Átfogó tanulmány jelent meg Magyarország helyzetéről, amiben már van pár előrejelzés a 2021-es évre. A Fidesz konszolidációja nem valószínű, viszont ha gyengül a gazdaság, még erősebb propagandára kell számítani.
Angol nyelvű évkönyvet adott ki Magyarországról a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung német politikai alapítvány, Bíró-Nagy András szerkesztésében. A tanulmányban 2020-at összegzik öt témakörben (kormány, ellenzék, gazdaság, társadalom, Magyarország helye a világban), de minden fejezetben van kitekintés arról, mi várható 2021-ben.
Kormány
Azt valószínűsítik, hogy a szorosnak tűnő 2022-es választás miatt még módosulhat a választási törvény, annak ellenére, hogy továbbra is messze a legerősebb párt a Fidesz. Az is valószínű, hogy méginkább pártpolitikai kérdést csinálnak a kormányzásból, és a 2021-es döntésekkel stabilizálhatják a már amúgy is túlerőben lévő kormánypártot. A tanulmány szerint elképzelhető például a kampányra fordított büdzsé megnövelése.
Az eddigiekből ítélve a koronavírus miatt bajba jutottak sem számíthatnak sokkal több segítségre: “Bár szofisztikáltabban, mint Trump és Bolsonaro, Orbán is magáévá tette azt a ‘gazdaság az első’ jelszót, ami sok olyan országot jellemzett, amit súlyosan érintett a koronavírus” - áll a szövegben.
Valószínűnek tűnik még a bíróságok függetlenségének csorbítása, de inkább a kormánynak kedvező személycserékkel és nem törvénymódosításokkal: a tanulmány szerint ez azért jobb módszer, mert kisebb ellenállásba ütközik az Európai Unióban, mint egy látványos változtatás.
A Fidesz gépezetével szemben az ellenzéknek csak akkor van esélye, ha nagyon stabil együttműködési szabályokat fektet le, az ebbe beleálló pártok pedig csak a közös érdekeket nézik, ugyanis az elmúlt tíz év alapján most is biztosak lehetünk benne, hogy már ebben az évben felpörög a kampány.
Ellenzék
A tanulmány szerint a koronavírus második hulláma komoly lehetőséget teremtett a Fidesz leváltására, az ellenzéknek elő kell állnia az együttműködés pontos feltételeivel. Az ebben résztvevő pártoknak be kell nyelniük, hogy a közös listával - amire a Fidesz a választási törvény módosításával rákényszerítette őket - pénzt fognak veszíteni (mert csak egy lista után kapnak állami kampánytámogatást), miközben arra is fel kell készülniük, hogy a hatóságok nagyon gyorsan megjelennek, ha úgy tűnik, a hivatalosnál többet költenek kampányra.
Ez utóbbi azért is problémás, mert már az előválasztás megszervezése és lebonyolítása is komoly anyagi vállalásokkal jár, a pártoknak pedig nem nagyon van pénzük. Ha viszont sikerül megszervezni, akkor a budapesti előválasztáshoz hasonló lehetőség kínálkozik arra, hogy az ellenzék határozza meg a politikáról szóló közbeszédet az országban, és egységessé teheti őket a vállalt értékekben és a programban.
Az ellenzéknek nemcsak a Fidesszel kell küzdenie, hanem meg kell győznie a bizonytalanokat arról, hogy képesek lesznek kormányozni. Legkönnyebben az ellenzéki vezetésű városok sikereivel tudnának kampányolni, erre viszont kevés az esély azután, hogy a kormány a járvány elleni védekezésre hivatkozva sok pénzt vett el az önkormányzatoktól, az adó- és díjemeléseket pedig megtiltotta.
Helyünk a világban
A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök eddig el tudta kerülni a legnagyobb külpolitikai válságokat, de nem tartja kizártnak, hogy az az állandó feszültség, ami Magyarország és Nyugat-Európa között feszül, nem tartható fenn örökké, a kilátások pedig romlanak a nagynehezen elfogadott 2021 és 2027 közötti uniós költségvetéssel. Az Európai Unió egyelőre elnapolta a döntést arról, mit kezdjek Magyarországgal és Lengyelországgal, és bár a szöveg szerint a “leszámolás” elkerülhetetlen, kevés az esély arra, hogy ez idén történjen meg.
A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy mivel bár Orbán pragmatikus vezető, nem fog engedni a Biden-adminisztrációnak vagy Brüsszelnek, tovább közeledik Oroszországhoz és Kínához, miközben figyel arra, hogy minél több pénz érkezzen Brüsszelből. Abban biztosak a szerzők, hogy bár sok dolog van Orbán eszköztárában, a "normalizálódás" nincs.
Gazdaság
Az Európai Bizottság előrejelzésére hivatkozva 2021-re 4, 2022-re már 4,5 százalékos GDP-növekedést jósol, viszont az államháztartási hiány és az államadósság emelkedhet.
Az egyéni fogyasztás korlátozottan nőhet, mivel nincs szakpolitika az alacsony és átlagos keresetűk segítésére. A vállalkozások további támogtására viszont lehet számítani, a magánvállalkozások jelentős adókedvezményeket kaphatnak, a turizmus is lassan visszaépülhet. A tanulmány szerint a koronavírus megmutatta a kormánynak az egyensúly fontosságát a külföldi és hazai vállalatok között, arra pedig égető szükség lenne, hogy az ide települő cégekbe több hozzáadott értéket tegyenek a magyarok. Ez mozdíthatna ki sokakat a "közepes jövedelem" csapdájából is.
Magyarország társadalma
A tanulmány egy korszak végeként jelöli meg az Index beszántását, az SZFE-n keresztül az egyetemek alapítványi fenntartásra váltását, és magától értetődőnek tekinti, hogy ezek a folyamatok 2021-ben sem állnak le. A régóta folyó kultúrharcnak viszont vége, és maximum a maradék intézményeket söpörheti be, ami miatt nem várhatók nagy tüntetések.
A szöveg szerint a Fidesz kissé fel is adta a fiatalok behúzását, de csak egyelőre, hiszen idő közben az oktatást a párt emberei irányítják, akik a Fidesznek kedvező tanterv szerint tanítanak (időközben Orbán Viktor bejelentette a 25 év alattiak szja-mentességét - a szerk).
Az előrejelzés szerint a kormánynak kifejezetten érdeke a társadalom már most is nagyon erős megosztottságának mélyítése, pártszimpátia vagy város-vidék alapon. A kormány és az ellenzék szempontjából sem mindegy, születik-e olyan történet, amit a kormánytól függetlenül magáének tud érezni az ország.
Az sem lényegtelen, hogy bár a kormány narratíváját elhiheti a választók nagyrésze, sokan elégedetlenek a kórházak állapotával vagy az oktatással, amit a gazdasági növekedés miatt néztek el. Ha a növekedés megáll, ezek a kérdések zavaróbbá válhatnak, nem véletlenül erősödik fel a Fidesz-kommunikációja a Soros-hálózatról, a melegekről és a migránsokról.
Ezen a “kommunikációs ködön” kell átjutnia valahogy az ellenzéknek, ha egyesíteni akarja a városi szavazóit legalább a vidékiek egy részével - írja a tanulmánykötet. Bíró-Nagy András szerkesztővel, a Policy Solutions igazgatójával a szombati Fülke című podcastunkban hallhatnak interjút.
