Közvetlenül azelőtt, hogy a Szegedi Törvényszék összes büntetőbírója elfogultságra hivatkozva passzolta a Czeglédy-pert, már patthelyzet volt: még egy bíró visszalépése miatt a másodjára felállított bírói tanács is bedőlt – tudta meg a hvg.hu. Értesülésünket a bíróság megerősítette, de azt nem árulják el, mégis milyen váratlanul keletkező, új körülmény miatt lépnek vissza sorra a kollégáik. Czeglédy Csaba szándékos megtévesztésről beszél, szerinte emiatt tovább fog csúszni az amúgy is elhúzódott büntetőügy.
A hvg.hu már tavaly nyáron nyilvánosságra hozott egy olyan belső iratot, amely előrevetítette, hogy a Szegedi Törvényszéknek meggyűlhet a baja a Czeglédy-perrel. Ebben ugyanis maga a törvényszék elnöke, Tárkány-Szűcs Babett jelezte egyértelműen a felettes ítélőtábla felé, hogy náluk szinte nincs olyan büntetőbíró, akire rá lehetne bízni az utóbbi idők legelhíresültebb büntetőeljárását. Név szerint még fel is sorolta, hogy melyik bíró miért nem járhat el az ügyben törvényben rögzített, elfogultsági akadályok miatt.
Ráadásul a birtokunkba került dokumentumon 2019 februári dátum szerepelt – ami azt jelenti, hogy már egy évvel ezelőtt felmerült, hogy problémák lehetne azzal, kik ítélkezzenek a költségvetési csalással vádolt Czeglédyről és társairól. Mindezek ellenére mégis a Szegedi Törvényszéknél maradt az ügy, neki is veselkedtek a tárgyalásnak. Csakhogy mostanra – egy éves, visszalépésekkel tarkított hercehurca után – valósággá vált, amit már előre megjósoltak: múlt héten elfogultságot jelentett be a törvényszék valamennyi büntető ügyszakos bírája, vagyis nem járhatnak el.
3 bíróból 2 kiszállt, mielőtt mindenki más is elfogultságot jelentett
Ezt egy közleményben tudatták, amiből azonban információink szerint egy nagyon is lényeges dolog kimaradt: közvetlenül azelőtt, hogy ezzel az egész törvényszék egységesen hátralépett, még egy bíró dobta be a törölközőt abból a 3 fős bírói tanácsból, amely vitte az ügyet és amely több vádlott esetében már jogerős ítéletet is hozott. Azért még egy, mert januárban a tanács egyik tagja, Nóvé Ágnes már kiszállt az ügyből, azt viszont nem hozták nyilvánosságra, hogy egy kollégája is követte a példáját nem sokkal később. Rákérdeztünk, és a törvényszék sajtóosztálya megerősítette az értesülésünket, vagyis akárcsak a korábban eljáró bírói tanácsnál, megint 3-ból ketten elfogultságra hivatkozva kihátráltak az eljárásból.
Azt viszont megismételt kérésünkre sem árulták el, hogy a bírói tanács elnöke, dr. Molnárné dr. Mészáros Noémi vagy a gazdasági ügyszakos bíró, dr. Szűcs Károly állt fel az utolsó pillanatban.
Azt sem közölték, hogy mi volt – a több egyéni, majd a tömegesen bejelentett – elfogultság oka, mondván, ezek „nem nyilvánosak, ezek kizárólag a törvényszék elnöke és az elfogultsági bejelentést elbíráló felsőbb bíróság számára ismerhetők meg”.
Mi lesz az eddig összehozott ítéletekkel?
Csakhogy egyáltalán nem mindegy, mégis mit takar az „egyéb ok”, amire hivatkozva sorozatban záratta ki magát a szegedi bírói kar elfogultság miatt, kronologikusan:
- első tanácsból két bíró,
- a helyettük bevetett új tagokból álló második tanácsból először Nóvé Ágnes
- a megerősített információnk alapján a tanács még egy tagja,
- végül pedig az összes törvényszéki büntetőbíró.
Azért van a pontos indoknak jelentősége, mert az előbbi, általunk már tavaly nyilvánosságra hozott iratban a törvényszék elnöke egy olyan kizárási tényezőt hozott fel, ami – így utólag – valóban akár az összes büntetőbíróra nézve igaz lehet. Az eljárási törvény ugyanis kimondja, hogy a vádemelés után már nem járhat el olyan bíró, aki az ügy korábbi szakaszában már részt vett, hiszen akkor már nem kellően pártatlan. Mivel a Czeglédy-ügy 2015 óta ezen a bíróságon zajlott, ez szinte minden kollégára stimmelt, a többiekre pedig az ügyelosztási rend miatt lett volna nehéz kiszignálni az ügyet.
Viszont ha valóban ez lenne az elfogultság oka, annak előre megjósolhatatlan következményei lehetnének, ugyanis
- az első tanács már az ügy 4 vádlottjára nézve jogerősen elmarasztaló ítéletet hozott,
- a két bíró kiesése után felállított új tanács pedig további 3 vádlottat ítélt el jogerősen.
Ezeket azért tudták már gyorsabban meghozni, mert ők heten alkut köthettek az ügyészséggel, gyakorlatilag csak ezt kellett ítéletben véglegesíteni.
Ha kiderülne, hogy a visszalépések oka tényleg az volt, amit a törvényszék elnöke már előre jelzett, akkor kérdés, hogy az elfogultság miatt támadhatóvá válnának-e ezek az ítéletek, illetve a már elítéltek kezdeményeznék-e a jogerős döntések felülvizsgálatát arra hivatkozva, hogy olyan bírók jártak el, akiket utóbb kizártak a döntésből. Ehhez viszont tudni kellene, hogy mi volt az elfogultság oka, és ez pontosan mikor keletkezett.
A törvényszék szerint menet közben történt valami minden bírónál
Ennek lehetőségét a Szegedi Törvényszék kérdésünkre tagadta, állították, hogy az elfogultság oka nem egy ilyen alapvető, eleve fennálló ok volt, hanem „új körülmény”, ami csak „a hét vádlott ügyében történő határozathozatalt követően merült fel”. De hogy mi ez az új körülmény, arról megismételték, hogy „nem áll módjukban beszámolni”.
Az elfogultságnak természetesen az említett, eljárási ok mellett más, törvényben szabályozott esetei is vannak. Például ilyen eset, ha az ügy során kiderül, hogy a bírónak egy rokona is érintett, vagy ha más módon – menet közben – olyan új körülmény kerül napvilágra, ami miatt nem tekinthető teljesen semlegesnek. Kérdés, hogy váratlanul mi következett be, ami miatt nem járhatnak el, méghozzá több hullámban, az első, majd a második tanácsnál, végül minden büntetőbíró esetében.
Czeglédy szerint hazugsággal védik az eddig meghozott ítéleteket
Megkerestük Czeglédy Csabát, aki „hazugságnak” nevezte, hogy a bírók új körülmény miatt jelentettek be elfogultságot: „aki ezt a valótlanságot állítja a Szegedi Törvényszék nevében, annak számolnia kell tette miatt a büntetőjogi felelősségre vonással. Azért hazudják az új körülményt, mert pontosan tisztában vannak azzal, hogy az első tanács két bírája nem tavaly szeptemberben, majd Nóvé Ágnes most januárban vált elfogulttá, kezdettől azok voltak, így törvénysértő módon jártak el és ítélkeztek.”
A baloldali politikus szerint a Szegedi Ítélőtábla eddig nem állt a helyzet magaslatán, és most megint náluk pattog a labda, mert dönteniük kell arról az indítványukról, hogy Szombathelyre tegyék át az ügyet. „Mivel a vádirat szerint az elkövetés helyszíne Szombathely, továbbá már nincsen az ügyben Csongrád megyei vádlott és egy sor más eljárási szabály alapján az egyetlen jogszerű döntés az, hogy a Szombathelyi Törvényszéknek van illetékessége eljárni.”
Kérdésünkre azt mondta, márciusra kapott idézést a tárgyalásra, de ez már szerinte teljesen hatálytalan, hiszen ezek után Szegeden már biztosan nem folytatódik az eljárás. Az új bíróság viszont lehet, hogy már csak ősszel tudja átvenni a stafétát – vagyis tovább csúszik az eddig is jelentősen elhúzódó eljárás.
A Czeglédy Csaba vezette Human Operator Zrt.-hez kapcsolódó bűnszervezet ügyében februárban emeltek vádat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt 21 emberrel szemben. A vádirat szerint a 2011-től működő bűnszervezet célja döntően diákmunkaerő-közvetítéssel foglalkozó cég áfafizetési kötelezettségének csökkentése, valamint a diákmunkához kapcsolódó más közterhek, így a személyi jövedelemadó megfizetése alóli mentesülés volt. A vád szerint a bűnszervezet 6,215 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek.
