most fontosabb lehet a pártnak, az a DK szavazatmegtartó képességének biztosítása, amiben pedig kulcsszerepe lesz a következő fél évben Dobrev Klárának, aki már csak azért sem vonulhat várhatóan vissza, mivel a hatpárti ellenzéki összefogás együttműködési képességének felmutatása is aktív szerepet igényel tőle. Az elemző szerint egyelőre biztosan megmarad a DK-ban az a “munkamegosztás”, hogy Gyurcsány a szervezeti ember, Dobrev pedig a kampányember.
Ráadásul – hívta fel a figyelmet Böcskei – “bármennyire is elitkritikusnak tűnt az előválasztás”, Márki-Zay Péter ellenzékváltó megjegyzése parlamenti mandátum osztási tekintetben egyelőre téves, mivel a hat ellenzéki párt képviselői ülnek majd be jövő tavasszal a parlamentbe, míg Márki-Zay mögött nincs párt, csupán “egy jelentős számú, de akár illékonnyá is válható támogatói kör, amelynek nincs alapidentitása, leginkább Orbán- és elitellenes jellemzői vannak. A tudatostól az élményszavazóig teljes spektrumot betölthetnek”. Böcskei úgy véli, már csak emiatt sincs kényszer a DK-n, hogy érdemben változzon, mivel az ellenzéki oldalon “cseppfolyóssá váló” többi párthoz képest a DK változatlan alapidentitása jelenthet állandóságot, kontúrt a többiekhez képest.
Akárhogy is, a legtöbbet Dobrev Klára veszítette – derült ki a már említett Partizán-műsorban megszólaló Tölgyessy Péter elemzéséből. Ő ugyanis úgy látja, “ennél nagyobb tragédiát egy politikus nem nagyon élhet meg annál, amit Dobrev Klára megélt”. Meglátása szerint “hihetetlen ambícióval készült Dobrev Klára erre a szerepre (…) azt hiszem, amikor a férje miniszterelnök volt, az erős ember akkor is ő volt”. Dobrev előválasztási szereplését értékelve azt mondta: ha valaki nagyon akarta a sikert, nagyon akart miniszterelnök-jelölt lenni, akkor az ő volt – minden gondolata, mozdulata ki volt találva. Úgy fogalmazott:
Nem politikai, hanem technikai értelemben az egész ellenzéki mezőnyben ő a leginkább miniszterelnök-képes”.
Kitért arra is, hogy a kampányban “az ellenzék magját akarta megnyerni minden jelölt, versengtek abban, hogy ki az, aki nagyobbat tud ütni a Fideszen”. Ebben szerinte Dobrev volt a legengedékenyebb, mert azt gondolta, megnyeri ezt a választást. Az első fordulót meg is nyerte, szépen, tisztán. “Milyen szelíd volt: mint egy jó anya, összefogta a kis csibéit, terelgette őket, nem szállt be semmiféle a vitába. Csak akkor, amikor látszott, hogy súlyos veszélyben van a pozíciója, amiért a Gyurcsány-család évekig dolgozott, most meg összeomlott szinte az egész.” Ami a következő időszakot illeti, Tölgyessy jól látta előre, hogy a gyurcsányozástól a Fidesz nem nagyon fog tudni szabadulni, pedig ezzel szerinte “komolyan kockáztatja, hogy veszít, mert teljesen üressé válik az egész gyurcsányozás", hiszen a második forduló éppen arról szólt, hogy ne Dobrev Klára, és ne Gyurcsány Ferenc pártja győzzön.
Márki-Zay diadala az (eddigi) ellenzék bukása?
