Minden eddiginél több koronavírusos beteget kezelnek kórházban, közülük durván minden 10. ember lélegeztetőgépen van. A Semmelweis Egyetem rektora korábban arról beszélt, a magyar egészségügyi személyzet teherbíró képessége 1000 lélegeztetett beteg körül határozható meg, ekkora és ennél nagyobb számú súlyos állapotban lévő beteget hosszú időn keresztül az ellátórendszer nem bír el. Ha a jelenlegi növekedési ütem marad, pár napon belül elérhetjük ezt a számot.
Elképesztő mennyiségben érkeznek a betegek, és nagyon sok a súlyos eset, ez rosszabb, mint bármikor volt
– mondta a hvg.hu-nak egy fővárosi kórház covid-osztályos szakdolgozója. Ő is azt tapasztalja, amit más kórházból is hallani: a fiatalabb, 40–50 évesek is súlyosabb tünetekkel érkeznek, jellemzően kétoldali tüdőgyulladással. Náluk annyira telítettek már az osztályok, hogy a jobb állapotban lévő fiatal pácienseket próbálják hazaküldeni azzal, hogy ha rosszabbra fordul az állapotuk, azonnal jöjjenek vissza, de addig is legyen hely az időseknek.
Egy észak-magyarországi kórház orvosa is arról beszélt, nagyon sok súlyos állapotú betegük van, újranyílt minden Covid-osztály. "Reggel hétig több mint 10 koronavírusos betegünk hunyt el." Más kórház ápolója azt közölte, olyan mértékű náluk a telítettség, hogy választani kellett, ki kerüljön le a lélegeztetőgépről, hogy más kaphassa azt meg. Ott jelenleg a Covid-osztályon két ápoló jut 25 betegre.
A hatvani kórház Covid-osztálya is megtelt, mind a 120 ágyon fekszik beteg – mondta a 168 Órának adott interjúban Zacher Gábor toxikológus, aki mentőzés mellett a kórház sürgősségi osztályán dolgozik.
Az a rémisztő, hogy komplett családok is érkeznek, apa, anya, a gyerek pedig egy másik kórházban van
– mondja Zacher, akinek naponta 3–4 beteggel is közölnie kell, hogy lélegeztetőgépre fogják kapcsolni, és lehet, soha többet nem ébred fel. Ráadásul a folyamat nagyon gyors: akár úgy is lélegeztetőgépre kerülhet valaki, hogy előtte nem sokkal a viziten még beszélgettek.
Korábban ritkának számított, hogy a betegség az egész családon egyszerre átvonul, ma viszont már gyakori, mert az új mutáns vírusok könnyebben terjednek emberről emberre – erősítette meg Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa is a Kossuth Rádiónak adott interjújában, hozzátéve, hogy egyre fiatalabbak a kórházba kerülő betegek, a Magyarországon pusztító brit mutáns 10–15 százalékkal súlyosabb tüneteket okoz, mint a vírus első verziója.
Amerikai elemzők: Júliusra 40 ezernél is több magyar áldozata lehet a járványnak
Ballai Vince-Kacskovics Mihály Béla Itthon A sok fokhagyma, a helyi levegő, a hosszú bekötőút, a térerő hiánya - ezzel magyarázzák vicceskedve a helyiek, hogy Kallósdot miképp kerülhette el eddig a koronavírus. A zalai zsákfaluban fehér ibolyák és gatyás minityúkok között igyekeztünk utánajárni annak, hogy úszták meg eddig a fertőzést.
Szlávik arról beszélt, a Dél-pesti Centrumkórházban is gyakorlatilag minden, a koronavírusos betegek számára fenntartott ágy tele van, és nagyon sokan vannak az intenzív osztályon is.
Hallom, hogy az egész országban sajnos egyre több beteg kerül kórházba, egyre több beteg kerül intenzív osztályra és sajnos lélegeztetésre.
Mindezt a számok is alátámasztják
A harmadik hullám egyelőre felfutó szakaszában már többen vannak egyszerre kórházban, mint a második hullám csúcsán voltak, mindezt nem kiugróan nagyobb fertőzésszámmal. Akkor, december 8-án 8045 beteget jelentettek, miközben 657 ember volt lélegeztetőgépen (utóbbiaknál előző nap volt a csúcs, 674 egyidejűleg lélegeztetett beteggel).
A kedden publikált adatok szerint most 8270 igazoltan koronavírusos beteg van kórházban, közülük 833 ember lélegeztetőgépen.
Visszanézve az elmúlt 14 naptári nap adatait, látszik, hogy hétről-hétre több ember kerül kórházba. A február 24.–március 2. közti időszakban 1718 fővel nőtt a kórházban ápoltak száma, míg az előző hét napban (beleértve a mai adatot is) 1903 volt a növekedés mértéke. Korábbra visszamenve kiderül, hogy február 20-ához képest duplájára nőtt a kórházban lévő betegek száma.
A lélegeztetőgépen lévőké ennél durvábban nő, az ő számuk nem közel három, hanem két hét alatt duplázódott meg.
Azt, hogy hány ember van sürgősségi osztályon, nem közli az operatív törzs, külön kérdésre válaszolva Gulyás Gergely miniszter vagy olykor Orbán Viktor miniszterelnök szokott erre válaszolni. Az adatot először november 26-án közölték, akkor 361-gyel feküdtek többen az intenzíven, mint lélegeztetőgépen, összesen 961 emberről volt szó.
Miután a mostani helyzetet a szakemberek súlyosabbnak tartják, így a korábbi arányszámból nem mernénk megbecsülni, hogy a lélegeztetett betegeken felül mennyien vannak kritikus állapotban.
Müller Cecília országos tiszti főorvos a napi tájékoztatón arról beszélt, súlyos és komoly teher hárul az egészségügyi ellátórendszerre, szinte naponta nyitnak meg újabb kórtermeket a kórházak, olyan sok az ápolásra szoruló beteg, és sokan vannak intenzív osztályon.
A számot nem mondta el, az erre vonatkozó kérdésünket pedig nem olvasták be. A csúcsot döntő kórházi adatok napján Müller Cecília egyetlen kérdést kapott, a Dunántúli Napló érdeklődésére arra válaszolt, hogy vajon a háziorvosok visszatarthatnak-e vakcinákat (nem).
A kórházi kapacitásról sem beszélt, azt legutóbb Orbán Viktor miniszterelnök részletezte a szokásos péntek reggeli rádióinterjúban. Február 26-án (5027 kórházi és 451 lélegeztetőgépen lévő beteg mellett) azt mondta,
Szabad egyébként 15 831 van, és lélegeztető készülékkel felszerelt ágyunk pedig 2 296. Ez messze van attól a terheléstől, ahol most vagyunk, de arra számítottunk, hogy a következő két hétben ez a terhelés, a megbetegedések száma erőteljesen növekedni fog.
Orbán most, ellenben pár korábbi példával, nem állt elő azzal, hogy mi a kormány által ismert legrosszabb járvány-forgatókönyv. November 6-án, az előző körös zárás indoklásaként az egészségügyre nehezedő nyomást hozta fel, szerinte a helyzet összeomlással fenyegetett, ha nem lépnek semmit. Orbán november 6-án a Kossuth Rádióban arról beszélt, hogy november 21-ére, vagyis pár héten belül 2240 intenzív ágyra lesz szükség, december 10-én pedig még ennek is a duplájára 4480-ra, ami azt jelenti, hogy akkor 30–32 ezer koronavírusos beteg lehet kórházban.
Itt van körülbelül az egészségügy teljesítőképességének határa
– mondta akkor a miniszterelnök.
Szabad kapacitás tehát van a rendszerben, ennek területi eloszlása azonban nem ismert, ahogy arról sem ad ki semmilyen adatot a kormányzat, hogy egyes kórházakban mennyi koronavírusos beteget kezelnek. Annyit lehet tudni, hogy az ellátási nehézségeket egészségügyi dolgozók átvezénylésével próbálják megoldani, erre utalt Orbán is, és erre volt jó példa ma a tatai is, ahonnan a járványhelyzet miatt a tatabányai kórházba vezényelték át a kórház és rendelőintézet szakorvosait, és ezzel megszűnt a tatai ellátás.
Tisztelt Tataiak!A Szent Borbála Kórház vezetésétől kért és kapott tájékoztatás szerint, az Árpád-házi Szent Erzsébet...
Közzétette: Tata Város – 2021. március 8., hétfő
A szakember a kulcs, nem az ágyszám
Ez már csak azért is fontos, mert a szakértők többször beszéltek arról, valójában nem az ágyak, hanem az egészségügyi dolgozók száma a kulcs. Itt viszont közel a határ.
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora egy online konferencián március elején azt mondta,
a magyar egészségügy teherbíró képessége 1000 lélegeztetett beteg körül határozható meg, ekkora és ennél nagyobb számú súlyos állapotban lévő beteget hosszú időn keresztül az ellátórendszer nem bír el.
A Magyar Orvosi Kamara szeptemberi adatai szerint összesen 2022 orvosnak van aneszteziológus és intenzívterápiás szakvizsgája (azt nem tudni, közülük hányan aktív dolgozók), intenzív ápolói szakképesítéssel rendelkező nővérből 2003 van az országban. A szakmai ajánlás úgy szól, hogy egy intenzíves szakorvos 3–4, egy intenzíves szakápoló maximum kettő lélegeztetett beteget láthat el egy időben. Ez már novemberben is borult: a kórházi helyzetről beszámoló MOK Realitás című rovatában gyűjtött információk szerint már most előfordult, hogy egy intenzív osztályon is akár 6–10 beteg (és egyre több) jut egy szakápolóra, "az ellátás a legtöbb Covid-ellátásra berendezett intenzív osztályon már most is erősen kompromisszumos". Ugyanerről számoltak be annak idején a hvg.hu kórházi forrásai is.
Az állami ellátás most a koronavírusos betegekre koncentrál, a tervezhető műtéteket november eleje óta felfüggesztették, és a járványhelyzet javulása miatt engedett egynapos ellátások is újra leálltak. Erre reagálva a jelentősebb magánellátókat tömörítő Primus Egyesület tárgyalásokat kezdeményezett az Országos Kórházi Főigazgatósággal, hogy tb-finanszírozásban ellátnák a közellátásból a járvány miatt kiszoruló krónikus vagy egynapos ellátást igénylő betegeket. Erre információnk szerint egyelőre nem kaptak időpontot.
