Ezen a héten szakértők segítségével értékeltük a kormány elmúlt 11 éves tevékenységét, most önökön a sor, hogy levizsgáztassák a Nemzeti Együttműködés Rendszerét.
Az általános és középiskolát is kijárja jövőre az addigra tizenkét éve hatalmon lévő Orbán-kormány, éppen ezért egy évvel a választás előtt itt az ideje az értékelésnek, egyfajta kisérettséginek. A klasszikus tárgyakat vettük alapul, így szakértőket arra kértünk, hogy magyarból (ideértve a társadalmi intézkedéseket, az oktatást, az egészségügyet), matekból (ami a gazdasági intézkedéseket jelentette), történelemből (ahová a demokráciát, a jogállamiságot és a történelemszemléletet soroltuk), idegen nyelvből (ami a külpolitikát jelenti) és természetesen testnevelésből (a sportban elért eredmények alapján) értékeljék a kormány elmúlt 11 éves tevékenységét.
MAGYAR
Szikra Dorottya, a Társadalomtudományi Kutatóközpont főmunkatársa úgy látja, a kormány konzekvensen végigvitte a munkaalapú társadalom programját – ezért saját mércéjükkel mérve csillagos ötöst érdemel a kormány –, viszont ha azt nézzük, mennyire humánus a rászorulókkal, a társadalompolitika igazságtalan és elkeserítő.
Másképpen látja ezt Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont csoport vezetője. Szerinte a kormány tevékenységét objektíven csak az alapján lehet megítélni, hogy a kitűzött céljai teljesültek-e, és a középosztály bővítése, a nemzeti tőke erősítése vagy a stratégai ágazatok erősítése ezt támasztja alá.
Az oktatásnál nem oszlanak meg a vélemények, Varga Júlia, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársa, tudományos tanácsadó arról beszélt, a közoktatásban a legtöbb dologban romlott a helyzet, a kompetenciamérésekben úgy nő a rosszul teljesítő diákok aránya, hogy közben a nagyon jóké is csökken. Ő súlyos lépésnek tartotta az érettségit nem adó szakképzés átalakítását is. A kormány szétzilálta a felsőoktatást is – legalábbis Polónyi István oktatáskutató szerint.
Az egészségügyben egészen más volt a három kormányzati ciklus, és Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint mindben voltak pozitívumok, a helyzetet beárnyékolták a szerkezeti átalakítások és az egészségügyi tárca folyamatos súlyvesztése.
MATEMATIKA
Chikán Attila közgazdász azt mondta, a kormánynak óriási lehetősége volt arra, hogy az elmúlt évtizedben hatalmas uniós transzferekkel és kedvező világpiaci konjunktúrával megtámogatva a gazdaság helyzetén javítson. "Azok a makrogazdasági mutatók, amelyeket a kormány ideológiai és politikai szempontból fontosnak tartott, javultak is, ám ez mégis a kihagyott lehetőségek évtizede volt", a felzárkózási gondolat "illúzióvá keseredett". Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár szerint az Orbán-kormány gazdaságpolitikája nem a gazdasági folyamatok terelésére és javítására, hanem a primer politikai érdekek szolgálatára irányul. A választási sikereket nézve a Fidesz a saját szempontjából jól "gazdaságpolitizál", azonban Bod azt mondta, a politika primátusa olyan mértékű lett, amit felnőtt korában még nem tapasztalt.
Honnan hová jutott az ország? Egy évvel a választás előtt kisérettségiztetjük a kormányt
Iskolai években mérve lassan elballag a NER: jövőre lesz 12 éve, hogy az Orbán Viktor pártelnök vezette Fidesz megszerezte az első kétharmados győzelmét. Úgy gondoltuk, egy évvel a választás, illetve - iskolai hasonlatnál maradva - az érettségi előtt kisérettségiztetjük a kormányt a klasszikus tárgyakból, mint a magyar (társadalom, oktatás, egészségügy), matek (gazdaság), történelem (demokrácia, jogállam, történelemszemlélet) és idegen nyelv (külpolitika).
Raskó György agrárközgazdász elégedettebb, a kormányzati teljesítményt egyre jobbnak látja, a legújabb vidékfejlesztési koncepciók és a hozzá rendelt pénz szerinte robbanásszerű agrárfejlődéshez vezethet.
TÖRTÉNELEM
Csizmadia Ervin politológus, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója azt mondta, míg a demokrácia mainstream felfogása a liberális demokrácia, a kormány szerint ők kereszténydemokráciát építenek. És míg a mainstream felfogásban a jogállam a sajtószabadságot, a kisebbség jogainak védelmét és más hasonlókat jelent, addig Magyarországon a jog és a szabályok uralmát az emberek fölött.
Mráz Ágoston Sámuel szerint a jogállamiság hiányáról szóló kritika egy nehezen igazolható és cáfolható politikai vád, a harmadik kétharmad pedig azt mutatja, a többség szerint nincs a kormány okozta baj ezen a területen. Szűcs Zoltán Gábor politológus, eszmetörténész viszont egy folyamatosan romló tendenciát lát, ahol "mindig a jelen tűnik rossznak, de miután egy lejtőn vagyunk, valahol egy köztes állapotban, valószínűleg lesz még lejjebb".
Egry Gábor történész, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója a többi között arról beszélt, hogy a kormány a történelemtankönyvekben a tudomány által nem igazolt történelmi mítoszokat próbál ténnyé maszkírozni, illetve a dicsőséges elemeket helyezi előtérbe arra hivatkozással, hogy az előző történelemfelfogás a vereségekről és nem a nemzeti nagyságról szólt.
IDEGEN NYELV
Hegedűs Dániel politológus, a berlini German Marshall Fund munkatársa szerint a magyar külpolitika stratégiai szinten legkésőbb 2014 óta nem a magyar nemzeti érdek, hanem a rezsim érdekeinek előmozdítására fókuszál. Magyarországra elsősorban mint potenciális vétójátékosra figyelnek nyugati szövetségesei, és mint a nyugati szövetségi rendszert bomlasztani kész és képes gyenge láncszemre keleti partnerei. Bíró-Nagy András szerint Orbán Viktor a reális súlya felett játszik az uniós színtéren, de a „rosszfiúk” között van aránytalanul fontos szerepe, és ez nem az ország érdeke.
Demokráciából, diplomáciából és fociból kisérettségizik most a kormány
Iskolai években mérve lassan elballag a NER: jövőre lesz 12 éve, hogy az Orbán Viktor pártelnök vezette Fidesz megszerezte az első kétharmados győzelmét. Egy évvel a választás előtt kisérettségiztetjük a kormányt. Kedden magyarból és matekból adott számot, most jön a történelem (demokrácia, jogállam, történelemszemlélet), az idegen nyelv (külpolitika) és a szabadon választott tárgy, a tesi (vagyis a sport).
Mráz Ágoston Sámuel szerint viszont a külpolitikában a kormány a szövetségesi kapcsolatok változatlanul hagyásával diverzifikált, gazdasági partnerségekhez szükséges politikai bizalom megalapozása érdekében több irányú szövetségesi viszony kialakításán dolgozott, és ez a bizalomépítés jól sikerült.
TESTNEVELÉS
A kormány világossá tette a ciklus elején, hogy stratégiai ágazatként tekint a sportra, nem a pénzügyi hasznosság vagy megtérülés elve a fő szempont, hanem az össznemzeti közösségépítés, és ezt a célt túl is teljesítette – mondja Dénes Ferenc sportközgazdász.
