A Fővárosi Törvényszék Rácz Krisztina vezette tanácsa február 18-án fordult az Ab-hoz. Az SZFE Hallgatói Önkormányzatának a fenntartó alapítvány elleni perében kellene döntenie, de abba ütközött bele, hogy a felsőoktatási törvény 2019-es módosítása szerint minden alapítványi tulajdonba adott egyetemen az oktatók és a hallgatók képviselőiből álló, választott szenátus helyett a fenntartó alapítvány fogadhatja el egyebek közt az intézmény költségvetését, szervezeti és működési szabályzatát, vagyongazdálkodási tervét, írja ki a rektori pályázatot.

Ez pedig a bírói tanács szerint ellentétes az Alaptörvénnyel, mert ezzel megszűnik az intézményi autonómia, a felsőoktatási intézmény önállósága. 

A levél hivatkozik egy 2005-ös, tehát még a korábbi Alkotmány idején, Magyar Bálint (SZDSZ) akkori oktatási miniszter egyik javaslatával szemben hozott Ab-határozatra, amely szerint „az egyetemi függetlenség alapvető garanciája, hogy a szervezetalakítási, működési és gazdálkodási kérdésekről az Országgyűlésen és az intézményen kívül más szerv nem dönthet”.

Az Ab június 1-i ülésén foglalkozott először a bírói kezdeményezéssel, de a jelek szerint nem döntött, mert a téma a jövő heti napirendben is szerepel. Ha a testület többsége a bírósággal egyetértve Alaptörvény-ellenesnek minősítené a vitatott paragrafust, az nem csak a SZFE-re, hanem mind a húsz alapítványi fenntartásúvá alakított egyetemre vonatkozna. Tarthatatlanná válna az az értelmezés, hogy a kormány minisztere által kinevezett és jelentős részben a kormányhoz kötődő emberekből álló, leválthatatlan kuratóriumok által irányított, az államtól kapott vagyonból működő intézmények „a mindenkori kormányzattól független magánjogi szereplők”, ahogyan ez az egyik törvényjavaslat indoklásában olvasható volt, és ezért nem vonatkoznak rájuk a néhány megmaradt állami egyetemnél alkalmazott szabályok.

Varga Judit igazságügyi miniszter viszont az Ab-nak írt levelében éppen arra hivatkozott, hogy „a magán felsőoktatási intézmény fenntartójának tulajdonosi felelősségéből fakadó érdemi részvételi lehetőségét” teremtették meg a szenátusok jogfosztásával, tehát a törvény alkotmányos. Emellett a miniszter szerint a bírónőnek nem is lett volna joga a felsőoktatási törvény egészére kiterjeszteni a beadványát, mert csak az előtte lévő SZFE-perrel foglalkozhat.

Az Ab bizonyosan nehéz helyzetben van. Az Alaptörvényben szereplő határidőt már túllépte – kérdés, hogy a jövő héten tud-e határozatot hozni.

Még több Élet + Stílus a Facebook-oldalunkon, kövessen minket: