Felmérte a Magyar Orvosi Kamara (MOK), hogy mekkora az elutasítottsága az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényben foglaltaknak. Ez az a jogszabály, amelynek véleményezésére a MOK mindössze három és fél órát kapott, és amely egy háromlépcsős béremelés mellett rendelkezik például a vezényelhetőségről, a másodállások engedélyezhez kötéséről és a magánpraxisok leválasztásáról.

A kamara kérdőívét három nap alatt 7739 magyar orvos töltötte ki. Válaszaikból kiderül, hogy

77 százalékuk a jelenlegi formájában nem írná alá az új egészségügyi jogviszonyról szóló szerződést, 40 százalékuk pedig emiatt akár otthagyná a közellátást.

A MOK közleménye szerint „a kérdőív eredménye leplezetlenül mutatja be, hogy a magyar egészségügy eddig kizárólag az orvosok hivatásuk iránti elkötelezettsége és önkizsákmányolása miatt maradt működőképes”, a válaszokból ugyanis az látható, hogy

a magyar szakorvosok 52 százaléka kettő vagy több állásban dolgozik,

43 százalékuk pedig vállalkozóként is gyógyít. A válaszadók hetede, 1143 orvos csak vállalkozóként dolgozik a magyar közegészségügyben – ezt az új törvény január 1-től nem teszi lehetővé.

A kérdőív kitöltőinek 58 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a 48 órás uniós direktívánál többet dolgozik, 20 százalékuk pedig azt jelezte: a törvény által megengedett 60 órát is meghaladja a havi munkaideje.

Magánrendelése a felmérés szerint a szakorvosok 37 százalékának van, a medián heti 6 óra. „Tehát nem ezt érinti elsősorban a törvény által kijelölt másodállás korlátozás, hanem a közegészségügyben kezelt betegek maradhatnak orvos nélkül” – jegyezte meg a MOK a közleményben.

A bérviszonyokról is kérdezte a kamara a tagjait. Válaszaik alapján az átlagos havi bevételük minden túlmunkával nettó 581 327 forint, ezen belül a vállalkozásból származó bevétel átlagosan 270 000 forint volt.

A MOK által javasolt bértáblát a válaszadók 80 százaléka találta megfelelőnek; a hálapénzt elfogadó orvosok kevésbé elégedettek vele. Paraszolvenciát a kérdőívet kitöltő orvosok 35,8 százaléka fogad el, 10 százalékuk havi 200 ezer forintnál is többet. Közel kétharmaduk (63,3 százalék) ilyen forrásból 50 ezer forintnál kevesebbhez jut. Az is kiderült, hogy a férfi és az idősebb orvosok kétszer akkora arányban vevők a hálapénzre, mint a nők és a fiatalabbak. (A MOK ennél a pontnál megjegyezte, hogy erre a kérdésre csak viszonylag kevesen válaszoltak, a következtetéseik így csak tájékoztató jellegűek.

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt még jelentős módosítások mellett is csak az orvostársadalom „diszkrét többsége”, 57 százaléka tudná elfogadni – olvasható a közleményben.

A másodállások korlátozását – az álláshalmozások jelenleginél határozottabb szabályzását – a kérdőívet kitöltők 54 százaléka indokoltnak látja ugyan,

ám szinte a teljes orvostársadalom (98,9 százalék) a szabad munkavállalásnak törvényben garantált teret kíván hagyni”,

például csupán bejelentési kötelezettséget vállalna plusz egy jogviszony esetén.

Ahhoz a válaszadók 99 százaléka ragaszkodik, hogy a MOK-ot érdemben vonja be a kormány a törvény végrehajtási rendeleteinek megalkotásába. A kamara itt megjegyezte, hogy

a mai napig egyetlen rendeletalkotással kapcsolatos egyeztetésre sem kapott meghívást, így a kormány szándékai ismeretlenek.

Gulyás Gergely miniszter viszont a múlt heti kormányinfón azt mondta, az orvosokkal egyeztetve döntenek a részletekről, szerinte minden vitás kérdést tudnak majd rendezni.

A törvény legaggasztóbbnak tartott elemeire is rákérdeztek a kérdőívben – ezeknél a MOK konszenzusos törvénymódosítást, nem pedig rendeleti szabályozást vár a kormánytól.

• A vezényelhetőség (kirendelés, áthelyezhetőség) egészségügyi dolgozók számára elfogadható szabályozása: a munka törvénykönyvét meghaladóan csak egészségügyi válsághelyzetben, maximum 100 munkanapra történő kirendelés, világosan meghatározott mentesítő körülményekkel (most a törvény két évre ad lehetőséget).
• A másodállások gyakorlásának lehetőségét biztosítani kell: a rossz, kerülendő példákat szükséges tiltani, nem pedig a becsületes, szakmai fejlődést segítő munkát engedélyhez kötni.
• Az eredeti, szakmai előmenetelt tükröző és későbbiekben értéktartást garantáló bértábla bevezetését kérik.
• A szabadságok és végkielégítések mértéke ne legyen kedvezőtlenebb, mint a közalkalmazotti viszonyban.
• A hálapénznek újra kiskaput nyitó szabályozásokat ki kell venni a törvényből (ilyen például a nőgyógyászat kivételezése és az önkéntes segítő megjelenése).
• Az érdekképviseleti lehetőségek – nemzetközi jogba is ütköző – korlátozását vegyék ki a törvényből.

Az orvosok terveit is megszondázta a MOK. Kiderült, hogy a válaszadók 77 százaléka, 5970 orvos mondta azt: nem írja alá az új jogviszonyt. Helyette

• 37,4 százalékuk a magánegészségügyben dolgozna,
• 35,5 százalék elhagyná az országot vagy az ágazatot.

A szervezet úgy értékelt: a felmérés eredményéből egyértelmű, hogy az egészségügyi rendszer megújításra szorul, az orvosok bérviszonyait rendezni szükséges, az egészségügy működését átláthatóvá kell tenni, a paraszolvenciát pedig meg kell szüntetni. Jelezték: üdvözlik, hogy a kormány belekezdett a folyamatba, de az egyeztetések nélküli átalakítás kudarcba fulladhat és egyértelműen veszélyezteti a betegek biztonságát.

A Magyar Orvosi Kamara október elején írásban adta át a törvénnyel kapcsolatos fenntartásait tartalmazó listát az egészségügy megújításával megbízott Pintér Sándor belügyminiszternek. A találkozó után Kincses Gyula, a MOK elnöke azt mondta a hvg.hu-nak, hogy ígéretet nem kaptak a tárcavezetőtől a szempontjaik figyelembe vételére, Pintér annyit közölt, hogy megfontolja a felvetéseiket.

A kamara a hónap közepén konszenzusos javaslatokat juttatott el az illetékesekhez.