Megtartotta Rogán Antal éves meghallgatását az Igazságügyi bizottság kedd reggel. Ez azon ritka alkalmak egyike, amikor a bizottság ellenzéki tagjai is megsorozhatják kérdéseikkel Rogánt, aki a Parlamentből már jól megszokott stílusban lépegetett el ezúttal is konkrét válaszol elől.

A politikus a nyitóbeszédében elmondta, fő feladata a miniszterelnök munkájának segítése. A nemzeti konzultációkkal büszkélkedve például azt mondta, nem önmagában a kormány dönt az irányelvekről, azt az emberekkel közösen teszi.

Nagy egyetértési pontnak írta le a munkaalapú társadalom megszületését, ami miatt nem segélyeket oszt a kormány. Szerinte ez növelte az aktív munkavállalók számát, ráadásul a koronavírus – állítása szerint – Magyarország munkahelyeit érte a legkevésbé.

A miniszter a családvédelmi intézkedéseket is felsorolta, és nem maradt ki a bevándorlás kérdése sem. „Nem azért foglalkoztunk ezzel, mert azt gondoltuk, fontos, hanem azért, mert erőltették” – mondta Rogán, azt felhozva érvként, hogy Európában a baloldali és liberális oldal foglalkozott a témával, a magyarok pedig csak véleményt mondtak. A menekültekkel kapcsolatban szidta kicsit az Európai Bizottságot, amiért a koronavírus-járvány alatt is foglalkoznak a bevándorlás kérdésével és az integrációval.

A koronavírussal kapcsolatban hangoztatta, a kormány fontosnak tartotta, hogy amíg lehet, ne álljon le az ország, mivel a „magyar emberek ezt akarták”. A leginkább támogatott intézkedések közt emlegette az ingyenes parkolást is.

Ezek után a jobbikos Gyüre Csaba, a DK-s Sebián-Petrovszki László, az LMP-s Keresztes László Lóránt és az MSZP-s Varga László tette fel a kérdéseit. Például, Rogán szerint nem álságos-e azt állítani, hogy a magyarokat bevonják a döntésekbe, miközben a nemzeti konzultációkban folyamatosan banális kérdéseket tesznek fel, minek költenek 11,5 milliárdot propagandára, szóba kerültek a letelepedési kötvények, de a közös kérdés tulajdonképpen az volt, mi kerül ennyibe Rogán miniszterelnöki kabinetjén, és nem akarnának-e ebben spórolni ezen, hogy a pénzt munkahelyteremtésre fordítsák.

Rogán erre elővette a Gyurcsány-kártyát: azt mondta, az ellenzéknek fáj, hogy megkérdezik az emberek véleményét. „Talán ezért van az, hogy az IMF egyszer sem tudta érvényesíteni az akaratát Magyarországon.” A miniszter szerint az ellenzék összekever két időszakot, mert most nincs százezres munkahelymegszűnés Magyarországon, bár azt elismerte, tízezrek vesztették el a munkájukat, akiknek viszont segít a kormány. Szerinte a baloldal nem munkahelyeket teremtett, hanem megszüntette azokat 2010 előtt. „Azt gondolom, hogy az összes konzultációs kérdésnek van jelentősége: most a járványügyi készültség fenntartásáról törvényt fogadott el a kormány. Ha ez olyan banális, önök miért nem szavazták meg?” – tette fel a kérdést arra utalva, hogy szerinte az ellenzék miatt kellett két hétig tárgyalni a maszkhordással és az egyéb szigorításokkal kapcsolatos szabályokat a rendkívüli jogrend bevezetése előtt.

A járványügyi készültségről kicsit bővebben elmondta, nagyjából az európai trendeknek megfelelően hozták meg a döntéseket, sőt, a kijárási tilalmat még korábban is.

A kormány a koronavírusnál is csak a számára kedvező statisztikát nézi

Az uniós országokat tekintve Magyarország az élmezőnyben van az egymillió főre vetített friss halálozási listában. A kormány kommunikációja azonban nyugodt maradt, állítása szerint nem ezt, hanem a járvány egészét nézi, így az összkép az enyhe tavaszi hullám miatt még mindig kedvező. A fő kérdés, meddig lehet elkerülni a komolyabb lezárásokat.

Rogán a letelepedési kötvényekről annyit mondott, látja, hogy az ellenzék nem szereti, de a kérdés több mint három éve nem aktuális. Akkor volt rá szükség, mikor 2012-ben Magyarország komoly gazdasági nehézségekkel küzdött.

Rogán szerint nem igaz, hogy 11,5 milliárd forintba került volna a legutolsó nemzeti konzultáció, szerinte pontosan ugyanannyit költöttek rá, mint az előző konzultációkra, és a jelentős része például a Magyar Postához került, de ebből fizették a Győrfi Pál-os tájékoztató videókat is. „Ha sajnálják a Postától a pénzt, akkor azt szeretném kérdezni, mik azok a külföldi szereplők, amiket a Posta helyén látnának?”

Az adatokat Kassai Dániel, XVIII. kerületi önkormányzati képviselő kérte ki közérdekű adatigényléssel, ehhez is volt megjegyzése Rogánnak. Azt állította, a szocialista kormányok alatt nem lehetett benyújtani adatigényléseket, miközben most lehet (csakhogy nagyon nehéz az adatokhoz hozzájutni, ahogy ezt a lélegeztetőgép beszerzésére vonatkozó információk kikérésénél is tapasztaltuk – a szerk.).

A kormány számára készült közvéleménykutatások egy részének eredményét azért hallgatják el, mert Rogán szerint az döntéselőkészítő dokumentum, azt pedig nem kell nyilvánosságra hozni.

Az LMP munkahelyteremtést segítő kérdéseire annyit válaszolt, hogy valójában az LMP támogatja azokat az önkormányzatokat, amelyek adók akarnak emelni. „Vlagyivosztoktól Londonig nincs ilyen Eurázsiában, mindenhol adókat csökkentenek a járvány alatt” – mondta. (Erre a párhuzamra korábban reagált Karácsony Gergely főpolgármester, aki szerint ha a kormány az adóemelések ellen van, ne emelje a Budapesttől elvárt szolidaritási adót sem.)

A válaszai végén összegezte, miért fontos az ő tevékenysége: „Lehet azt mondani, hogy a kormányzati kommunikációs tevékenység felesleges, de szerintem Győrfi Pál videóiból is sokan tanulták meg, mit kell csinálni a járvány idején. Válság idején, amikor kezelni kell a járványt, kommunikációra szükség van. Alapvetően erre költött a kormányzat, és ez így is marad még pár hónapig.” A kormányzati hirdetésekkel kapcsolatban még kiemelte, hogyha a szerinte baloldali RTL Klub és Népszava nem részesült volna ezekből a költésekből, bajok lettek volna náluk évvégén.

A képviselők reakciójára Rogán Antal már nem adott érdemi választ, ezért ezúttal sem kapott arra választ senki, miért mutogat tíz év kormányzás után is a Gyurcsány-kormányra a Fidesz–KDNP.