Nyakunkon a második hullám, de felkészült erre a magyar egészségügy?

Újabb felfedezéssel gazdagította az egészségtudományt Kásler Miklós miniszter. Míg korábban a tízparancsolat betartását mondta a leghatékonyabbnak a betegségek ellen, az augusztus 20-ai ünnep alkalmából kifejtette, hogy „a magyar hagyományokból, a görög-római kultúrából és a keresztény hitből olyan szimbiózis jött létre, amely mindenféle kórokozóval szemben immunitást biztosított”.

Ha ez így van, Magyarországon semmitől sem kell tartani, legfeljebb a hitetlenek vagy a más hitűek, a hagyományőrzésből a részüket ki nem vevők számolhatnak a koronavírussal való találkozással. Az viszont világosan látszik, hogy a nyári lazulást követően az őszi hónapokban Európa-szerte tovább fog növekedni a koronavírus-fertőzések száma. A miniszterelnök már a múlt héten jelezte, hogy szeptember elsejétől szigorítások várhatók, egyebek mellett a külföldi utazásoknál.

132 új fertőzöttet találtak, április óta nem volt ilyen magas a számuk

Halálos áldozata nem volt a koronavírusnak Magyarországon az elmúlt napon.

Magukra vessenek, akik a kormányfői jó tanácsot figyelmen kívül hagyva nem a több Balatont vagy a futballmeccseken a maszkmentes, egymás nyakában ordibáló drukkolást választották. Ők csücsülhetnek a karanténban, fizethetik a saját vírustesztjüket, bukhatják a táppénzt és a fizetésüket. Az új, igazolt megbetegedések egyhatodát hozták be a külföldi útjukról hazatérők (nem kevesen csapatukkal visszajövő sportolók), a fertőzések száma, az emelkedés trendje a március végi, bezárkózást kikövetelő állapotokra hajaz. A bejelentett szeptember elsejei iskolakezdés ugyan óriási megkönnyebbülés a szülőknek, ugyanakkor teljesen ismeretlen, ki nem próbált tényező a vírus terjedése szempontjából.