Itthon hvg.hu 2020. május. 12. 15:53

Kúria: Ki kell fizetni a gyöngyöspatai roma diákoknak megítélt kártérítést

Ítéletet hozott a Kúria a gyöngyöspatai szegregációs per felülvizsgálati eljárásában.

A Kúria tanácsa fenntartotta a Debreceni Ítélőtábla jogerős ítéletét, amely a gyöngyöspatai szegregációs ügyben született. Eszerint a 60 felperes részére az alpereseknek (a helyi önkormányzatnak, Nekcsei Demeter Általános Iskolának és a tankerületi központnak) ki kell fizetnie a mintegy 100 millió forintos nem vagyoni kártérítést – írta a Kúria az oldalán.

Az alperesek a felülvizsgálati kérelmükben azt kérték, hogy pénzfizetés helyett természetben, az általuk felajánlott pótlólagos képzés, oktatás formájában teljesíthessék kártérítési kötelezettségüket, ha pedig erre nem lenne lehetőség, a helyi önkormányzat a nem vagyoni kártérítés összegének mérséklését is kérte.

A Kúria szerint a nem vagyoni károk megtérítésénél a kártérítés megítélésének egyetlen módja a pénzbeli kártérítés, természetbeni kártérítés alkalmazására nincs jogszabályi lehetőség. Pénzbeli kártérítés, pótlólagos képzéssel való kiváltására csak a felek peren kívüli megállapodása esetén kerülhet sor.

Reviczky Zsolt

Ugyanakkor a Kúria a nem vagyoni kártérítés összegének csökkentésére sem látott alapot, mert azt a másodfokú bíróság helyesen állapította meg.

A Fidesz részéről Horváth László országgyűlési képviselő, miniszterelnöki megbízott reagált az ítéletre. Úgy fogalmazott, az ítélet rossz, mert felrúgja a társadalmi békét és igazságtalan, mert egyoldalúan és túlzóan büntet egy egész települést egy kisebbség vélt, vagy valós sérelmei miatt.

A reakcióból persze a sorosozás sem maradt ki. Horváth ugyanis hozzátette: mindent elkövet, akár törvénymódosítással is, nehogy a jövőben Soros-szervezetek hasonló pénzszerző akciókra szánják el magukat.

A kormány fő témája volt

A Debreceni Ítélőtábla jogerős ítéletében százmillió forint kártérítés megfizetésére kötelezte a tankerületet és az önkormányzatot a gyöngyöspatai diákok szegregációja miatt tavaly szeptemberben.

A kormány januárban emelte be fő témájának a kártérítés ügyét. Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta a januári évértékelőjén, hogy az érintetteknek mindent megadnak, de pénzt nem, a romákat képzésben kárpótolná a kormány.

Fazekas István

A kormány ezt követően úgy döntött, hogy felülvizsgálja a kártérítéses rendszert és a továbbiakban felfüggeszti a kártérítések kifizetését is. Többen, többféleképpen magyarázták a döntést, Rétvári Bence államtitkár például azt mondta, hogy a kormány azért nem fizet a roma családoknak, mert a pénz „nagyon gyorsan elmehet”, miközben a képzés, amivel természetben kárpótolna a kormány egy életre szól.

Közben az alperesek felülvizsgálati kérelmet adtak be, és kérték a kifizetés felfüggesztését, viszont ez utóbbit elutasította a Kúria. A döntés szerint január 17-ig át kellett volna utalni a károsultaknak a megítélt összeget a gyöngyöspatai önkormányzatnak, a Nekcsei Demeter Általános iskolának és a tankerületi központnak, ám ezt nem teljesítették határidőre.

Előkerült a "Soros Györgyözés" is a kormányzati gőzhengerben, a perben a romákat képviselő Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítványra (CFCF) ráakasztották „Soros-szervezet” címkét. Olyannyira csúcsra járatták az ügyet, hogy a tavaszra tervezett nemzeti konzultáció egyik kérdése is a szegregációs perben kifizetendő kártérítésről szólt volna, de a járvány miatt ez elmaradt, ahogyan az egész téma is kikerült a kormány kommunikációjából.

A gyöngyöspatai szegregáció ügyben még 2015-ban született ítélet, amikor a Kúria megállapította, hogy szegregálták a romákat a Nekcsei Demeter Általános Iskolában.

Azt a 2019 szeptemberi ítéletében állapította meg a Debreceni Ítélőtábla, hogy közel 100 millió forintot kell fizetnie az alpereseknek. A bíróság szerint két jogcímen is megsértette az iskola a gyerekek személyiségi jogait, a jogellenes elkülönítéssel és az alacsonyabb színvonalú oktatással. A roma gyerekek ugyanis nem mehettek fel az első emeletre, a földszinten kellett maradniuk, ahol olykor nem működött a mosdó sem. És előfordult, hogy hetedik-nyolcadikban a negyedikes tankönyvből tanították őket, vagy alig volt kémiaórájuk, helyette csak számítógépeztek. Így aztán a nyolcadik után sorra hullottak ki a gyerekek a szakiskolákból.

Hirdetés