Budapest 9. választókerületében, vagyis a hagyományosan baloldali Kőbányán és Kispesten most dől el, hogy a választók az elmúlt harminc év jól ismert arcaiban bíznak-e, vagy új embert juttatnának a Parlamentbe.
Háromezer szavazattal nyerhető körzetként jellemezte Budapest 9. választókerületét egyik forrásunk, amikor az előválasztás miatt a X-XIX. kerületbe látogattunk. A körzet azonban háromesélyes, vagyis matematikai esélye mindegyik ellenzéki jelöltnek van arra, hogy ő legyen az egyesült ellenzék jelöltje a 2022-es országgyűlési választáson.
Az ellenzék helyben három jelöltet versenyeztet az előválasztáson: Paróczai Anikó a Momentum színeiben, Burány Sándor az MSZP, a Párbeszéd és az LMP támogatásával, Arató Gergely (aki korábban ugyancsak az MSZP-t erősítette) pedig a DK és a Jobbik segítségével méreti itt meg magát. A körzet legnagyobb izgalmait az a párharc ígéri, amely a momentumos Paróczai Anikó és az általa korrupciós vádakkal illetett szocialisták között zajlik. Fontos megjegyeznünk, hogy a három jelölt közül egyedül Paróczai Anikóval volt lehetőségünk találkozni, a másik két jelölt nem kínálta fel a személyes interjú lehetőségét, teendőik miatt mindketten azt kérték, telefonon beszélgessünk.
A választókörzet legrégebben versenyben lévő motorosa Burány Sándor: ő helyben hatszor győzte le a Fidesz jelöltjét, csak 2010-ben nem sikerült neki. A Medián felmérése szerint azonban Burány jelenleg csúnyán le van maradva a többiektől.
A közvéleménykutatók szeptember közepén készített mérése szerint hiába akar a megkérdezettek 53 százaléka kormányváltást, a biztos szavazók körében Burány mindössze a voksok 25 százalékát zsebelné be, miközben Paróczainak 28 százalékot, Aratónak pedig 35 százalékot mértek. A szocialista politikus telefonon azt mondta lapunknak, hogy nem hisz a Mediánnak: szerinte irreálisan magas részvételi aránnyal számolnak, a kampánya pedig helyes úton jár, be fog jutni a Parlamentbe 2022-ben is. Burány legfőbb üzenete a választók felé az, hogy ő az egyetlen az országban, aki zsinórban hatszor tudta legyőzni a Fidesz jelöltjét, így „nem látja okát” annak, hogy kampányán módosítson.
Arató Gergely pedig elsősorban Dobrev Klára programjával kampányol, hiszen „az emberek tudják, hogy van előválasztás, tudják, mit kínál nekik Dobrev Klára”.
Burány Sándor helyi gyengélkedésének okairól megoszlanak a vélemények. Paróczai Anikó szerint lehet, hogy a választók egyszerűen új arcokat akarnak, mert annyiszor átverték őket a politikusok.
A másik ok, ami erodálhatta a szocialista politikus népszerűségét, az éppen Paróczai, és az általa a kispesti városvezetésről kibuktatott korrupciós botrányok, a momentumos ugyanis kispesti önkormányzati képviselőként 2019-es megválasztása után szinte azonnal a korrupció elleni harcot indított, és elsőként viszont nem a Fideszt, hanem a kispesti kerületvezetést vette célba. Az általa vezetett antikorrupciós bizottság viszont nem érte el kitűzött célját: megbízatása mindössze három hónapra szólt, azonban még ezt az időt sem sikerült a koronavírus miatt teljes egészében kitöltenie. Sőt: az önkormányzat honlapján később megjelent „antikorrupciós jelentésben” a kerületvezetés jószerivel felmentette saját magát, szerintük egyszerűen nem álltak meg a bizottság gyanúi, vádjai.
Paróczai hozta nyilvánosságra az egyik szocialista hivatalnok, Kránitz Krisztián Kanári-szigeteki villáját, amit az elmulasztott feltüntetni vagyonnyilatkozatában. A Momentum politikusát többen is kritizálták azért, mert azonnal a nyilvánosság elé tárta az ügyet. Például a szocialista Burány Sándor, aki szerint ha valaki korrupciót sejt, akkor mérlegelnie kell, hogy kezdeményezi-e a helyi testületben az adott hivatalnok leváltását, vagy ha súlyosnak ítéli meg a problémát, akkor rendőrségi feljelentést tesz, mert ezek hatékonyabb módok, mint beszélgetni róla a nyilvánosság előtt.
Paróczai nem, Kránitz viszont feljelentést tett becsületsértés miatt. Paróczait rabosították, az ügy pedig a képviselő szerint attól igazán abszurd, hogy Kránitz hivatalnokként közszereplő, vagyis tűrnie kellene, ha ilyen ügyet szellőztet meg valaki róla. A másik abszurd pont az, hogy Paróczai – saját bevallása szerint – kizárólag nyilvánosan elérhető adatbázisokat használva jutott el Kránitz spanyolországi villájához, vagyis még csak nem is szigorúan titkos dokumentumokat, vagy egy védett házat hozott nyilvánosságra.
Kránitz neve egyébként összeforrt a kispesti kokaingyanús botránnyal is: még a 2019-es önkormányzati kampány finisében futott végig a sajtón egy rejtve készített felvétel, amelyen a pártból azóta kizárt Lackner Csaba részletezte egy fehér port tartalmazó zacskót lóbálva, hogy hogyan trükköztek Kránitz fizetésével, hogyan juttattak neki jóval többet normál bérénél. Az egyesült ellenzékre nem égett rá a botrány, a kispesti szocialistáknak viszont nem tett jót a gyanú árnyéka sem. „A kispesti önkormányzatnak itt volna még házi feladata” – mondta erre Arató Gergely – „nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani”. "Direktben országgyűlési képviselőként nem tudok mit tenni a kerületi korrupcióval" - tette hozzá Arató - "ösztönözni azonban tudom az önkormányzatot az esetek kivizsgálására". Arató abban Paróczaival értett egyet, hogy Burány Sándor tehetett volna többet Kránitz ügyeinek kivizsgálásáért, hiszen Burány nem csak a választókerület országgyűlési képviselője, hanem a szocialista párt kerületi elnöke is.
Az azonban, hogy a választók tényleg új arcokat akarnak-e a politikában látni, vagy inkább ragaszkodnának a régen megszokotthoz, csak szeptember 28-án, az előválasztás első fordulójának lezárulta után fog kiderülni. „2022-ben csak a Momentummal van korszakváltás” – mondta Paróczai – „az előválasztás jól fogja megmutatni, hogy van-e erre igény”. Paróczai kijelentése annak tükrében igazán érdekes, hogy az őt jelölő Momentum azokkal a pártokkal fogott össze, akik ellen 2017-es indulásukkor éppen úgy harcot hirdettek, mint a Fidesszel szemben. Az ellenzéki rivalizálás itt érhető a legélénkebben tetten: a Momentum jelöltjei meg vannak arról győződve, hogy pártjuk földcsuszamlásszerű menetelést fog bemutatni az előválasztáson, a korábbi, 2010 előtt kormányzó elit kárára. „A Momentumot az Európai Parlamenti választások előtt négy százalékra mérték, azt mondták, hogy senki nem fog tőlünk bejutni, ketten is bementek. Senki nem hitte el, hogy lesz NOlimpia, lett” – sorolta Paróczai – „azt érzem az egész kampányban, hogy igenis nyitottak az emberek arra, hogy új arcok érkezzenek a politikába”.
Az előválasztás azonban csak az első lépcsőfok Kispesten is: 2022-ben a Fidesz legyőzése lesz a mostani győztes számára a cél, a Zuglóihoz hasonló repedéseknek pedig nyoma sincs a helyi erőkön: mindhárom jelölt kész támogatni a győztest. „Az a választási rendszer, amit pont azért hozott létre a Fidesz, hogy biztosítsa saját maga számára a kényelmes többséget arra lett létrehozva, hogy az egyetlenegy tömbbel szemben van a széttöredezett ellenzék. Most ezt változtattuk meg: az ellenzék végre egyesíteni tudta erőit, így pont ez a választási rendszer lehet a kormánypárt sírásója is” – mondja Burány.
