A koronavírusról és a magyar válságkezelésről készített tanulmány a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung. A március elején ezerfős mintán végzett közvélemény-kutatás a korszellemnek megfelelően már nem is méri külön az ellenzéki pártokat, hanem nagyjából azt a képet vizsgálja, amit 2022-ben is látni fogunk: kormánypártiak, ellenzékiek és bizonytalan szavazók válaszoltak.

A legfontosabb tanulság, hogy a többség komolyan veszi a koronavírust: a megkérdezettek 83 százaléka szerint veszélyes az emberek egészségére a vírus. A válaszadóknak csupán a 15 százaléka gondolta úgy, hogy az nem jelent egészségügyi fenyegetést. 79 százalék félti a családját, és 74 százalék tart a hosszú távú szövődményektől is.

Nagy eltérés van viszont korosztályonként ebben: 30 év alattiak 24 százaléka nem tartja veszélyesnek a vírust, míg a 60 felettieknél ez csak hét százalék.

A politika legalább ezt nem választja ketté: a kormánypártiak 77, az ellenzékiek 72, a bizonytalanok pedig 74 százalékban veszik komolyan a koronavírus-járványt.

Érezni a gazdasági hatásokat is: 39 százalék válaszolta, hogy romlott az anyagi helyzete, 45 százalék fél tőle, hogy elveszti a munkáját, a válaszadók tizede pedig már el is vesztette.

Ez egy fontos adat, ugyanis ez több, mint ami a hivatalos statisztikában szerepel. Az elemzésben ezt az eltérő módszertannal magyarázzák. Valószínűleg az állásukat elvesztők jelentős része részmunkaidőben vagy közfoglalkoztatottként újra dolgozott, illetve rögtön nem is kerülnek be a statisztikába. A KSH által mért "önbevallásos munkanélküliséghez" közelebb állnak a kutatási adatok. Annál az első hullámban 391 ezerre becsülték a munkanélküliek számát, a Policy Solutions által mért adatok alapján viszont csaknem 800 ezer ember veszíthette el az állását a járvány miatt.

A kutatás szerint az alacsonyabb végzettségű csoportok felé haladva nő a munkájukat elvesztők aránya: míg a diplomások között 8%, a legalacsonyabb végzettségi kategóriában 12% ez az arány. "A gyereküket nevelő szülők szignifikánsan nagyobb arányban veszítették el a munkájukat (13%), mint a többi válaszadó (9%). Különösen azoknál a szülőknél volt kimagasló az állásvesztők aránya (25%), akik egyedül nevelik a gyereküket."

Más változásra is rákérdeztek. Kiderült,

• az emberek 34 százalékának csökkent a fizetése,
• 29 százaléknak a munkaideje (valószínűleg egyidejűleg a fizetése is – a szerk.)
• 18 százaléknak kellett home office-ban dolgoznia.

De vissza a legtöbbeket érintő problémához, a fizetéscsökkenéshez, ami az alacsonyabb végzettségi kategóriák felé haladva egyre több embert érint. A diplomás munkavállalóknak 28 százaléka szembesült ezzel, míg a legfeljebb alapfokú végzettségűeknél ez az arány másfélszer ekkora volt (42%). Fontos az is, hogy a falvakban lakóknak a negyede (26%) számolt be fizetéscsökkenésről, jelentősen kevesebb ember, mint a nagyobb településeken, ahol 37%-40% volt ez az arány. Ezekkel az adatokkal összefüggésben is csak kilenc százalék mondta, hogy a járvány alatt elkezdett félretenni, viszont 67 százalék mondta azt, hogy jó lenne spórolni, csak nincs miből.

Összességében közepes érdemjegyet adott a magyar társadalom az egészségügyi járványkezelésre, de természetesen ez pártszimpátia szerint változó: a kormánypártiak négyesre, az ellenzékiek kettesre értékelték a kormányt, a bizonytalanok 2,9 pontot adtak az ötös skálán.

A gazdasági válság kezelését már valamivel szigorúbban értékelték a fideszesek is: 3,8-as osztályzatot adtak áltagban, az ellenzékiek erre is csak kettest, a bizonytalanok pedig 2,6-ot. A válaszadók 59 százaléka szerint a kormány nem tett eleget a munkahelyek és a jövedelmek védelme érdekében, de természetesen a fideszesek ennél elégedettebbek voltak, 27 százalékuk volt elégedetlen. A bizonytalan szavazók 62 százaléka is kritikus a kormánnyal szemben, csak a negyedük volt elégedett a munkavédelmi intézkedésekkel.

Felmerült az alapjövedelem kérdése is: a válaszadók 65 százaléka egyetért vele, miközben csak 29 százalék ért egyet azzal, hogy az államnak nem feladata mindenki számára biztosítani a megélhetéshez szükséges minimumot. Érdekes, hogy még a kormánypárti szavazók 55 százaléka is alapjövedelem-párti.

A magyarok 49 százaléka úgy véli, hogy az önkormányzatok forrásmegvonásai lényegében az ellenzéki települések elleni büntetőintézkedések – írja a tanulmány, míg 35 százalék szerint jogosak az elvonások. Az álláspontot itt is a pártszimpátia határozza meg, bár a fideszesek ötöde is büntetésnek tartja az elvonást. Budapesten az országosnál nagyobb az eltérés, itt az ellenzékiek 79 százaléka gondolta büntetésnek, a fideszesek 76 százaléka pedig jogosnak az elvonást.

Jó hír, hogy általában elutasítjuk a koronavírussal kapcsolatos konteókat, de rossz, hogy azért nem mindenki: csak 52 százalék utasítja el magabiztosan azt az elméletet, ami szerint a koronavírust Kína szabadította a világra, hogy átvegye a vezető szerepet, de a gyógyszercégek által összehozott járvány elméletét is csak 56 százalék. A legmagasabb elutasítottsága annak van, hogy a vírus nem létezik: a megkérdezettek 59 százaléka egyértelműen, további 23 százaléka pedig inkább elutasítja ezt az elméletet, összesen 1 százaléknyi magabiztos vírustagadó válaszadót találtak.

Úgy tűnik, az oltáspártiak vannak többségben Magyarországon, ráadásul politikai tábortól függetlenül: a többi friss kutatáshoz hasonlóan ebből is az derül ki, hogy a magyarok nagyrésze beadatná magának a vakcinát: 67 százalék felelt igennel, 27 százalék viszont nemmel. Itt is az életkor a fő differencia: a 30 év alattiaknak csak az 53 százaléka kérné az oltóanyagot, tízből négyen nem. Ezzel szemben a legidősebb korcsoport 83 százaléka oltáspárti, és csak 13 százalékuk kifejezetten oltásszkeptikus. Budapesten a legmagasabb az oltási hajlandóság (66%), amit a falvak (63%), majd a kisebb városok követnek hatvan százalékkal.

Az adatokból jól kivehető, amit például a Medián előző héten bemutatott felmérése is mutatott: Magyarországon egyértelműen politikai kérdés lett a járványkezelés megítéléséből. Ez talán annak is köszönhető, hogy ott kiderült: a megkérdezettek 37 százaléka nem tudja, hányan haltak meg eddig a koronavírus miatt, 15 százalék pedig tudni vélte, de nagyon messze járt a valóságtól.