Márki-Zay Péter “királycsináló” lehet, ha visszalép Karácsony Gergely javára, ám vártnál jobb szereplése miatt ezt egyelőre még lebegteti, feltételeket szab. Karácsony nem akar visszalépni, inkább szinte mindent megígér Márki-Zaynak. Vajon melyikükkel nyerne többet az ellenzék most, és jövő tavasszal?
Az ellenzéki előválasztás második fordulója előtt a kérdés nemcsak az, hogy három vagy kétszereplős lesz-e a verseny, és ha utóbbi, akkor “ki viszi táncba” az első fordulót magabiztos előnnyel nyerő Dobrev Klárát, hanem az is, hogy a most még a dobogón álló Karácsony Gergely vagy Márki-Zay Péter visszalépése segítené-e az ellenzék jövő tavaszi választási szereplését.
Miért kellene bárkinek visszalépni?
Alapvető kérdés, hogy egyáltalán miért kellene visszalépni bárkinek is a másik javára, hiszen az előválasztás szabályai szerint ha az első fordulóban senki nem szerzi meg az abszolút győzelemhez szükséges legalább 50 százalékos támogatást, akkor az öt miniszterelnök-jelölt közül az első három helyen végző jut tovább a második körbe – feltéve, ha 15 százaléknál jobb eredményt értek el.
Papíron tehát a jelöltekre leadott összesen 616 512 szavazat 34,7 százalékát megszerző Dobrev Klára (DK), a 27,3 százalékkal második Karácsony Gergely (MSZP–Párbeszéd–LMP), és a 20,4 százalékot kapó Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa Mozgalom) jutna a második fordulóba, a 14,1 százalékot szerző Jakab Péter (Jobbik) és a 3,4 százalékot elért Fekete-Győr András (Momentum) pedig kiesik.
Egyelőre azonban csak az utóbbi, vagyis Jakab és Fekete-Győr kiesése biztos, Márki-Zay és Karácsony között pedig tárgyalások kezdődtek a visszalépésről. De miért muszáj valamelyiküknek visszalépni? Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai elemzője szerint azért, mert kizárólag egyvalakinek jó, ha hárman versengenek a második fordulóban: Dobrev Klárának. Bár szerinte ebben az esetben sem lenne borítékolható a DK jelöltjének győzelme, ám
az biztos, hogy a DK-t és Dobrevet elutasító ellenzéki szavazók voksai megoszlanának Karácsony és Márki-Zay között, ez pedig egyiküknek sem érdeke”.
Vagyis mindketten érdekeltek a kétszereplős felállásban, ehhez pedig egyiküknek vissza kell lépni.
Több érv szól Karácsony mellett
„Szigorúan a matematika azt diktálná, hogy a kevesebb voksot kapó Márki-Zay lépjen vissza, de ő a várakozásokhoz képest nagyon jól szerepelt, és most nyilván magabiztosabb a 20 százalék feletti eredményével, mintha csak éppen 15 százalék fölötti arányt ért volna el” – mondta Virág Andrea. Hozzátette ugyanakkor: ebben a most folyó alkuban Karácsony mozgásterét szűkíti, hogy rosszul szerepelt vidéken, bár Márki-Zay sem túl jól, viszont az ő eredménye talán településtípusok szerint kiegyensúlyozottabb.
Karácsony mellett szól viszont, hogy ő a tapasztaltabb, rutinosabb politikus, ismertebb országosan, ő tölti be a közvetlenül választott legmagasabb közjogi pozíciót, a főpolgármesteri posztot – állapította meg a Republikon Intézet stratégiai igazgatója. Hozzátette: ezt Márki-Zay is érezheti, hiszen a csütörtök éjjeli eredményközlés utáni első nyilatkozatában még arról beszélt, hogy visszalépésekről kell tárgyalni, nem sokkal később viszont már a maga visszalépéséről beszélt, és ehhez feltételeket is szabott.
“Három feltételéből kettő – az euró bevezetése és az Alaptörvény közjogi érvénytelenségének kimondása – ugyan olyan téma, amelyben az előválasztási kampányban a részleteket illetően nem értett vele egyet Karácsony, mégis lehet rá olyan politikai választ adni, amely a másik félnek elfogadható lehet” – jegyezte meg. Virág Andrea szerint Márki-Zay visszalépése valószínűsíthető, nemcsak amiatt, mert Karácsony második helye, így Márki-Zay-val szembeni előnye megkérdőjelezhetetlen, hanem azért is, mert a második fordulóban Dobrevvel szemben neki csak 7 százalékpontos hátrányt kellene ledolgoznia, míg Márki-Zaynak csaknem 15 százalékosat.
Az integráló jelölt a nyerő 2022-ben
Márki-Zay mellett szólhat egyébként, hogy kiegyenlítettebb az országos támogatottsága, nem kimagasló sehol az elutasítottsága, és talán kevesebb látványos dologgal lehet támadni, mint Karácsonyt, viszont ellene szól, hogy rövidebb politikai múltja van, kevésbé elkötelezettebbek a szavazói, bizonyos kérdésekben pedig a jobboldali-konzervatív szemlélete miatt az ellenzéki tábor egy része számára kevésbé elfogadhatóak a nézetei, például ami az LMBTQ-közösség jogait illeti – sorolta az előnyöket és hátrányokat Virág.
Ami pedig Karácsonyt illeti, az elemző szerint mellette szól, hogy volt már polgármester, most főpolgármester, sőt volt már miniszterelnök-jelölt is, végigcsinált már egy országos választást, népszerűsége és ismertsége magas, nagy az ellenzéki választók elkötelezettsége az irányában, ráadásul a közös kampány véghezvitelében és a koalíciós kormányzásban is jobban felkészültnek tartják őt a szavazók Márki-Zaynál. Ha a második fordulóban Karácsony egyedül marad Dobrevvel, akkor sokkal nagyobb az esélye a győzelemre, utána pedig arra, hogy a parlamenti választásokra sikerrel integrálja az ellenzéki szavazókat, megszólítsa a Fidesz-árvákat, és megnyerje a bizonytalanokat – vélekedik Virág Andrea.
Milyen érv szól Márki-Zay mellet?
Nem tudok egyetlen olyan, objektív és nyomós érvet sem, amely amellett szólna, hogy Karácsonynak kellene visszalépnie Márki-Zay javára – állapította meg Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója. A hvg.hu kérdésére azt mondta, az ellenkezőjére viszont ott van például az az elég nyomós érv, hogy Karácsony sokkal több voksot kapott az első fordulóban Márki-Zaynál,
azaz a választói akarattal szembenne, ha a nagyobb lépne vissza a kisebb javára”.
Vannak, akik azt mondják, hogy Márki-Zay talán vidéken népszerűbb Karácsonynál, de ez nincs így. Karácsony összességében több voksot kapott Budapesten kívül is, mint Márki-Zay. A választókerületek nagy többségében Karácsony végzett Márki-Zay előtt. A második forduló tétjét jelentő kérdésnél, Dobrev Klára legyőzésénél szintén Karácsony esélyei jobbak szerinte, mivel “a baloldali – jórészt idős – törzsszavazókat is meg kell tudni szólítani”: az MSZP-s szavazók egy Márki-Zay és Dobrev szereplésével zajló második fordulóban jelentős részben inkább a DK miniszterelnök-jelöltjét választanák, mint Márki-Zayt.
A Fidesz mindenkinél találhat valamit
Róna Dániel úgy véli, téves Márki-Zay számítása, hogy ő egy második fordulóban tömegesen számíthatna jobbikos szavazatokra, hiszen egyrészt Jakab Péter nem támogatja Márki-Zayt se, másrészt egyáltalán nem biztos, hogy a második fordulóban saját miniszterelnök-jelölt hiányában is elmennek voksolni a Jobbik-szavazók. A 21 Kutatóközpont igazgatója felhívta a figyelmet arra is, hogy mint azt az első fordulónál is láthattuk, "az előválasztás mozgósítási verseny, amihez pénz, szervezet és adatbázis kell, ezek pedig kettejük közül Karácsonynak vannak inkább”.
Igaz ugyan, hogy Márki-Zay sokkal kevesebb pénzből ért el jó eredményt, de “Karácsony lejáratására százmilliós tételt költött a Fidesz, a hódmezővásárhelyi polgármestert viszont még nem támadták ilyen volumennel. Karácsony gyengeségei már kiderültek a kampány alatt, de naivitás azt gondolni, hogy a riválisainál ne lennének támadható pontok – a Fidesz mindenkinél tudna találni valamit. Azt ugyanakkor elismerte, hogy mindkét jelölt “bizonyított már választáson”.
Mi volt eddig, mi következik ezután? |
Az ellenzéki előválasztás szeptember 28-án zárult első fordulójában az előzetes feltételeket teljesítő öt miniszterelnök-jelöltre, illetve egy másik szavazólapon az ország 106 egyéni választókerületében induló képviselőjelöltekre lehetett szavazni. A képviselőjelölti előválasztás egyfordulós volt, vagyis az győzött, és az lesz jövő tavasszal a kormánypárti jelölt hatpárti ellenzéki kihívója, aki a legtöbb szavazatot kapta. A miniszterelnök-jelölti verseny már biztosan kétfordulós lesz, mivel itt csak akkor dőlt volna el első körben a verseny, ha valamelyik jelölt egymaga megszerezné a voksok legalább 50 százalékát. A második körben versenyben maradt jelöltek közül az győz, akire a legtöbben voksolnak. Ő lesz jövő tavasszal az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, akit az ellenzéki pártok október 23-i nagyrendezvényükön indítanak el kampányolni. Az eredeti tervekhez képest az előválasztás második fordulóját várhatóan 5 nappal később, október 9-én indítják el és egészen 16-ig tart, így két hétvégét is érint majd a nagyobb részvétel elérése érdekében. További könnyítésként tervezik azt is, hogy a második fordulóban online nem kell majd „sorban állnia” újra azoknak, akik az első fordulóban már szavaztak és azonosították őket. Az első fordulóhoz képest kényelmi változtatás az is, hogy a második fordulóban egy választókerület lenne az egész ország: bárki, bárhol szavazhatna, nem csak abban a választókerületben, ahol lakik. |
Az előválasztás második fordulója előtt kialakult helyzetet és a következő időszak kérdéseit elemző adásunk itt látható:
Jöhet-e még fordulat az előválasztáson? - a HVG politikai szakírói elemzik az első forduló eredményeit
Stúdiónkban Gergely Márton, a HVG főszerkesztője tárgyalja meg Windisch Judittal, a hvg.hu politikai újságírójával és Hamvay Péterrel, a HVG szerkesztőjével az előválasztás tapasztalatait.
Itt követheti térképen az ellenzéki előválasztás eredményeit – térképre tettük mind a 106 egyéni választókerület eredményét:
Itt követheti térképen is az ellenzéki előválasztás eredményeit
Az egyéni választókerületek adatait térképre vittük, a jelöltek eredményei mellett azt is feltüntettük, hogy 2018-ban ki vitte a körzetet.
Az előválasztás első fordulójának eredményeit összefoglaló cikkünk itt olvasható, a csütörtök eseményei és a két napon át tartó szavazatszámlálás utolsó óráinak izgalmai pedig percről percre tudósításunkban olvashatók újra:
Dobrev egyértelműen vezet, mind több helyen eldőlt, ki indul jövőre - előválasztási eredményváró percről percre
Dobrev Klára vezet az ellenzéki előválasztáson, a DK-s politikus eddig szinte az összes vidéki körzetben nyert. Karácsony Gergely stabilan hozza Budapestet, kérdés, hogy ez elég lesz-e az első körös győzelemhez. Márki-Zay Péter harmadik helye sem kérdés, a Mindenki Magyarországa Mozgalom vezetője Budapesten rá tud verni Dobrevre.