Még nem tudni, kit jelölnek a posztra.
Név nélkül, de szerepel az Országgyűlés június 15-i napirendi javaslatában, hogy betöltenék a tavaly október óta üres 15. helyet az Alkotmánybíróságban. Igaz, odaírták, hogy „benyújtástól függően”, de nyilván azért került be, mert várható a benyújtás, hiszen ez a pont az elmúlt hónapokban nem jelent meg a napirendekben.
Varga Zs. András alkotmánybíró 2020. október 16-án mondott le, mert a Kúria elnökévé jelölték, és meg is választották.
Az alkotmánybírák megválasztásához nem a jelenlévők, hanem az összes képviselő kétharmadának támogatása szükséges, tehát legalább 133 támogató szavazat. A Fidesz eddig nyilván azért halogatta a választást, mert a KDNP-vel együtt összesen éppen ennyi képviselője van, de akadtak köztük betegek. Miután a hosszú időn át gépi lélegeztetésre szoruló Bányai Gábor meggyógyult, bizonyára bíznak abban, hogy a jövő héten már ott tud lenni. Továbbá mivel az utóbbi időben több volt jobbikos független képviselő, például Volner János többször kisegítette a kormánytöbbséget, és többnyire a Fidesszel szavaz Ritter Imre német nemzetiségi képviselő is, most látták úgy, hogy meg lehet kockáztatni a titkos szavazást.
Egy módon egyébként könnyen megoldhatná a kormánytöbbség a kéltharmadot: ha olyan jelöltet javasolna, akit az ellernzéknek legalább egy része is támogatni tud. Ez történt 2016-ban, amikor átmenetileg nem volt meg a Fidesz–KDNP minősített többsége, és az LMP jelöltjét, Szabó Marcelt elfogadva szerezték meg az LMP-frakció szavazatait a saját jelöltjeiknek.
Most ilyen alkuról nem tudni, pedig az érintett ellenzéki párt bizonyára közzétette volna, ha folyik ilyen tárgyalás. Név tehát egyelőre nincs, de könnyen lehet, hogy most is csak a kormányoldal által támogatott jelöltet állít a többség.