Közös összehasonlító jogi intézetet hoz lére Magyarország és Lengyelország, hogy együtt lépjenek fel a "liberális ideológiai véleményelnyomással" szemben, jelentette be Szijjártó Péter hétfőn, miután fogadta lengyel kollégáját, Zbigniew Raut.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint a két országot azért támadják sokat, mert politikájuk "megemészthetetlen a nemzetközi liberális fősodor" számára. Szijjártó elmondása szerint a közös jogi intézet "a kellő jogi biztonságot, bázist és tudást fogja felhalmozni a liberális ideológiai véleményelnyomással szemben". A miniszter hangsúlyozta, hogy Lengyelország és Magyarország elutasítja az Európai Bizottság új migrációs paktumát, mivel az szerinte bevándorláspárti, és szerinte továbbra is szerepel a kötelező betelepítési kvóta.

Zbigniew Rau szerint a bizottság új migrációs paktuma a választás lehetőségét vonja el a befogadó országoktól és a migránsoktól is, szerinte a terv mélyebb átgondolást és vitát igényel. Zbigniew Rau kiemelte: az intézet célja, hogy elkülönítsék a politikai és a jogi érveket.

Ursula von der Leyen szeptember 23-án jelentette be az új migrációs paktumot, amely kötelezi a tagállamokat, hogy részt vegyenek Európai Bizottság menekültügyi rendszerében. A megállapodás egyik legfontosabb eleme, hogy ha egy tagállamnak segítségre van szüksége, a többi ország választhat, hogy befogad-e tőlük menekülteket, vagy a hazaszállításukban segít. A paktum szerint nem lehet majd hónapokig várakoztatni az embereket a külső határokon, öt napon belül teljes átvilágításon kell átesniük az érkezőknek.

A paktumról bővebben ebben a cikkben írtunk.

A liberálisok elleni harcról már Orbán Viktor is beszélt több alkalommal, behozta a közbeszédbe a libernyák szót is. Az EU-s költségvetési tárgyalásokkal kapcsolatban említette először a kifejezést, majd a Magyar Nemzetben is harcra szólított fel a liberálisok ellen.

Korábban pert is buktunk

Az uniós belügyminiszterek 2015 szeptemberében fogadták el a kötelező kvótarendszert, melynek értelmében Magyarországnak 1294 személyt kellett volna ideiglenesen befogadnia. A határozat ellen többek között Magyarország és Szlovákia is tiltakozott és pert is indított, mert véleményük szerint az Európai Tanács 2015-ben nem megfelelő módon hozta meg a döntését, az Európai Bíróság azonban ezt nem találta megalapozottnak.

A második kvótapert idén áprilisban bukta el Magyarország. Az Európai Bizottság 2017 júniusában indított jogsértési eljárást Magyarország, Csehország és Lengyelország ellen, amiért a három ország nem hajtotta végre a több tízezer Görögországban és Olaszországban tartózkodó menedékkérő áthelyezését célzó mechanizmus létrehozásáról szóló döntést. Az Európai Bizottság ítéletében helyt adott az Európai Bizottság keresetének, és megállapította, hogy a tagállamok megsértették uniós kötelezettségüket.