A gazdasági vonalra kitérve a magyar kormányfő jónak nevezte az eddigi európai költségvetések gyakorlatát, most viszont a jövő generáció alapról is dönteni akarnak az Európai Uniós tagállamok, amit még az unokáink is nyögni fognak. Orbán nagyon kemény költségvetési tárgyalásokat jósolt, mert az elosztásnak fairnek és politikától mentesnek kell lennie.

Most egy jó stratégiára van szüksége az EU-nak. Az elmúlt 12 évben Európa taktikai megközelítést alkalmazott, ami zsákutcába vezetett, hiszen mindig csak reagált az eseményekre. A jövőben ezért proaktívnak kell lenni.

"Elhiszem, hogy az emberi jogok fontosak és talán még a genderről is lehet vitatkozni, de most a valódi kihívás a gazdaság és a versenyképesség megőrzése" – figyelmeztetett Orbán.

A végső kérdés Orbán szerint most az, hogy ki alakítja ki ezt az európai stratégiát.

"Az Európai Néppárt születésnapján azt kívánom, hogy legyen az az EPP" – zárta felszólalását a magyar miniszterelnök.

Orbán ez után kitért arra, hogy a különböző válságokat nem kezelte jól az Európai Unió, ráadásul a nyugati és a keleti országok is máshogy gondolkoztak, példaként hozva fel a migrációt.

Európa azért nem tudta megoldani a problémáit, mert mindig meg akarta változtatni a világot. Nem tudjuk kezelni még a líbiai vagy az ukrán konfliktust sem, ehhez képest meg akarjuk mondani más országoknak, hogyan viselkedjenek, akár Oroszországnak, Kínának vagy az Egyesült Államoknak is. Európának először a belső problémáira kell koncentrálnia, utána adjon tanácsokat másoknak – mondta Orbán.

A magyar kormányfő szerint jelenleg két európai felfogás uralkodik: az egyik Budapestről nézve "fél-marxista", liberális, és még az Európai Néppártban is előfordult néha. A másik a keresztény társadalmi tanításokra koncentrál, értékként kezeli a családot, a nemzetet.

A magyar kormányfő ezután érdekes gondolatot osztott meg, szerinte egyik oldalnak sem kellene ráerőltetnie a másikra az akaratát, de ebbe beletartozik az is, hogy a kelet-európaiak sem mondják meg, hogyan éljenek a nyugat-európaiak.

Európára kitérve Orbán azzal kezdte, hogy a kontinens most rosszabbul teljesít, mint 30 éve. Példaként hozta fel a demográfiai adatokat, a házasságok számainak csökkentését, a honvédelemre fordított összegeket és a gazdasági teljesítményt.

"A kontinensünk leszálló ágban van" – mondta Orbán.

A magyar kormányfő egyetértett kollégáival abban, hogy a hatalmi egyensúly is megbomlott az Európai Unióban. "Ma Franciaország azért, hogy megvédje a versenyképességét, adósságokba verte magát, az Egyesül Királyság kilépett, és ismét Németország Európa erős embere" – mondta. Ezért bármi nehézség akad Európában, mindenki a németektől várja a mentőakciót.

Utolsó felszólalóként érkezett Orbán Viktor, akit a műsorvezető "szabadságharcosként és a Fidesz alapítójaként" konferált fel. A magyar kormányfő beszéde kezdetén barátaiként mutatta be a szlovén miniszterelnököt és a szerb elnököt, akiket nemcsak keresztnevükön szólított, hanem arra is emlékeztetett, hogy mindkét politikust nagy tisztelet övezi Magyarországon.

A kontinens biztonságát nem lehet garantálni Szerbia európai uniós csatlakozása nélkül – figyelmeztetett Orbán, aki egy félmondattal azt is elárulta, hogy a beszélgetést kedd délután vették fel.

"Ez a szabadságharcosok különleges klubja" – utalt a beszélgetőtársaira, és kritizált sok európai politikust, akiknek nincs elég tapasztalata. Nagyon kevés olyan politikus van ma Nyugat-Európában, aki részt vett a rendszerváltásban, lényegében Angela Merkel az egyetlen, akit Orbán szerint többször is megpróbált meggyőzni, hogy ne hagyja ott a politikát, de mindig elutasítással találkozott.

Jansa tovább is ment, szerinte az Európai Unió előtt álló másik legnagyobb kihívás a kulturális marxizmus. Le akarják bontani a nemzetet, a családot, a vallást, ezt a nemzetközi intézmények, egyetemek, a média is propagálja. Aki pedig ellenáll, azt fasisztának, populistának nevezik, ezért fontos, hogy összefogjanak ellene és megvédjék Európát.

Beszélt arról is, hogy nagy a veszélye egy hatalmas kibertámadásnak is, erre igyekeznek is felkészülni az Európai Unió soros elnökeként.

A szlovén kormányfő emelett úgy véli, a demográfia lesz a legfontosabb stratégiai harctér a jövőben. Mindent meg kell tenni, hogy támogassuk a családot, ami a társadalom alapja. Orbánnal egyetértve a migrációt nem tartja megoldásnak a problémára. Harcolni kell az értékeinkért, az életmódunkért és a jövőnkért. Az európai eszme még mindig nem teljesült – ismételte meg beszéde végén Vucic zárszavát Jansa.

A kritikák után Jansa is arról beszélt, hogyan lehetne felülkerekedni a problémákon, különösen a gazdasági recesszión. Először azonban az a fontos, hogy legyőzzük a vírust. Ez azonban csak akkor történhet meg, ha megvan a gyógyszer, vagy az oltás.

Jansa ez után érdekes megoldással hozakodott elő, hogy ne kelljen újra lezárni a teljes országokat. Szerinte egy digitális applikációt kellene létrehozni a vírus követéséhez, aminek használata "nem lenne teljesen önkéntes", ehhez pedig az Európai Unióra is szükség van.

A szlovén miniszterelnök az Európai Unió bővítésének fontosságát is hangsúlyozta és a schengeni övezetet is bővítené. "Ez lenne a kezdeti álmaink beteljesülése is, amikor arról beszéltünk, hogy Európa egységes lesz és szabad" – tette hozzá.

Második felszólalóként Janez Jansa szlovén miniszterelnök kapott szót, aki megköszönte Orbán Viktornak a szervezést és gratulált Vucicnak a választási győzelméhez. A szlovén kormányfő is a koronavírussal kezdte, ugyanakkor úgy vélte, hogy a Brexitnek a vírusnál sokkal nagyobb stratégiai hatása lesz az Európai Unióra, mert felborította az eddigi hatalmi egyensúlyt.

Visszaemlékezve az elmúlt 20 évre, Jansa a legcsodálatosabb időszaknak nevezte a 2004-es uniós csatlakozást követő éveket, mára azonban a realitásokkal is szembe kell nézni. Azóta számos válsággal kellett szembenézni, legyen az gazdasági, vagy migrációs. Utóbbiról még mindig azt gondolja, hogy az európai intézmények és néhány tagország rosszul állt a kérdéshez, és ez volt az egyik ok, ami az Egyesült Királyság kilépéséhez vezetett.

"Most a koronavírus-járvány van soron, aminek még egyáltalán nincs vége. Amikor a válság elkezdődött, az általunk létrehozott nemzetközi intézmények elbuktak" – mondta Jansa, aki példaként az Egészségügyi Világszervezet és az ENSZ-t hozta fel. Emellett a szlovén politikus úgy érzi, az Európai Unió sem vizsgázott túl jól, a határlezárásokkal, falakkal egy ideig úgy tűnt, mintha visszatért volna a középkor.

Az emberek biztonságot akarnak, valódi vezetőkre van szükségük, nem pedig bürokráciára. Elegük van a hamis szakértőkből – folytatta Vucic. A politikusoknak is üzent, akik ne hatásos videókat készítsenek, hanem dolgozzanak a valódi problémákon.

Szerbia egy erős Európához akar csatlakozni, és kész lesz támogatni egy nagyobb európai hadsereget is – zárta beszédét a szerb elnök, akinek beszédét Orbán Viktor és Janez Jansa is bólogatva hallgatta.

Vucic megemlítette a második hullámot is. Mint mondta, hét nappal ezelőtt gondolkozott rajta, hogy a második hullám miatt újra lezárja Szerbiát, de nem tette meg, mert ezzel teljesen tönkretette volna a gazdaságot.

"Nem kérünk új hiteleket, meg tudjuk oldani magunktól is a gazdasági problémákat" – tette hozzá.

Vucic ezután visszatért az uniós kérdésekre. Szerinte az Európai Uniónak nagyobb politika szerepet kell vállalnia, és nem csak a technokrata ügyekkel kell foglalkoznia, bár a jogállamisági kérdéseket fontosnak tartja. Európának nagyobb politikai bátorságra van szüksége, nagy lehetőségek előtt áll, hogy a világ legjobb helye legyen.

A legnagyobb kihívás most az, hogy sok európai ország, főleg a mediterrán térségben katasztrofális gazdasági helyzetbe fog kerülni.