Megbízhatatlan, követhetetlen és feleslegesen köt le nagy számú egészségügyi dolgozót, mi az? A koronavírus-járvány legújabb találós kérdésére valószínűleg sok háziorvos és kutató tudja a választ: ez az ujjbegyvérből vett mintán alapuló gyorsteszt. A népegészségügyi központ ennek ellenére továbbra is ezzel küldi tesztelni a mentősöket. A háziorvosok szerint a járvány berobbanása előtt ideje át-, illetve visszaállni a komolyan vehető módszerre.
Kétoldalas, a WHO ajánlására hivatkozó állásfoglalásban bírálta a koronavírus-fertőzés kimutatására jelenleg használt gyorstesztelési metódust múlt héten a Háziorvosok Online Szervezete (HAOSZ). A szervezet szerint ezek a szerológiai – vagyis a szervezetnek a vírus ellen termelt ellenanyagait kimutató – tesztek, amelyeket az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) speciális egységei végeznek a fertőzés-gyanús páciensek otthonában, annyira megbízhatatlanok, hogy
ahelyett, hogy gátolnák, összességében inkább elősegítik a járvány csoportos terjedését, így nagyban veszélyeztetik a betegbiztonságot is.
A háziorvosok szerint érthetetlen, hogy miközben a WHO külön állásfoglalást adott ki arról, hogy amíg nincsenek megbízható, validált szerológiai gyorstesztek, az ujjbegyvérből vett mintával működő eszközöket ne használják a tagországok betegellátásban, addig az OMSZ kivonuló egységei a háziorvosi kérésétől, a részletes szakmai indoklástól és adott esetben a járási tiszti főorvos engedélyétől függetlenül, a szakma szabályai ellenére is ilyeneket végeznek a fertőzésgyanús pácienseken.
A tesztek elvégzése a HAOSZ szerint nemcsak rengeteg indokolatlan költséget és felesleges adminisztrációs terhet generál, de jelentős szakképzett humánerőforrást is leköt – lényegében feleslegesen. Az alkalmazásuk ráadásul nemcsak a WHO ajánlásaival, hanem a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) hatályban lévő eljárásrendjével is szembemegy – ez utóbbiban ugyanis változatlanul kizárólag a vírus jelenlétét kimutató légúti PCR-teszt szerepel az egyetlen elfogadott diagnosztikai módszerként.
A háziorvosok nehezményezik azt is, hogy az elvégzett gyorstesztek eredményeiről nem készül hivatalos lelet, az egészségügyi informatikai adatbázisban, az EESZT-ben nincs nyoma a vizsgálatok elvégzésének, az eredményről csak jelentős energiákat lekötő telefonálgatással, a helyi tisztiorvosi hivataltól lehet információt kapni. Az eljárás így szerintük nemcsak a fertőzőképesség megítélésére nem alkalmas, de a folyamat utánkövetése is megoldatlan, és felesleges frusztrációt kelt.
A gyorstesztekkel kapcsolatos bírálatok nem új keletűek: legutóbb április közepén brit és magyar kutatók figyelmeztetése nyomán írtunk a módszer és a forgalomban lévő eszközök megbízhatatlanságáról. Később egy olvasónk számolt be két hétig húzódó, koronavírusos tüneteket mutató betegségéről, illetve arról, hogy az OMSZ által minimális mintán elvégzett gyorstesztje ennek ellenére negatív lett, több mentőorvos pedig arról, hogy noha hetek óta járnak házról házra, nem láttak még pozitív gyorstesztet.
Utóbbiban – ahogy szintén megírtuk – az eszközök minőségén túl az időzésnek is szerepe lehet: a vérben megtalálható ellenanyagok nagyrészt ugyanis csak a fertőzés lezajlása után, igazából már a gyógyult betegeknél jelennek meg. A negatív teszteredmény sok esetben tehát nem azt jelenti, hogy a páciens nem fertőzött, csupán azt, hogy aktuálisan nincs (még) nagy mennyiségű ellenanyag a szervezetében.
Az OMSZ által használt két kínai gyorstesztnek ráadásul a minősítésével sincsen minden rendben: a 444.hu múlt héten az Anhui Deep Blue Medical Technology COVID-19 IgG/IgM gyorstesztjének próbált utánajárni – sikertelenül. Szerkesztőségünk pedig hiába tette fel több alkalommal is a kérdést az operatív törzsnek és az NNK-nak is arról, hogy bevizsgálták-e hatósági laboratóriumban a két alkalmazott teszt megbízhatóságát, és ellenőrizték-e CE-tanúsítványaik hitelességét, egyszer sem kaptunk választ a kérdéseinkre.
Ahogy arra sem, hogy miért használják ezeket, hogy ha korábban maga az országos tiszti főorvos is azt mondta, hogy csak mérsékelten alkalmasak diagnosztikai célokra, és az NNK eljárásrendje sem fogadja el azokat hitelesnek.
Bár szintén több alkalommal feltettük, egyelőre arra a kérdésünkre sem kaptunk választ, hogy a központi koronavírus-honlapon közölt tesztszámban benne vannak-e egyáltalán az OMSZ által használt gyorstesztek eredményei is – a HAOSZ állásfoglalása alapján azonban erősen úgy tűnik, hogy nincsenek.
Utóbbiak általános alkalmazását jó ideig egyébként nem verte nagydobra az NNK, az OMSZ egységei már több napja ezeket használták a korábban alkalmazott (garatváladékból vett mintából dolgozó) PCR-tesztek helyett, amikor a szervezet április 2-án a hvg.hu kérdésére elismerte az átállást, és több hete, amikor az operatív törzs sajtótájékoztatóján Müller Cecília is megemlítette ezt.
Azt azonban továbbra sem tudni, hogy az átállás kényszerűségből történt-e – például mert nincs elegendő eszköz-, labor- vagy munkaerő-kapacitás a légúti tesztek elvégzéséhez – vagy más okból. Az mindenesetre biztos, hogy a PCR-tesztekhez szükséges reagensből végesek a készletek Magyarországon: az NNK ezt múlt héten szintén a 444.hu kérdésére ismerte el – ahogy azt is, hogy a tesztek elvégzésére kijelölt hét laboratórium szükség esetén napi 6000 vizsgálatot tudna elvégezni. Azt viszont, hogy miért csak napi 1000-2000 darabot végeznek, sem a 444.hu, sem a hvg.hu azóta többször feltett kérdéseire sem árulták el.
A megbízható diagnosztika a háziorvosok szerint a lokális – például szociális intézményekben terjedő – járványok szempontjából is fontos lenne, a HAOSZ ezért az ujjbegyes tesztek azonnali beszüntetését és a szakmai eljárásrend szerinti helyszíni légúti mintavételek kizárólagos alkalmazását javasolja az NNK-nak.
A járvány mérséklése érdekében a szervezet fontosnak tartja azt is, hogy bármely kórházi ellátás után csak negatív PCR-teszteredmény után lehessen haza- vagy szociális ellátó-intézménybe visszaküldeni a pácienseket. Ez pillanatnyilag olyannyira nem automatizmus, hogy a hvg.hu-n is beszámoltunk több olyan esetről az elmúlt napokban, amikor a kórház teszt nélkül küldte haza családjához az utóbb koronavírusosnak bizonyult beteget, vagy szociális ellátó-intézmény gondozottja került vissza fertőzötten a kórházból – megfertőzve több (adott esetben több tucat) további klienst.
