Város fölé magasodó felhőkarcoló, panorámás látképet eltakaró paplancsarnok, vagy világörökségi helyszínre épített NER-erkély – van miből válogatni, ha az elmúlt évek legmeghatározóbb építkezéseit és felújításait keressük Budapesten. Cikkünkben azt a tíz (plusz egy) projektet gyűjtöttük össze, ami a legjobban változtatott a főváros látképén az elmúlt évtizedben. Bár nemcsak rossz példák léteznek, az feltűnő, hogy a legvitatottabb építkezések nem a fővároshoz, hanem a kormányhoz köthetők.
Belefulladni az emlékezetpolitikába: Kossuth tér
Kevés olyan történelmi helyszíne van Budapestnek, amely kisajátításához ennyire ragaszkodott volna a mindenkori államhatalom, a Kossuth tér és a Parlament környéke azonban a legjobb példa arra, hogyan fulladhat bele a város legfontosabb tere az emlékezetpolitikába. A „nemzet főterének” átépítését célzó Steindl Imre Program 2012-ben kezdődött, és már akkor számos vihart kavart.
Ez már csak azért is kár, mert a térnek kétségtelenül jót tett, hogy gyalogosan is körbejárható, az Országgyűlés látogatóközpontja pedig végre nyugati körülmények között fogadhatja a turistákat. A szoboreltávolítások körül már korántsem volt ekkora a konszenzus.
Wachsler Tamás, a Kossuth tér rekonstrukciójáért felelős Steindl Imre Program Zrt. vezérigazgatója hiába magyarázta, hogy az 1945 előtti állapotot akarták reprodukálni, a Károlyi Mihály szobor eltávolítása, a fakivágások és a József Attila-emlékmű áthelyezése is vihart kavart, Nagy Imre szobrának elszállításáról nem is beszélve.
A felháborodást azonban hamar elsodorták az újabb és újabb ötletek, most éppen az Alkotmány utcában megépült Nemzeti Összetartozás Emlékhelye borzolja egyesek kedélyét, és sokan furcsának találják a lebontott MTESZ-székház helyére épült irodaépületet is.
Elvesztette közpark jellegét: Városliget
Karácsony Gergely főpolgármester megválasztása után nem kellett sokat várni a főváros és a kormány harcának első csatájára, ami jelenleg is folyik a Városligetért. Orbán Viktor már régóta múzeumi negyedet álmodott a főváros legfontosabb közparkjának helyére, Karácsony kampányának azonban fő ígérete volt a Liget projekt leállítása. A koronavírus-járványra azonban még a főpolgármester sem számított, így a Parlament májusban könnyedén megszavazta a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nevével fémjelzett salátatörvényt, amely eltörölte a korábbi változtatási tilalmat, bár ez Karácsony szerint érdemi változást nem hoz.
Akármi is lesz a Liget-projekt körül kialakult vita vége, a milliárdokból épülő Néprajzi Múzeum és a Magyar Zene Háza már most is végérvényesen megváltoztatta Budapest egyik legnagyobb közparkját, és ezen az sem segít, hogy a kormány időközben kitiltotta az autókat a Városliget teljes területéről.
Állatkerti megalománia: Biodóm
A világ egyik legnagyobb fiaskója, aminek épületformája van – talán így lehetne a legjobban jellemezni a Biodómot, amivel még az a legkisebb baj, hogy teljesen átrajzolta Budapest látképét. A leginkább egy óriási paplanra emlékeztető szerkezetbe valaha cápákat, elefántokat és Pálmaházat terveztek, de ma már inkább a megalománia jelképeként lehetne jellemezni.
A 12 milliárdosnak indult projekt összköltsége jelenleg 63 milliárdnál tart, ám azt sem Persányi Miklós, a Fővárosi Állat-és Növénykert azóta nyugdíjba vonult főigazgatója, sem pedig a Fővárosi Önkormányzat nem tudja, honnan lehetne hozzá előkeríteni a pénzt. Valószínűleg már nem is akarja tudni: a beruházás miatt vizsgálat folyik, a Főváros és a kormány pedig nem ad újabb milliárdokat a befejezéshez. Attól mindenesetre nem kell félni, hogy ne jutna eszükbe minden nap: a hatalmas dóm nemcsak a Széchenyi fürdő vendégei elől takarja el a kilátást, hanem gyakorlatilag teljes Zugló gyönyörködhet benne.
Az átadások rekordere: Várkert Bazár
Ha létezne „hogyan adjunk át valamit minél többször” verseny, kétség sem merülne fel, hogy az első helyet a Várkert Bazár nyerné. Azt senki nem vitatta, hogy az 1875 és 1883 között, Ybl Miklós tervei szerint épült műemléket fel kell újítani, hiszen évtizedek óta sebként tátongott a világörökség részét képező Dunaparton, amin a legendás Ifipark sem segített. A felújítás végül 2013 nyarán kezdődött, az építkezés 8,9 milliárdos összköltségéből 6,7 milliárd forint EU-támogatás volt.
Az épületegyüttes szépségét azonban némileg beárnyékolta, hogy a kormány a 2014-es országgyűlési választások előtt négy nappal sebtében megrendezett egy átadási ünnepséget, majd a Fidesz-kétharmad másnapján azzal a lendülettel le is zárta az egészet, hogy tovább folyhasson az építkezés. A Várkert Bazár azóta valóban régi fényében tündököl, de szinte kisajátította magának a kormányoldal: szerveztek már ide demográfiai csúcsot, migrációs és európai „családbarát fordulatról” vizionáló konferenciákat is.
Szimbolikus NER-térfoglalás: a Budai Vár
Budapesten az elmúlt tíz év legszimbolikusabb térfoglalásának legfontosabb helyszíne kétségtelenül a Budai Vár, ahonnan azért söpörtek ki több kulturális és tudományos intézményt, hogy a helyükre a kormányhivatalok költözhessenek be.
A kormány arra hivatkozik, hogy a Hauszmann Terv keretében a második világháború előtti állapotokat próbálják rekonstruálni. Ez nem hatotta meg az UNESCO-t, amely azt kifogásolta, hogy lerombolt épületeket húznának fel újra, amely így a világörökségi helyszín és a városkép hitelességének elvesztéséhez vezetne. Ma már nemcsak a turisták, hanem teraszáról Orbán Viktor is naponta gyönyörködhet a panorámában, a miniszterelnöki rezidencia pedig olyan ikonikus eseményeknek is helyet adott, mint az emlékezetes hang nélküli koronavírus-tájékoztató, vagy a kormányfő labdazsonglőrködése.
Már csak foci kellene bele: Puskás Aréna
Stadionokban soha nem volt hiány Magyarországon, a Népstadion helyére épült Puskás Aréna azonban még a NER mértékegysége szerint is impozánsnak számít. Az ország – és egyben Európa – egyik legmodernebb stadionja két év alatt, 190 milliárd forintból épült meg, hivatalos megnyitóján 2019 november 15-én a magyar futballválogatott Uruguaytól kapott ki. Az új Puskás 67 155 ülőhelyével Európa 19. legnagyobb befogadóképességű stadionja, ami gigantikus költségekkel is jár, hiszen csak a fenntartására 720 millió forintot szánnak a következő egy évben.
Az Aréna a sportélet mellett azonban mást is ad Budapestnek: a kormány úgy döntött, éjjel-nappal kivilágítja, így sok fővárosi a panoráma helyett a fényárban úszó épületben gyönyörködhet éjszakánként.
Szép, de felesleges: négyes metró
Valódi népünnepély volt 2014 március 28-a Budapesten, amikor átadták a négyes metrót a nagyközönségnek. Az öröm azonban nem volt felhőtlen, hiszen akkor már lehetett tudni, hogy a súlyosan pazarló, évtizedeken át tartó beruházás nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Az, hogy a főváros kapjon egy újabb metróvonalat, már 1972-ben felmerült, végül Demszky Gábor főpolgármester és Medgyessy Péter pénzügyminiszter 1998-ban szentesítette róla a megállapodást, ami mögül a választás után még az év novemberében kihátrált az Orbán-kormány. A szerződést végül 2003-ban írták alá (Medgyessy Péter miniszterelnöksége alatt), a felszíni munkák pedig 2007-ben kezdődtek meg, majd négy évvel később a Tarlós István vezette főváros elállt a második szakasz építésétől.
A metrót rengeteg kritika érte a kihasználatlanság, a nyomvonal rövidsége és az állomások elhelyezkedése miatt, de mindez eltörpült az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2017 februárjában nyilvánosságra hozott jelentése mellett, amely azt javasolta, hogy 60 milliárdot kérjenek vissza az EU-támogatások kedvezményezettjeitől.
A fővárosiakat legfeljebb az vigasztalhatja, hogy a metró állomásai számtalan építészeti nívódíjat nyertek, és egyszer három napig már kerékpárokat is lehetett szállítani a szerelvényeken.
Budapest felhőkarcolója: a Mol Campus
A magyar főváros eddig híres volt arról, hogy nem épültek benne felhőkarcolók, ez azonban megváltozhat a Mol új székházának építésével. A 120 méter magasra tervezett épület hivatalosan ugyan csak minifelhőkarcolónak számít majd, de jóval magasabb lesz a 96 méter magas Bazilikánál és a hasonló méretű Országháznál. Az UNESCO a gigantikus méret miatt egyenesen rémisztőnek nevezte és több építész is tiltakozott ellene, de sem a kormány, sem pedig a (Tarlós István vezette) főváros nem tett keresztbe a terveknek.
A projekt azért is jelentős, mert nemcsak a vállalat központját, hanem egy egész új városnegyedet is magában foglal, ahol a tervek szerint 7000 ember lakik majd. A 28 emeletes székház átadását 2022-re tervezik, és bár elég messze kapott helyet a belvárostól, a Mol az építkezés honlapján is igyekszik mindenkit megnyugtatni, hogy nem rondít majd bele a főváros átképébe.
Térkövek az óra alatt: Széll Kálmán tér
Találkozzunk a Moszkván az óra alatt – szinte minden budapesti ismeri a legendás mondatot, de elterjedése óta már nemcsak Buda egyik legforgalmasabb csomópontját hívják máshogy, hanem a tér is teljesen átalakult. A Moszkva sosem volt a főváros legszebb pontja, ezen próbált meg valamit segíteni a 2015-ben kezdődött felújítás, amikor is a tér díszburkolatot, szökőkutat és még mozgólépcsőt is kapott. Ekkor persze már nem Moszkvának hívták, a kormány 2011-ben keresztelte vissza eredeti nevére, azaz Széll Kálmán térre.
A népszerű tér felújítását nem tudták hibák nélkül abszolválni: néhány nappal az átadása után ki kellett javítani a szökőkút vízelvezető rendszerét, egy évvel később pedig a fák nagy része rohadt ki. És bár a végeredmény jól sikerült, az sem mellékes, hogy még mindig nincs megoldva a biztonságos gyalogátkelés a 4-es és 6-os villamos végállomásánál.
A Széll Kálmán téren tartottak flashmobot a hvg munkatársai is, miután lekerültek a hirdetőoszlopokról ikonikus címlapjaink is.
Irodaház-kánaán: Göncz Árpád városközpont
Ritkán nő ki a földből olyan gyorsan egy teljesen új városközpont, mint az Árpád hídnál. Aki néhány éve járt utoljára a mára már Göncz Árpádról elnevezett metróállomás felett, az valószínűleg rá sem ismerne a környékre.
A valaha volt lepukkant távolsági autóbusz-állomás helyén ma már egy újabb minifelhőkarcoló magasodik. A Váci úton évek óta egymás hegyén hátán épülnek az irodaházak, ennek megkoronázása az Agora Budapest komplexum, amely a tervek szerint 2023-ra készül el teljesen. Az öt épületben 12 000 ember dolgozhat majd, az összesen 136 000 négyzetméternyi irodaterülethez pedig egy fél bevásárlóközpontnyi kiskereskedelmi terület is kapcsolódik.
+1: Zsánerszobrok
A fővárosban számos képzőművészeti alkotás található, az utóbbi években azonban megszaporodtak a zsánerszobrok, melyeknek művészeti értékét sokan megkérdőjelezik. Ilyen például a Madách térre került Sisi szobor, amely jobban nem is lóghatna ki a környezetéből, vagy a 2,4 méteres Bud Spencer a Corvin negyedben, amivel szintén akadnak esztétikai problémák.
A turisták mindenesetre imádják a vidám szobrokat, a Falk Miksa utca elejére került Columbo hadnagy szobrával rengetegen szoktak fotózkodni, a Puskás öcsiről készült műalkotás pedig valószínűleg azért kerülte el ezt a sorsot, mert sokaknak fogalma sincs arról, hol a Lajos utca, bár az Index melletti tüntetés valószínűleg már ezen is változtatott valamennyit.
A Liget Projekt felelőse szerint a Városligetet felújítással, új épületek emelésével lehet megőrizni
