Kevesebb mint egy hónapos teljes lezárással tízezerről háromezer alá csökkent a napi új megbetegedések száma Ausztriában, amelyet november közepéig hűen követett a magyar járványkezelés. Ennek mostantól vége: Orbán Viktor bejelentése után egyértelmű, elengedtük az osztrák mintát. Ezzel viszont az ünnepi időszakban hatalmas rizikót vállalhat a magyar kormány.
"Tapasztalataink szerint a járvány lefolyása Magyarországon egy-két hét késéssel követi az ausztriait” – indokolta a kijárási tilalom bevezetését november 9-ei bejelentésében Orbán Viktor. A miniszterelnök nem először utalt laboratóriumként nyugati szomszédunkra, és november elején még valóban úgy tűnt, hogy az osztrák járványkezelés áll előttünk követendő példaként.
Az elmúlt hetek alapján azonban minden jel arra utal, hogy változott a terv: miközben az osztrákok lezárták az országot, ezzel jelentősen csökkentve a fertőzöttek számát, az Orbán-kormány a rekordokat döntögető adatok ellenére nem szigorít, csak hosszabbít az eddigi intézkedéseken.
Sebastian Kurz osztrák kancellár november 3-án jelentette be az első szigorításokat, melyek egész Ausztria területére érvényesek voltak. Eszerint a 8,8 milliós országban a többi közt
- kijárási tilalom lépett életbe este 8 és reggel 6 között,
- a szállodák csak üzleti vendégeket fogadhattak,
- a kocsmák, bárok, szórakozóhelyek bezártak,
- az éttermeket csak házhoz szállításra lehetett igénybe venni,
- és általános rendezvénytilalom lépett életbe.
Mindössze egy hetet kellett várni, és megszólalásig hasonló intézkedések léptek életbe Magyarország területén is, azzal a különbséggel, hogy Magyarországon reggel 5-ig tartott a kijárási tilalom, a szolgáltatók (például a fodrászok, kozmetikusok, masszőrök) pedig csak este 7-ig lehettek nyitva.
Az intézkedések előtti egy hónap adatait visszanézve nem csoda, hogy a két ország a szigorítások mellett döntött. Az Oxfordi Egyetem összehasonlító grafikonján jól látszik, hogy ekkor mind Ausztriában, mind Magyarországon tartósan emelkedett az egymillió főre vetített újonnan regisztrált fertőzöttek száma.
A nagy változás akkor következett, amikor Ausztriában nem érték be ennyivel, és – mivel nem csökkent számottevően a fertőzöttek száma – tovább szigorítottak. Ausztria november 15-én lényegében bezárt: egész napos kijárási tilalmat vezettek be, bezártak a bevásárlóközpontok, az iskolák pedig teljes egészében áttértek a digitális oktatásra, csak az óvodák maradhattak nyitva.
Ezen a grafikonon az látszik, hogy az első lezárást követő másfél hétben hogyan alakultak a járványszámok Ausztriában, ami miatt úgy döntött a kormány, hogy tovább kell szigorítani.
Mivel Orbán Viktor a koronavírus-járvány első hullámában is kísérleti laboratóriumhoz hasonlította Ausztriát, sokan várták, hogy a Magyarország ebben is követni fogja az osztrákokat. Hiába nem javult azonban a magyar járványhelyzet, ez nem így történt, december elejére pedig az is nyilvánvaló lett, hogy
a magyar miniszterelnök elengedte, hogy az osztrák járványkezelés példáját kövesse.
Orbán hétfő kora délután ugyan bejelentette, hogy a kormány január 11-ig meghosszabbítja az intézkedéseket, de további szigorítások egyelőre nem lesznek. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a bevásárlóközpontok, a piacok maradhatnak nyitva, hanem az általános iskolákban is tovább folyik a tanítás. A fertőzöttek és elhunytak száma múlt héten rekordokat döntött, a hétfői adat azokhoz képest visszafogottabb volt, viszont még nem mondta ki senki, hogy tetőzött volna a járvány, és már javulna a helyzet. (Frissítés: cikkünk megjelenése után a keddi adatok is kiderültek, aszerint 2219 új igazolt fertőzöttet találtak és 136 beteg hunyt el, ami szintén sokkal jobb a múlt heti adatokhoz képest.)
A kormányfő ugyan kiemelte, hogy a szilveszteri utcabálokról, rendezvényekről idén le kell mondani, azt viszont nem zárta ki, hogy szenteste kivételt jelent majd a kijárási tilalom alól, erről december 21-én dönt majd az operatív törzs.
Ahhoz, hogy össze tudjuk hasonlítani a két ország egymástól egyre inkább elkülönülő járványkezelésének eredményeit, érdemes egy pillantást vetni az (egymillió főre vetített) új regisztrált fertőzötteket mutató grafikon alakulására az elmúlt egy hónapban. Ezen jól látszik, hogy Ausztriában a teljes kijárási tilalom (vagyis a második szigorítás) hatására kezdett meredeken zuhanni az új fertőzöttek száma, míg Magyarországon az eddigi intézkedések ellenére sem javult látványosan a helyzet, egyelőre inkább a stagnálás a jellemző.
stagnálás a jellemző.Az eredmények hatására Ausztriában hétfőn már a szabályok lazítását ünnepelték: kinyitottak az üzletek, és megkezdődött a tanítás az iskolák alsó tagozatain is. Ezzel tehát lényegében a jelenlegi magyar intézkedésekhez tértek vissza, azzal a különbséggel, hogy az egy hónapos zár miatt lényegesen jobb helyzetben töltik az ünnepi előkészületeket: a napi új megbetegedések száma tízezerről háromezer alá csökkent, hétfőn pedig mindössze 2263 új fertőzöttet jelentettek. Igaz, a halálos áldozatok száma még itt is magas, 108 fővel emelkedett.
Az osztrák üzletekben emellett a maszkviselésen túl új előírás, hogy 10 négyzetméterenként csak egy vevő tartózkodhat, az újrainduló általános iskolákban pedig a 10 éven felüli gyerekeknek kötelező a maszkviselés a tantermekben is.
Az osztrák járványkezelés másik fontos állomása, hogy Bécsben és Ausztria két nyugati tartományában, Tirolban és Vorarlbergben pénteken a megkezdődtek a meghirdetett tömeges tesztelések. Az osztrák fővárosban a tervek szerint napi 150 ezer tesztet végeznek majd a lakosság számára ingyenesen, amihez egy teljes utcát alakítottak át szűrőállomássá.
Ausztria ezekkel a lépésekkel látványosan arra készül, hogy a legkockázatosabbnak tartott decemberi-januári időszakban a lehető legalacsonyabb szinten tartsa a járványszámokat, kérdés azonban, hogyan alakulnak majd a következő hetek Magyarországon. Miközben a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépeken lévők száma továbbra is nő, Müller Cecília országos tiszti főorvos már többször utalt rá, hogy az új fertőzöttek alakulásában vannak kedvező fordulatok. Ez azonban – ahogy Kunetz Zsombor egészségügyi elemző is rámutatott – egyáltalán nem biztos, hogy elég lesz az ünnepi időszakra, amikor a magyarok tömegesen tódulnak majd az üzletekbe. Ezzel – és a szigorítások hiányával – viszont Magyarország akár azt is kockáztathatja, hogy kijárási tilalom ide vagy oda, év végére a nehezen megszerzett, apró javulás is kútba esik.