A vallási egyesület az adatkezelésük miatt indult vizsgálatokat nehezményezte, az Ab szerint azonban panaszuk nem veti fel az alaptörvény-ellenesség kételyét.
Az Alkotmánybíróság (Ab) Handó Tünde vezette tanácsa nem lát alkotmányossági problémát a ma már csak vallási egyesületként működő, de továbbra sem csekély befolyású Magyar Szcientológia Egyház ellen folyt eljárásokban, ezért a szervezet panaszát érdemi vizsgálat nélkül visszautasította.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) 2017-ben bírságolta meg a szervezetet jogellenes adatkezelés miatt. Péterfalvi Attila elnök akkor elmondta: az egyház nagy mennyiségben kezel egészségügyi vagy más, különleges adatot. Három ember "vallomásából" idézett, az egyik arról beszélt, barátaival füvezésen kapták őket, a másik egy szexuális élményét írta le, amelybe belekeverte, hogy az apja is néz pornót, a harmadik beszámoló pedig egy házaspár furcsa nemi aktusáról szólt. Vagyis az egyház olyanokról is tud, akikhez semmi köze. A harmadik személyek, köztük családtagok személyes adatainak kezelésével kapcsolatban kiemelkedő súlyú jogsértést állapítottak meg. Emellett a hívek nem férhetnek hozzá a róluk vezetett adatokhoz, holott ehhez joguk lenne.
A szcientológusok pereltek. Számos eljárási hibán kívül arra hivatkoztak, hogy a NAIH-nak nincs joga vallási tevékenységet vizsgálni. A lefoglalt személyi dossziékat „vallási tartalmúnak” nevezték. A pereket azonban elvesztették, mert a bíróságok szerint „az egyház és állam elválasztásából (elkülönült működéséből) nem következik az, hogy állami szerv ne ellenőrizhetné egy vallási közösség adatkezelésének törvényességét” vagyis az adatvédelmi szabályok érvényesítése „nem tekinthető a vallási közösség autonómiája megsértésének”.
Az Ab most arra emlékeztetett, hogy a törvény szerint csak az olyan panaszt fogadhatja be, amelyben a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést lát. Az önmagában nem elég indok, hogy a panaszos szerint különböző szabálytalanságok történtek az eljárás során, illetve egyes felvetéseiket a bíróság nem vette figyelembe. Ez a panasz az öt alkotmánybíró szerint „nem veti fel az alaptörvény-ellenesség kételyét”, ezért utasították vissza érdemi vizsgálat nélkül.