A kormány néhány hónapja a hivatalos lapban közzétett határozatként ad ki politikai nyilatkozatokat. A hétfő esti Magyar Közlönyben is ezt teszi az Európai Bizottság 2021. évi jogállamisági jelentését bírálva.

A magyar kormány visszautasítja az Európai Bizottság nyomásgyakorlását egyes konkrét ügyek elbírálását illetően, és megállapítja, hogy az Európai Bizottság 2021. évi jogállamisági jelentése a politikai nyomásgyakorlás újabb eszköze

– áll a határozatban. Az a kormány állítása szerint nem ad objektív és megalapozott képet a jogállamisági helyzetről sem Magyarországon, sem az Európai Unió más tagállamaiban, ezért nem képezheti alapját további uniós mechanizmusoknak vagy eljárásoknak.

Mint írták, az Európai Bizottság uniós hatáskörön kívüli politikai követeléseit általános jogállamisági követelményként állítja be. Külföldről, illetve saját maga által finanszírozott civil szervezetek véleményét ismétli meg, pedig ezek egyoldalúak és politikailag elfogultak, emiatt ténymegállapításai pontatlanok és tendenciózusak. Ezeket az állításokat nem ellenőrzi, indoklást és bizonyítékokat nem mutat be. A magyar alkotmányos szervek álláspontját figyelmen kívül hagyja - folytatták.

A kormány szerint a testület azt várja el Magyarország független alkotmányos szerveitől, hogy egyes konkrét ügyekben a Bizottság által kívánatosnak tartott döntéseket hozzanak – a tényállásra és a szabályozásra tekintet nélkül. Ez a Bizottság részéről hatalommal való visszaélés – áll a határozatban.

Pedig nemzetközi fórumok vizsgálták a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét, szervezetét és igazgatását, és ezek alapján megállapítható, hogy a magyar alkotmányos keretek összhangban állnak az európai normákkal, és számos uniós tagállam szabályozásához képest szélesebb körű intézményi garanciákat biztosítanak – írják, és azt is hozzáteszik:

Magyarországon európai összehasonlításban is részletes antikorrupciós stratégia, hatékony bejelentővédelmi rendszer és szigorú büntetőjogi szabályok érvényesülnek.

Arra is kitértek, hogy „az Európai Bizottság értékelésével ellentétben Magyarországon valódi pluralizmus érvényesül a médiában. A baloldali és liberális médiacsatornák által nagymértékben uralt nyugat-európai médiakörnyezettel ellentétben a magyar viszonyok kiegyensúlyozottabbak, mivel minden politikai nézet és irányzat eljuthat a nyilvánossághoz”.

Sőt, azt is hozzátették: „az Európai Bizottság megalapozatlan aggodalmaival szemben Magyarországon a civil társadalom sokszínűségét a mintegy hatvanezer, szabadon létrehozott és működő civil szervezet bizonyítja”.