A testület azért utasította vissza érdemi vizsgálat nélkül egy bíró kezdeményezését, mert a Handó Tünde vezette tanács szerint a bíró túllépte hatáskörét.
Egy törvény 2020-ban megtiltotta a nemváltoztatás anyakönyvi bejegyzését, és ezt az Alkotmánybíróság eddig csak annyiban kifogásolta, hogy a folyamatban lévő ügyekre is vonatkozott volna. Ezt a lényegében visszamenőleges jogalkotást jelentő pontot semmisítették meg márciusban.
A most előkerült eset korábbi. Egy férfinak született, de nőként élni kívánó állampolgárral nem bántak kesztyűs kézzel a hatóságok: egymáshoz küldözgették, és vitatkoztak azon, hogy mi számítana megfelelő egészségügyi szakvéleménynek. Ő beperelte az anyakönyvi hivatalt, amely megtagadta a nemváltozás bejegyzését. A pert tárgyaló bíró fordult az Ab-hoz csaknem másfél éve azzal, hogy az anyakönyvezésről szóló kormányrendelet homályos és pontatlan, emiatt szerinte sérti az Alaptörvényt.
2020 márciusa óta most először foglalkozott ezzel az Ab, és azt állapította meg, hogy bár a bíró az érintett paragrafus megsemmisítését kérte, érvelése szerint valójában Alaptörvény-ellenes törvényhozói mulasztást akar kimondatni. Ehhez azonban nincs joga az Ab-törvény szerint. Kezdeményezését ezért visszautasították. A döntés egyhangú volt, már az új alkotmánybíró, a Handó-tanácsba került Márki Zoltán is részt vett benne.
Ezzel a testület újra elkerülte, hogy a lényegről állást kelljen foglalnia, pedig az ügy még a tilalom előtti, tehát lett volna jelentősége a paragrafus esetleges megsemmisítésének. Ugyanakkor április óta nem tűzték napirendre azt a négy panaszt, amely magát az anyakönyvi bejegyzési tilalmat támadja. Pedig 2018-ban – egy más ügy kapcsán, de félreérthetetlenül – ezt mondta ki egyhangúlag az Ab teljes ülése: a nemváltoztatással összefüggő névváltoztatás „alapja az ’EMBER’ önazonossága és az egyenlő emberi méltóság sérthetetlensége. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a nem megváltoztatásával összefüggő speciális névváltoztatás, minthogy az a személy identitásának alapvető meghatározója, saját névhez való jogként a névjog korlátozhatatlan tartományába tartozik.” Akkor maga Sulyok Tamás elnök volt az előadó.