A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetei, a CEU, valamint a modellváltó egyetemek után ezúttal a Diákváros-projekt érdekeltjei kapnak ízelítőt, hogy milyen is az, amikor Palkovics a szavát adja valamire. Az innovációs és technológiai miniszter hétfőn egyeztetett a főváros vezetőivel a Fudan Egyetem kampuszának sorsáról, a jelek szerint pedig továbbra is csak azt érdemes elhinni Palkovicsnak, ami már megtörtént.
„Tekintsünk el attól, hogy itt megegyezésről van szó: ha része lett volna a Fudan a Diákvárosnak, akkor az a 2019-es megbeszélések során kiderült volna” – mondta a hvg.hu-nak hétfőn Baranyi Krisztina. Igaz, Palkovics szerint a projektet jóváhagyó megbeszélés prezentációjában az szerepelt, hogy egyetemvárost építenek, nem diákvárost, így szerinte nem csorbul a korábban kitalált koncepció.
Ferencváros polgármestere szerint ugyanakkor teljesen kézzelfogható, hogy a tárgyalások a kormány és a főváros között a Fudan Egyetem és a Diákváros sorsáról csupán a látszat kedvéért nevezhetők egyeztetésnek, ugyanis az elmúlt egy hónapban olyan írásos megállapodások és törvényjavaslatok születtek, amelyek lényeges vita nélkül kényszerpályára tehetik a Diákváros-projektet.
Amikor április elején kiderült, hogy a kormány kínai hitelből tervez kampuszt építeni a sanghaji Fudan Egyetemnek, mindezt ráadásul a terv szerint 8-12 ezer diáknak otthont adó leendő városrész, a dél-pesti Diákváros területén, az ITM-et vezető Palkovics László szinte azonnal megígérte, hogy a magyar tanulóknak élhető lakhatást biztosító beruházást egyáltalán nem befolyásolja a Fudannal kötött megállapodás.
A dolgok azonban szinte napok leforgása alatt rohamtempót vettek. A Diákváros a Budapest Fejlesztési Központtól az ITM kezébe került, kiszivárogtak az első tervrajzok a térhódító Fudan-kampuszról, múlt szerdán pedig konkrét törvényjavaslat született a kínai egyetemről, amelyből kiderült, hogy a kormány tervei szerint gyakorlatilag semmisnek lehet tekinteni a fővárossal kötött megállapodásokat a Diákvárosról, az ugyanis csak a kijelölt terület töredékét fogja megkapni.
Ezek után úgy tűnik, folytatódik az elmúlt években látott trend:
ha egy projekt Palkovics László és az ITM oltalma alá kerül, onnantól lehet tárgyalni, csak nem érdemes.
Palkovics a megoldóember szerepét tölti be a kormányban, az előre eldöntött átalakítások végrehajtása viszont messzebbre nyúlik vissza, mint a 2019-es MTA-ügy, amikor a kormány Palkovics ígérete ellenére vette el a Magyar Tudományos Akadémiától a kutatóintézeteit – mondta megkeresésünkre Szűcs Zoltán Gábor politológus.
Az ITM vezetője 2014-ben még felsőoktatási államtitkárként állt bele az első komolyabb reformba, az egyetemi kancellári rendszer bevezetésébe. Szűcs Zoltán Gábor szerint érdemes erre tekinteni az egyetemi autonómia felszámolásának kezdőpontjaként: azzal, hogy a kormány 2015 elejétől kancellárokat nevezett ki a felsőoktatási intézmények élére, gyakorlatilag megkezdte azok gazdasági kézivezérlését. Úgy tudni, Palkovics már ekkor nagyon ellentmondásos benyomást tett az egyetemi vezetőkre, hol hangsúlyozva együttműködési szándékát, hol arra célozva, hogy mindenkinek jobb lesz, ha nem mondanak neki ellent. Ezt követően fokozatos átalakítások jöttek a rektorok összetételében is, így ami idén történik egyetemi modellváltás címszó alatt, azt inkább lehet az állami rendszer újragondolásának nevezni, tényleges egyetemi autonómiáról ugyanis már régóta nincs szó Szűcs szerint.
Bár arról keveset tudunk, hogy Palkovics személyiségéhez mennyire illik a rá kiszabott feladatkör, Szűcs szerint az biztos, hogy a politikai-gazdasági profiljához jól passzolnak a rábízott projektek. Palkovicsnak erős, leginkább műszaki víziója van a tudományok szerepéről, kutatási céljait pedig gazdasági integrációs tervek motiválják – azaz minden tettével a technológiai fejlődést és a gazdaságot kívánja szolgálni. Szűcs szerint ez önmagában nem rossz hozzáállás, viszont a tényleges tudományos életnek csak kis szeletére alkalmazható, ez pedig az MTA és a CEU-ügyekben, de még a Fudan kérdésében is jól látható.
| Palkovics jelentősebb kormányzati projektjei |
– Palkovics László 2014-ben csatlakozott a kormányhoz a Knorr-Bremse német nagyvállalattól, ugyanebben az évben felsőoktatási államtitkárként végrehajtotta az egyetemi kancellári rendszer bevezetését. – 2017-től Palkovics oroszlánrészt vállalt a CEU elűzésében, elsőként ismerte be, hogy az átalakított felsőoktatási törvény a „Soros-egyetemre” lett tervezve. – Mindeközben részt vett más oktatási reformokban is, kezdetben az Emmi oktatási államtitkáraként, majd az ITM vezetőjeként: Palkovics dolgozott többek közt az új Nemzeti Alaptanterven és a szakképzés átalakításán is. – 2019-ben szinte egy emberként küzdött meg az MTA-val a kutatóintézeteiért. – Palkovics vitte a hátán az egyetemi modellváltást, amelynek egyetlen kisebb akadálya az SZFE-ügy volt, ám ez inkább járt szakmán belüli összetűzésekkel, mint Palkovics személyes küzdelmeivel. – 2021 tavaszán pedig személy szerint Palkovicshoz került a Diákváros és a Fudan Egyetem kérdése. |
Palkovics, tartva magát a saját és a kormány elképzeléseihez, sosem akarja meggyőzni az adott közeget, helyette inkább átláthatatlan helyzeteket teremt: megpróbálja hol megnyugtatni, hol kooptálni, hol egyszerűen elnyomni a másik oldalt, egyszóval kifárasztani az ellenfeleit. A kormány reformjai általában el vannak rejtve a nyilvánosság elől, az embereknek nincs lehetősége megfogalmazni sikerkritériumokat, az ilyen átláthatatlan folyamatok végrehajtásában pedig nagyon otthon van Palkovics – fogalmaz Szűcs.
A Magyar Tudományos Akadémia átalakításánál vált először a nyilvánosság számára is láthatóvá, miről van szó, amikor Palkovics „tárgyal” valakivel. A 2018-as választásokat követően jött létre az Innovációs és Technológiai Minisztérium, és kapott azonnali vezérszerepet a tudományos életben. Első körben a kutatási finanszírozásokat vállalta át, és került célkeresztbe egyúttal az MTA azzal a kimondatlan céllal, hogy a kormány dönthessen arról, milyen kutatásokra és mennyi pénzt ad. Palkovics 2018-ban még megnyugtatta az Akadémia elnökségét:
"Nincs semmiféle olyan szándék, hogy az Akadémia működési módját bárki megváltoztassa. Nem akarja a minisztérium megmondani a kutatóintézeteknek, hogy mivel foglalkozzanak, nem akarja a minisztérium a kutatóintézetek irányítását átvenni, semmi ilyen szándék nincs.”
Mire azonban az erről szóló hangfelvétel kiszivárgott 2019 közepén, a helyzet már egészen másról szólt. Az egyeztetések zsákutcába futottak, a kormány pedig úgy döntött, erőszakkal nyomja le az Akadémia torkán az akaratát: így jött létre 2019 augusztusára az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, és került a többségében a kormány által kinevezett vezetésű intézmény hatáskörébe az MTA összes kutatóintézete.
Palkovics egyébként a CEU kiebrudalása közben is váltig állította, hogy az egyetem nem költözik sehová – ez egyébként azóta is gyakran felbukkan a kormányzati kommunikációban, mondván az egyetemnek maradtak magyar akkreditációval rendelkező programjai –, bár, ahogy Szűcs Zoltán Gábor is hangsúlyozza, ebben az esetben sokkal inkább volt szó politikai, ideológiai célokról, mintsem az ITM hatáskörébe tartozó döntésekről.
Az egyetemek alapítványi átalakítása viszont egy az egyben az ellenfél kifárasztására játszó Palkovics-trükköt mutatta, Szűcs szerint ráadásul sokkal szofisztikáltabban, mint az MTA esetében. Mire a felszínre került a téma, az egyeztetések egyes egyetemeken már javában folytak fenntartóváltásáról, a modellváltó intézmények listája 2020 végére tízfősre bővült, majd 2021 januárjában még hét egyetemről derült ki, hogy beállhat a sorba. A fenntartóváltás papíron minden egyetemen önálló döntésen alapult, jóllehet, a válaszadásra az intézmények rendkívül rövid határidőket kaptak, a direkt ráhatás, vagy anyagi nyomás alá kerülő egyetemek pedig sokszor az oktatóik akarata ellenére is a modellváltás mellett szavaztak. A jelek szerint az ITM-en belül egyébként nem volt kérdés arról, hogy milyen válasz érkezik az intézményektől,
Palkovics minisztériumának kiszivárgott prezentációi szerint ugyanis hiába történik az egyetemek „kérésére” az átalakítás, a kormányban már kész tényként kezelték az összes kérdéses egyetem átstrukturálását.
Szűcs Zoltán Gábor szerint az egyetemi modellváltás és a Fudan ügyében van egy nagyobb, rendszerszintű összeférhetetlenség is a valótlan ígéreteknél, amely végül mégiscsak rávilágít arra, hogy nem Palkovics kezében futnak össze a szálak. Szűcs szerint a kormánynak (beleértve Palkovics irányvonalát) évek óta kiemelt célja a felsőoktatás nemzetközi színvonalának emelése, ezért is indultak el egyre nagyobb ösztöndíjprogramok a külföldi hallgatók bevonzására, illetve kapott nagy vagyont az elsőként magánkézbe kerülő Corvinus Egyetem, hogy megerősítse nemzetközi „business school” karakterét. Bár az általános modellváltásban megközelítőleg sincs annyi pénz, mint a Corvinus esetében, a magyar egyetemek új struktúrája azokat a külföldi példákat másolja, ahol fontos gazdasági szerepet kap a felsőoktatás, és vele együtt emelkedik is a színvonal nemzetközi téren. Éppen ezért tűnik érthetetlennek a Fudan Egyetem meghívása: egy nagy külföldi játékos érkezése teljesen szembemegy Palkovics eredeti elképzeléseivel, és egyedül a kormány saját céljai tudnak bármilyen magyarázattal szolgálni egy, a tudományos és gazdasági víziójukkal ennyire ellentétes folyamatra.
Baranyi Krisztina: Nem engedhetjük, hogy a Fudan-ügy kikerüljön a közbeszédből
Palkovics elmondta, szerinte miért van „egyet nem értés” Karácsonnyal Fudan ügyében
