Főként gazdasági jellegű félelmek jellemzik Magyarország problématérképét a koronavírus-járvány végéhez közeledve, olvasható a Policy Solutions szerdán megjelent kutatásából. A Covid okozta válságot követően a magyarok leginkább a magas megélhetési költségek és az alacsony fizetések miatt panaszkodtak, de az egészségügy állapota is kiemelt társadalmi problémaként bukkant fel. Nem meglepő módon az anyagi félelmek a kevésbé iskolázott társadalmi csoportoknál, valamint a fiatalok körében gyakoribbak. A problémalista élén a fideszes, az ellenzéki és a bizonytalan szavazóknál is ugyanazok a témák állnak, azonban érdemes megjegyezni, hogy utóbbi két csoportnál a korrupció kérdése például jóval előrébb helyezkedik el.

Az emberek személyes félelmei közé egészségügyi, a szeretteink és a saját biztonságunkat érintő aggodalmak kerültek. Hasonlóan ijesztőek az anyagi biztonságot érintő kérdések, mindeközben viszont egyre kevesebben érzik magukra nézve veszélyesnek a felgyorsuló világot és a bevándorlást. A kutatás azt a trendet mutatta, hogy az egészségügyi félelmek az idősebbek, illetve az alacsonyabb végzettségűek között a leggyakoribbak.

Az ezerfős, reprezentatív felmérésből az is kiderült, hogy a magyarok hogyan vélekednek a saját, az ország, valamint a világ jövőjéről. Tízéves távlatban a társadalom relatív többsége optimista: a fiatal, a képzett, illetve a kormánypárti szavazók a legderűlátóbbak a saját kilátásaikkal kapcsolatban, azonban a legfeljebb alapfokú és szakmunkás végzettségűek, valamint az ellenzéki és bizonytalan szavazók mindössze nagyjából a harmada látja pozitívan a jövőt.

Magyarország jövőjével kapcsolatban az egészségügy leépülése, az egyenlőtlenségek növekedése és az emberek elszegényedése jelent meg legfőbb aggályként, míg a globális veszélyeket tekintve – a járványt követően szinte értelemszerűen – az újabb fertőző betegségek megjelenését tartják messze a legijesztőbbnek a megkérdezettek.