Hiába veszik napirendre szerdán az EU Egészségügyi Biztonsági Bizottságában a harmadik oltások kérdését, a gyakorlatban ez egyelőre nem hoz változást a Szputnyikkal oltottak életébe. Azok elfogadása továbbra is a tagállamok saját döntése, így a magyar kormánynak alapos érvekkel kell készülnie, ha engedményeket szeretne elérni. Egy biztos: a határellenőrzés hiányosságaiban nem érdemes bízni.
Nemcsak Szijjártó Péternek okoz problémát, hogy az orosz Szputnyik V vakcinával oltották be a koronavírus ellen: a külgazdasági és külügyminiszteren kívül még kétmillió olyan magyar van, akiknek a keleti vakcina – az orosz és a kínai – miatt a mai napig utazási korlátozásokkal kell szembenézniük. Közülük a Szputnyikkal oltottak jártak a legrosszabbul, hiszen míg a kínai Sinopharm alkalmazását engedélyezte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) addig az orosz oltóanyag egyelőre sem a WHO, sem pedig az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyét nem kapta meg, és a jelek szerint egy ideig nem is fogja. Ez pedig azt jelenti, hogy alig akad olyan ország az Európai Unióban, amelyik elfogadná a beutazáshoz.
Ez utóbbihoz ugyanis uniós Covid-igazolvány szükséges, mely az uniós tagállamok döntése értelmében teszt- és karanténkötelezettség nélkül biztosítja a határátlépést. Csakhogy – az unión belül egyedüliként – a magyarok számára ez nem automatikus: az Európai Bizottság rendelete értelmében a tagállamoknak csak azokat kell kötelezően beengedniük, akik az Európai Gyógyszerügynökség által engedélyezett vakcinák valamelyikét – Pfizer, Moderna, AstraZeneca és Janssen – kapták.
Akik Sinopharmmal és Szputnyikkal utaznak, azokra viszont sok helyen PCR-teszt vár.
Az Európai Bizottság azért hagyott egy kiskaput, hiszen a tagállamok saját hatáskörben ettől még dönthetnek úgy, hogy beengedik a keleti vakcinával rendelkezőket is, de ezt eddig kevesen tették meg. A Sinopharm WHO-engedélye javított ugyan a statisztikán, de orosz vakcinával még mindig nem lehet teszt nélkül olyan népszerű helyekre utazni, mint például Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Németország, Ausztria, vagy éppen Málta.
Mentőöv a harmadik?
A körülbelül 900 ezer orosz és 1 millió kínai vakcinával oltott magyar augusztus elején váratlan helyről kapott reményt a könnyítésre. A magyar kormány ekkor döntött úgy, hogy mindenki számára engedélyezi a harmadik oltást. Bár az intézkedést kétségkívül a kínai vakcina körüli kérdőjelek miatt vezették be, sokan kapva kaptak az alkalmon, hogy az utazási korlátozások miatt nyugati vakcinát adathassanak be maguknak – csakhogy ezzel van egy kis bökkenő. Mivel az emlékeztető oltás hivatalosan csak egy dózisnak számít (kivétel ez alól a Janssen vakcina), az a mai napig nem világos, hogy számukra jár-e az uniós Covid-igazolás.
Ujhelyi István szocialista európai parlamenti képviselő már jó ideje lobbizik az Európai Bizottságnál azért, hogy megoldás szülessen a kérdésben. A politikus a hvg.hu-nak elmondta: körülbelül másfél hónapja több szervezetet (köztük az Európai Járványmegelőzési és Járványvédelmi Központot és az Európai Gyógyszerügynökséget) is megkeresett, végül a Bizottság elnökétől kapott írásbeli választ. Ebben Ursula von der Leyen megerősítette, hogy a keleti oltások elismerését tagállami hatáskörben hagyták, ugyanakkor a kérdést „a koordináció elősegítése érdekében” hamarosan az Egészségügyi Biztonsági Bizottságban (Health Security Committee) is meg fogják vitatni.
Ennek következő ülése egyébként szerdán lesz.
Fontos azonban, hogy attól, hogy ez a bizottság foglalkozik a kérdéssel, még egyáltalán nem biztos, hogy rövid távon megoldás születik az érintett magyarok problémájára. Az Egészségügyi Biztonsági Bizottság nem döntéshozó, hanem egy informális tanácsadó testület, melyben a tagállamok képviseltetik magukat, Magyarországról az Emberi Erőforrások Minisztériuma küld résztvevőt.
Ha viszont a magyar kormány megfelelő érvekkel lobbizik, és az ülésen meg tudják győzni a többi tagállamot, hogy fogadják el az emlékeztető oltásokat, akkor már sokkal nagyobb esély van akár a kétoldalú megállapodásokra, akár arra, hogy a tagállamok az Európai Bizottság felé is jelzik a hajlandóságukat.
Ezért megkérdeztük az Emmit, milyen álláspontot fognak képviselni a szerdai ülésen, valamint terveznek-e további lépéseket annak érdekében, hogy a harmadik oltással utazhassanak a keleti vakcinákra uniós oltóanyagot kapott magyar állampolgárok az unión belül, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Válaszolt viszont a hvg.hu-nak az Európai Bizottság egészségügyért felelős szóvivője, aki ugyan sokkal több információt nem tudott megosztani, annyit viszont megerősített, hogy az ülés napirendjét az Európai Bizottság szabja meg. Mivel írásbeli válaszában Ursula von der Leyen erre ígéretet tett, nagyon valószínű, hogy a harmadik oltások kérdése tényleg a testület elé kerül, és a Bizottságot általánosságban is foglalkoztatja a kérdés. Arra azonban, hogy lehet-e valami előrelépés az ügyben, nem kaptunk választ.
Kiskapu az igazolásban
Uniós döntés ide vagy oda, a keleti vakcinákkal oltottak még így is ki tudnak használni néhány kiskaput. Ilyen szempontból a Sinopharm oltóanyagát kapott magyaroknak van könnyebb dolga, hiszen ők harmadik oltásként a Janssen egydózisú vakcináját is választhatják, amivel lényegében biztosítják maguknak a szabad utazást. A Szputnyikra ugyanez már nem igaz, hiszen vektorvakcináról van szó, ebben az esetben nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi szakértők sem ajánlják, hogy vektorvakcina legyen a harmadik.
Az ilyen oltóanyagoknál egy adenovírus szerkezetének az alapját használják ahhoz, hogy a koronavírus örökítőanyagának egy kis darabkáját bejuttassák a sejtjeinkbe. Bár az esélye minimális, de ha a szervezetünk korábban már találkozott ezzel az adenovírussal, akkor valószínűleg ellenanyagot is termelt, ami hatással lehet a vakcina hatékonyságára. Az AstraZeneca fejlesztői ezt kikerülendő csimpánz adenovírust használtak, a Szputnyik V esetében pedig a vakcina két adagjánál más-más humán adenovírus az alap.
Bár Magyarországon is vannak olyanok, akik az utazás miatt mégis kiharcolják maguknak a Janssent, a Szputnyikkal oltottak többségének az ajánlással megegyezően Pfizert, Modernát vagy Sinopharmot adhatnak az oltópontokon, bár ez utóbbira a gyakorlatban nemigen akad példa.
Ha csak szigorúan az uniós Covid-igazolványt nézzük, akkor persze technikailag ekkor sem lenne akadálya a szabad határátlépésnek, hiszen a harmadik oltásról kapott igazolás mellé nem látszanak az előző két oltás adatai. Így sokan reménykedtek abban, hogy ha a határon csak az emlékeztető oltás QR-kódját mutatják fel, akkor át tudnak csúszni az ellenőrzésen. Bár nem kizárt, hogy ilyenre valóban akadt már példa, erre a kiskapura jobb nem alapozni: a hivatalos uniós protokoll szerint a harmadik oltásra – egyelőre – nem lehet hivatkozni. Aki tehát ezzel próbálkozik, jobban jár, ha utazás előtt teszteltet, ellenkező esetben kellemetlen meglepetésben lehet része a határon.
A Telex kérdésére korábban az Európai Bizottság szintén megerősítette, hogy erre az esetre konkrétan nem térnek ki a jelenlegi uniós jogszabályok. A tagállamok saját hatáskörben dönthetik el, hogy egy ilyen oltássorozatot elfogadnak-e.
A Szputnyikosok tehát egyelőre továbbra is csak abban reménykedhetnek, hogy előbb-utóbb vagy az EMA engedélyezi az orosz oltóanyagot, vagy a magyar kormány győzi meg a többi tagállamot – hacsak nem lesz egy negyedik oltás is, amit beadatnak maguknak. Erre viszont jelenleg igen kevés az esély.
A harmadik oltásra jelentkezők túlnyomó többsége sinopharmos
