Drámai visszaesés után folyamatosan nő a kórházi ellátások száma Magyarországon: míg áprilisban csak 90 ezer esetet láttak el az egészségügyi intézményekben, júliusban ez a szám már megközelítette a 157 ezret. Óvatosabbak a krónikus ápoltak hozzátartozói, a NEAK adatai alapján úgy tűnik, a vírustól való félelmükben kevesebben adják be szeretteiket ápolási osztályokra.
Stabilan nő a koronavírus-járvány miatt márciusban takaréklángra állított magyar egészségügy teljesítménye, de még mindig kevesebb esetet látnak el, mint tavaly ugyanebben az időszakban.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) minden hónapban jelentést ad ki, melyben a fekvőbeteg-ellátás teljesítményét értékeli. A több mint 60 oldalas dokumentumban pontosan szerepel, hány esetet láttak el a magyarországi kórházak, hány ágy volt foglalt az aktív osztályokon és hány a krónikus (ápolást végző) részlegeken. Ennek alapja a kórházak saját jelentése, nekik ugyanis minden egyes ellátást (legyen az egy gipsz levétele, egy császármetszés vagy egy infúziós kezelés) jelenteniük kell az egészségbiztosítónak, ami alapján a finanszírozást kapják. (A kezelések besorolási rendszere alapján ezeker nevezik homogén betegségcsoportoknak, azaz rövidítve HBCs-knek*)
Az összefoglalóból már eddig is nagyon jól kibogozható volt, hogyan zuhant az egészségügyi ellátások száma Magyarországon, miután megjelent a koronavírus. Eszerint:
februárról áprilisra a felére esett a hazai kórházakban ellátott esetek száma.
Míg idén februárban 173 154 esetet láttak el a hazai kórházak, a teljesítmény áprilisra ennek 52 százalékára zuhant vissza 90 547 esettel.
Kásler Miklós április 7-én adta ki utasítását, mely szerint április 19-ig szabaddá kell tenni első ütemben a kórházi ágyak 50, másodikban pedig 60 százalékát. A rendelkezés szerint április második feléig 39 500 ágyat kellett szabaddá tenni, de az Index számításai szerint ezekből március végére 38 534 ágy szabadon állt, így „csak” 1172 beteget kellett hazaküldeni. Ez azért is fontos, mert a minisztérium semmilyen hivatalos tájékoztatást nem adott arról, hány beteget is küldtek haza.
Szeptember elején a miniszter újabb rendelkezést hozott: levélben arra utasította a kórházakat, hogy az intézmények a COVID-19-cel fertőzött betegek ellátására a korábbi tíz százalék helyett az ágyaik 20 százalékát tartsák készenlétben, de ezzel egyidejűleg megtiltotta a betegek hazaküldését is. Ennek esetleges következményei azonban csak a későbbi jelentésekben fognak megjelenni.
Drámai zuhanás, stabil visszarendeződés
A hétfőn nyilvánosságra került legújabb adatokból jól látszik, hogy az aktív osztályokon az ellátás teljesítménye lassan, de biztosan kezd visszaállni a korábbi szintre. Ez nemcsak azt jelenti, hogy többen mennek kórházba és az orvosok több esetet látnak el, hanem azt is, hogy az ágyak közül is több a foglalt.
De nézzük akkor a pontos számokat:
Februárban ugyan Kínából már érkeztek aggasztó hírek a koronavírusról, de ez még nem érintette a magyar egészségügyet: a NEÁK adatai alapján 173 154 esetet láttak el a magyarországi kórházakban, ami egyébként magasnak számít a korábbi évekhez képest. A zuhanás márciusban kezdődött, amikor a kormány lezárta az országot, de áprilisban lett igazán drámai, amikor mindössze 90 547 esetet regisztráltak az egészségügyi intézmények. (Ezt az ábrán a kék szaggatott vonal jelzi.)
Májusban már némileg javult a teljesítmény (101 801), júniusban már tízezrekkel többen kértek ellátást (137 739), júliusban pedig már majdnem visszaállt a korábbi szintre, ekkor 157 905 embert láttak el a magyarországi kórházakban. Ez ugyan néhány ezerrel még mindig elmarad a korábbi évektől, de az biztosan elmondható, hogy az egészségügybe lassan visszatér az élet.
Krónikus osztály? Inkább ne!
Kicsit más a helyzet a krónikus osztályokon, ahol egyelőre nem tapasztalható ilyen szintű növekedés, az adatok alapján legalábbis úgy tűnik, hogy júliusban arányaiban még mindig 21 százalékkal kevesebb gondozott feküdt ezeken ágyakon, mint egy évvel korábban. Idén júliusban ezeken az osztályokon 25 327 ágy volt található, amit 63 százalékban használtak ki a betegek, tavaly viszont majdnem 84 százalékos ágykihasználtságot regisztráltak 26 498 ágyon.
| Fokozatosan döntene az ágyak kiürítéséről a kórházszövetség |
A százalékos különbségről lapunk megkérdezte a Magyar Kórházszövetséget, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ kérdéseinkre. A Világgazdaság szerdai számában ugyanakkor interjú jelent meg a szövetség elnökével. Ebben Ficzere Andrea arról beszélt: a koronavírus-járvány második hullámára készülve a kórházi ágyakat fokozatosan, a járványügyi helyzet diktálta módon kell kiüríteni. Szerinte megoldható az ágyak 20 százalékának szabadon tartása is, de közben nagyon kell ügyelni arra, hogy a "valóban kórházi ellátást igénylő betegeket" fogadni tudják az intézmények a járványügyi feladatok ellátása mellett. Ficzere Andrea arról is beszélt, hogy jól érezhető a megfontoltság a betegek részéről, a halasztható beavatkozások időpontját tudatosabban választják meg. |
A lapunk által megkérdezett egészségügyi szakértő azt feltételezte, hogy a krónikus osztályokon azért is nagyobb a különbség, mert a hozzátartozók óvatosabbak, és a koronavírus miatt nemcsak a szociális intézményekbe, hanem a kórházakba sem szívesen adják be a szeretteiket. Emellett a szociális otthonok – melyek korábban néha akkor is beadták kórházba a gondozottjaikat, ha az nem volt teljesen indokolt – szintén óvatosabbak. A már bent fekvő betegeket pedig hasonló okból gyakrabban viszik haza a hozzátartozók.
A szakember hozzátette: békeidőben a kórházvezetők általában arra törekednek, hogy a krónikus ágyszám 100 százalékosan kihasznált legyen, mert ezeket az osztályokat ágyalapon finanszírozzák. A járvány első hullámában viszont egy ideig átalányfinanszírozásra tértek át, ezért is volt kisebb a kihasználtság. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a jelenlegi időszakot nagyon nehéz összehasonlítani a békeidővel.
Az egészségügy leállásának az ágyszámok csökkenése mellett ráadásul más negatív következményei is vannak. Az Mfor.hu írta meg, hogy júniusra döbbenetesen megugrott a műtétre várakozók száma. A lap idézi a NEAK listáját, mely szerint sok helyen stagnál, vagy tovább nőtt a beavatkozásra előjegyzett betegek száma, s csak három beavatkozástípusnál tapasztalható pozitív tendencia (prosztatamegnagyobbodás, mandulaműtét és orrmelléküreg műtét). Lényegesen többen várnak viszont szürkehályogműtétre, laparaszkópiás nőgyógyászati műtétekre és pajzsmirigyműtétre.
*Cikkünk korábbi változatában tévedésből humán betegségcsoportok szerepeltek.
Nyakunkon a második hullám, de felkészült erre a magyar egészségügy?
