Jelentős változások lépnek életbe hétfőtől az egészségügyben, összeszedtük a legfontosabb, betegeket érintő változásokat. Mától új pácienseit nem kezelheti ugyanazzal az orvos a magánrendelésén és az állami ellátásban. Noha a kormány ígért kivételeket – például a szülész-nőgyógyászoknak –, a részletszabályok vasárnap estig nem jelentek meg. Szakmai szervezetek kidolgoztak egy javaslatot a legális megoldásra, az azonban valahol elakadt.
Végső határidőként hétfő éjfélig kell aláírniuk az egészségügyi dolgozóknak azt a szerződést, amellyel maradhatnak a közellátásban, feltéve, ha akarnak. A pótlékok és ügyeleti díjak miatt az utolsó percig huzakodtak, több helyen komplett osztályok fenyegettek felmondással. Szegeden még mindig feszült a helyzet – ott a sebészek állhatnak fel, ami az ellátás megszűnését jelentené –, máshol azonban utolsó perces engedményekkel sikerült elsimítani a konfliktust.
Azt nem tudni, hány orvos választja inkább tisztán a magánellátást (vagyis vonul ki a közellátásból), az első tiszta kép a márciusi ügyeleti beosztásokból látszik majd. A tét ugyanis nemcsak a pótlék, hanem az is, mi lesz a másod- és harmadállásokkal, illetve a magánrendeléssel. Erre ugyan a szerződés aláírása után kérhet engedélyt április végéig, az engedély/elutasítás egy hónapon belül érkezik a kórház vezetésétől vagy az Országos Kórház Főigazgatótól, azt azonban eddig nem részletezték, mi alapján engedélyezik ezt.
Egy szigorúbb fogással ebből komoly egészségügyi reform is lehet: a kisebb kórházak megérezve az emberhiányt struktúrát váltanának és a gyorsabb ellátások vagy a nagyobb műtétek utáni rehabilitáció felé nyitnának (így a beteg a családja közelében lábadozhat, miközben a beavatkozást nem ott végzik), a valódi gyógyítást nem folytató krónikus osztályok pedig idősotthonokká alakulhatnak. Cserébe még hangsúlyosabbak lennének a csúcsintézmények, csúcsbeavatkozásokkal. Ez az a mélység, amit egyetlen kormány sem mert bevállalni, az esélyeket most is csökkenti az, hogy mindössze bő egy év van hátra a 2022-es országgyűlési választásig.
A jelen még nagyobb talány
A törvény értelmében március 1-től tilos ugyanazt a beteget ugyanazzal a betegséggel (szaknyelven BNO-kóddal) ellátnia az orvosnak az állami és magánellátásban. Ez annyit tesz, hogy a magánrendelőben elvégzett vizsgálat után az orvos nem mondhatja a páciensnek, hogy menjen be hozzá másnap a kórházba, kiír neki nagylabort, CT-t, vagy esetleg majd ott megműti. Ugyanígy, az állami kórházban műtött betegét sem rendelheti be magánrendelésre kontrollra.
A kormány azt ígérte, hogy bizonyos szakmákkal kivételt tesznek, azonban erről vasárnap éjfélig, vagyis a határidő előtt semmi nem jelent meg. Egyet tudunk: az Országos Kórház Főigazgatóság (OKFÖ) korábban a Magyar Orvosi Kamarának (MOK) azt írta, azokra, akik 2020. november 18. – vagyis a törvény hatályba lépése – előtt kezdték meg a beteg kezelését, nem vonatkozik a szabály március 1. után sem.
Teljes káosz, fogalmunk sincs semmiről
– mondta a hvg.hu-nak egy szülész-nőgyógyász. Nekik már az október 5-én benyújtott, és másnap el is fogadott törvényjavaslat indoklásában kivételes helyzetet ígért a kormány, amire később rá is erősített a kamarával folytatott tárgyalások során Pintér Sándor belügyminiszter. Most azonban, pár órával a törvényben lefektetett rendszer élesedése előtt a magánrendelésen is dolgozók nem tudják, megműthetik-e a magánbetegeiket, levezethetik-e a szülésüket vagy egyáltalán elláthatják-e őket az állami kórházban.
"Az biztos, hogy minden beteg megkapja a megfelelő ellátást, és a szüléseket is le fogják vezetni, de hogy kicsoda, az még nekünk sem világos" – mondta egy érintett orvos.
Egyébként az sem lesz elég, ha a szülész-nőgyógyászok szimplán felmentést kapnak az összeférhetetlenségi szabály alól, a hálapénz elfogadásának tilalma ugyanis rájuk is vonatkozik. A Büntető törvénykönyv az adást és kapást is bünteti, az orvosokat a Nemzeti Védelmi Szolgálat munkatársai ellenőrzik majd.
Ha ez sem változik – márpedig pont a hálapénz elleni küzdelem volt a komoly béremeléssel járó törvény egyik célja –, akkor mindenki marad a szürke zónában, és bonbonos dobozba rejtett borítékkal mond köszönetet az orvosnak és szülésznőnek a fáradozásaiért.
Megoldás lenne rá
Egy orvosszakmai csoport kidolgozott egy megoldási javaslatot erre a problémára: az orvos, a kórház és a kismama egy háromoldalú szerződést köthetne, amiben deklarálják, hogy a szülő nőnek az ellátásért nem kell fizetnie, de ha munkaidőn kívül akarja az orvos szolgáltatásait igénybe venni, azért térítést kell fizetnie, számla ellenében.
Az elképzelés szerint a pénzt az orvos (vagy/és a szülésznő) kapná, csak az egész egy legális jövedelemmé válik és adózni kell utána.
Ezzel egy nagyon koherens, tiszta rendszer alakulna ki, ami nemcsak a szülő nőt védi, hanem a személyzetet is – mondta egy névtelenséget kérő szakértő. Erről tudomása szerint voltak is egyeztetések, de az valahol elakadt. Hogy hol és mennyire fontolgatta ezt a kormány, nem tudni, megkeresésünkre ugyanis nem válaszoltak.
Ez a modell egyébként más szakmáknál is alkalmazható lenne. A probléma ugyanis nemcsak a várandós nőket érinti, hanem az összes olyan területet, ahol különösen fontos az orvos személye, szakértelme, tapasztalata – magyarázta ugyanő.
Többekkel beszélgetve úgy tűnik, a kardiológiai, ortopédiai, gasztroenteorológiai, a sebészeti és fül-orr-gégészeti ellátásra váró betegek is erősen érintve lesznek. Ezeknél a területeknél szintén az a jellemző, hogy a hosszú várólistákat kikerülve a páciens kiválasztja egy orvos magánrendelését, majd elmegy ugyanoda a kórházba is, ahol dolgozik.
A teljesen legális megoldás a mostani, kivételek nélküli helyzetben az, ha a beteg eldönti, a kezelését akarja-e elejétől a végéig ugyanannál a doktornál a magánrendelésén végigvinni, vagy ha nem, kiállja a sorát és reménykedik, hogy a végén az államiban is sikerül hozzá kerülnie, adott esetben több hónapos várakozás után. Az egyik beszélgetőtársunk egy egyszerű hasonlattal élve úgy magyarázta: a Budapest–Bergen repülőútnál csak az van kifizetve, hogy a gép elvigyen A-ból B-be, az már nem, hogy ki legyen a pilóta. Ha az embernek ilyen elvárásai is vannak, menjen magángéppel.
Okosban megoldják azért
Bár elvileg minden beavatkozás látszik az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben, egy névtelenséget kérő, a magánszférában dolgozó forrásunk tömeges trükközésről hall: az orvos magánellátásban fogadja a pácienst, majd az állami rendszerbe már kollégájához küldi be, így egymás betegeit veszik át. Ez szerinte nem veszélyes, így nem lehet lebukni sem, mert a betegnél más-más orvosok szerepelnek, bár az előbb idézett szakértő szerint azért ha ennek nagyon utána akarnak menni, gyanús lehet a második orvosnál hirtelen, minden előzmény nélkül felbukkanó beteg.
A magánszférában dolgozó forrásunk szerint az átjárást egyébként alapvetően nem a törvény ezen passzusa, hanem a hálapénz büntethetősége akadályozza meg, amivel alapból kiesett egy motiváció.
Azoknak pedig, akik hálapénzzel jutottak előre, nem kínál most semmilyen alternatívát a rendszer. Ha lenne egy normális színvonalú, kiegyensúlyozott egészségügy, akkor ez nem lenne probléma, csakhogy nem ez a helyzet. „Ők a rossz és etikátlanul működő rendszer helyett nem kapnak mást.”
Megkérdeztük Gulyás Gergely minisztert, milyen szankciókkal jár a törvény megsértése, de konkrétumokat nem mondott. A Társaság a Szabadságjogokért munkatársai szerint a törvényből nem olvasható ki külön szankció erre az esetre. Az összeférhetetlenségi szabályok megsértését szankcionálják – ezt a részt is oda sorolták amúgy –, a következmény végső esetben a jogviszony megszűnése. Azt, hogy ez a gyakorlatban hogy fog működni, nem tudják.
A háziorvosoknál is változik a rendszer
A háziorvosoknak és közellátásban dolgozó fogorvosoknak február 28-ig kellett megalakítaniuk a praxisközösségeket annak érdekében, hogy március 1-től már a magasabb fizetést kaphassák meg. Erről és az átalakulás gyors levezénylése miatti problémákról bővebben ebben a cikkben írtunk:
Kevesebb béremeléssel lesznek kénytelenek beérni az óvatosabb háziorvosok
Alig egy hetük volt eldönteni az háziorvosoknak, hogy belépjenek-e a praxisközösségekbe vagy sem. Úgy kellett dönteniük, hogy az egész rendszer pontos működése még nincs kidolgozva, de csak így kaphatják meg a visszamenőlegesen járó béremelést. Többen tartanak a buktatóktól, és önállóságuk elvesztésétől, így inkább megelégszenek a kisebb mértékű béremeléssel.
A fogorvosok eldönthetik, hogy saját praxisokat hoznak létre, vagy belépnek vegyes praxisokba. Egy vidéki fogorvossal beszéltünk, aki azt mondta, a beteg ebből a változásból semmit nem fog érzékelni, a magán- és állami ellátás szétválasztása pedig náluk nem okoz különösebb gondot. Azt mondta, tiltva ugyan nem volt, de „eddig sem volt ildomos” az a gyakorlat, hogy valakihez bejön egy beteg az állami ellátásba, és onnan a saját magánrendelésére küldi tovább. Ugyanez igaz arra is, ha valaki sürgősségi problémával keresi fel a közfinanszírozott fogászati ellátást. Miután a törvény azonos szintű ellátásra vonatkozik, így ha valakinek betömték a fogát az állami rendelőben, akkor attól még később elmehet ugyanannak az orvosnak a fogszabályzási szakellátására.
A praxisközösségek területi alapon, járásonként, Budapesten pedig kerületenként szerveződnek, és háziorvosi, házi gyermekorvosi, valamint fogorvosi praxisokból, illetve vegyes praxisokból állnak majd. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere pénteken néhány részletet is elárult: eszerint minden érintett orvosnak hetente legalább 20 óra rendelési időt kell biztosítania betegeinek, továbbá a praxisközösségek tagjai vállalják egymás helyettesítését, és biztosítják, hogy a betegek magasabb szintű alapellátást kapjanak.
A lapunknak nyilatkozó orvos szerint ő és kollégái egyelőre nem fognak alapvetően máshogy dolgozni, mint előtte, azt viszont még nem látják pontosan, milyen egyéb pluszfeladatokat kell majd ellátniuk. Mások még a gyakorlati megvalósításban tanácstalanok. Ahhoz ugyanis, hogy praxisközösséget alkossanak, fel kell venniük új munkatársakat, szakorvosokat akár néhány órában is, és – mint egyikük fogalmazott – egyelőre nem tudják, hol találhatnak erre a munkára kollégákat „Telefonál a páciens, hogy adjak időpontot, be fogom hívni, el fogom látni” – mondta egyikük.
Az általános vélemény mindenesetre az volt, hogy rövid távon ez nem hoz változást a betegek életébe, hosszabb távon viszont akár még profitálhatnak is belőle.
Fontos lesz a prevenció, minden életkorban
Amit biztosan észrevehetnek majd, hogy a jelenlegi egy orvos és egy asszisztens felállás helyett a praxisközösségek jellemzően 5–10 háziorvosból és a munkájukat támogató közös szakmai szolgáltatásokból álnak majd, a kapott forrásokból pedig az eszközeiket is fejleszthetik. Ez a krónikus betegeknek kifejezetten hasznos lehet, hiszen eddig sokuknak kellett rendszeresen igénybe vennie a járóbeteg-szakellátást, még akkor is, ha egyszerűbb vérvizsgálatra, kontrollra mentek. Különösen nagy gondot jelent ez vidéki kistelepülésen, ahol ezért be kellett utazni a legközelebbi városba. A praxisközösségek esetében megfelelő háttérrel ezeket a vizsgálatokat a háziorvosnál is el lehetne végezni, amivel nemcsak a járóbeteg-szakellátásokat tehermentesítenék, hanem a betegek életét is egyszerűbbé tennék.
A praxisközösségek kötelező prevenciós szerepet is kapnának. A hvg.hu által megkérdezett egyik háziorvos szerint ez lehet majd az első érezhető különbség, hiszen a prevenciós rendelés bevezetésével elkezdik majd behívogatni a praxishoz tartozó pácienseket. Véleménye szerint elsősorban azok a betegek számíthatnak így változásra, akik keveset járnak orvoshoz, vagy már régen voltak például laborvizsgálaton. Őket várhatóan behívják, és egészségügyi kérdőívet töltetnek ki velük, ebben rákérdeznek többek között egészségi állapotukra, étkezési szokásaikra, testsúlyukra, illetve az alkoholfogyasztásra, dohányzásra. Ezután laborvizsgálatra küldik őket, és elbeszélgetnek velük az esetleges életmódváltásról.
A Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke, Havasi Katalin a hvg.hu-nak szintén a prevenció fontosságát emelte ki, a heti 20 óra rendelésből 4 órát szervezetten erre kell fordítani. „A prevenció mindig is a szívünk csücske volt, hiszen mi hosszú évtizedekben gondolkozunk. A megelőzést már gyermekkorban el kell kezdeni, életmódtanácsadással, vagy egy elinduló rossz folyamat időben történő felismerésével” – mondta.
Havasi Katalin szerint a prevenciós rendelésen a védőoltások fontosságának hangsúlyozása ugyanúgy előfordulhat, mint kamaszkorban a balesetmegelőzés. „Csak rajtunk múlik, mennyire tudjuk hasznos tartalommal megtölteni” – tette hozzá. A praxisközösségek hosszú távon is hozhatnak majd változást, amire sok tervük van az érintetteknek, de a részleteket valószínűleg az idő dolgozza majd ki.
