Itthon hvg.hu 2020. március. 22. 13:54

Civilek: A vészhelyzet nem alkotmányon kívüli helyzet

Több civil jogvédő szervezet közös nyilatkozatban jelezte aggályait a rendkívüli jogrendről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban.

„Az elmúlt évtizedben megtapasztalhattuk, hogy a kormány nem tűri a hatalomgyakorlás alkotmányos korlátait. A koronavírus elleni védekezésről szóló törvényjavaslat is erről árulkodik” – olvasható az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közös állásfoglalásában.

Szerintük a törvényjavaslat a benyújtott változatában nem felel meg a különleges jogrenddel szemben támasztott demokratikus és az Alaptörvényből is következő követelményeknek.

Olyan törvény elfogadását tartják szükségesnek, amely megfelel az alábbi szempontoknak:

  • A különleges jogrendként bevezetett veszélyhelyzet nem alkotmányon kívüli helyzet, és nem is szabad hagyni, hogy azzá váljon.
  • A különleges jogrend nem tarthat örökké, csak előre meghatározott időre szólhat, amely szükség esetén meghosszabbítható akkor, ha a veszély továbbra is fennáll.
  • A jogállami működés alapvető szabályai nem írhatók felül járványügyi vészhelyzetben sem.
  • Az alapvető jogok a veszélyhelyzetben is megilletik a polgárokat. Azok csak a veszély elhárítása érdekében korlátozhatók.

Benyújtották a rendkívüli jogrendről szóló törvényjavaslatot

Az alkotmányjogász szerint az Orbán-kormány által bevezetett különleges jogrend kifejezés jogi eufemizmus, mert valójában súlyos szabadságkorlátozást jelent. Majtényi László a HVG-nek írt cikkében arra is figyelmeztet, hogy a legnagyobb veszély az információszabadságot fenyegeti.

Ezen szempontok alapján javasolják, hogy az elrendelt veszélyhelyzet sajátos szabályaival

  1. az Országgyűlés csak meghatározott időre adjon különleges jogrendi felhatalmazást a kormánynak;
  2. átmenetileg szélesítsék azok körét, akik az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezhetik, az érintettségtől független normakontrollt bármely országgyűlési képviselő vagy legalább frakcióvezető indítványozhasson;
  3. rövid, például háromnapos határidőt állapítsanak meg az Alkotmánybíróság számára a különleges jogrenddel, különleges jogrendi intézkedésekkel összefüggő indítványok érdemi eldöntésére.
Hirdetés