Eldőlt, hogy a magyar kormánypárt felfüggesztését meghosszabbítják, az alapértékeket viszont jobban meghatározzák.
Határozatlan időre marad a Fidesz európai néppárti felfüggesztése, jövőre pedig külön kongresszust tartanak a témáról – döntött az Európai Néppárt választmánya. Aura Salla, a finn Nemzeti Koalíció pártjának elnöke a Twitteren azt írta: a küldöttek többsége a felfüggesztés meghosszabbítása mellett áll. (A finn párt az elsők között kezdeményezte a Fidesz kizárását.)
The EPP Political Assembly Now: @kokoomus Finland wanted to exclude #Fidesz from the @EPP. Fidesz is in breach of #EPP values & principles. The majority in the Party wants to keep Fidesz’s membership suspend. Special congress on the issue will be held first half of the next year. pic.twitter.com/AmoVwqFqYO
— Aura Salla (@AuraSalla) February 3, 2020
Úgy tudjuk, hogy
a kongresszus hivatalosan nem a magyar kormánypártról szól majd, hanem az EPP alapértékeinek meghatározásáról.
A Fidesz körüli botrány nélkül azonban valószínűleg egyáltalán nem is lett volna rá szükség. Később már Salla is pontosított, következő posztjában úgy fogalmazott, hogy a Néppártnak magába kell néznie és új politikai vízióra van szüksége, de az alapvető értékekben egyetértenek.
Ez egybevág a Welt am Sonntag korábbi értesülésével, a német lap azt írta: az EPP egy magatartási kódexet írna elő, amihez minden tagpárt tarthatná magát. A vitás esetekben így egyértelműbben lehetne megítélni, ha valamelyik párt vagy annak vezetője megsérti a Néppárt irányvonalát, vagyis a Fidesz helyzetét is könnyebb lenne kezelni.
Röviddel fél hat után a Néppárt egyik alelnöke, Siegfried Muresan hivatalosan is bejelentette, hogy meghosszabbították a Fidesz tagságának felfüggesztését. A politikus szerint
az EPP és a Fidesz kapcsolata kizárólag a magyarországi fejleményeken múlik.
„Az európai értékekben és a Néppárt értékeiben nincs kompromisszum” – írta.
Nem kockáztatnak
A felfüggesztés meghosszabbítása senkit nem ért váratlanul, Donald Tusk pártelnök már a múlt héten bejelentette, hogy erre készül. Hiába akarják ugyanis rengetegen kirakni Orbán Viktort és a Fidesz EP-képviselőit, a Fidesz mellett állt ki több fajsúlyos tagállam, mint például az olaszok, a franciák és a németek egy része.
Ahogy mi is megírtuk, a magyar kormánypárt kizárása mellett főleg az északi tagpártok kardoskodnak. Mivel a Fidesz-probléma erősen megosztja az egész EPP-t, a párt vezetése sem a kizárással, sem a felfüggesztés megszüntetésével nem akarta kockáztatni a még nagyobb törésvonalakat.
Donald Tusk mindenesetre valószínűleg nem ilyen forgatókönyvet képzelt el. Amikor
útban a választmányi ülésre megkérdezték tőle, mi az álláspontja a kérdésben, csak annyit válaszolt: „elég kritikus”
Q: what is your opinion about Fidesz party? @donaldtuskEPP : quite critical. pic.twitter.com/1rtxZwX7oC
— Sándor Zsíros (@EuroSandor) February 3, 2020
A felfüggesztés meghosszabbítása lényegében azt jelenti, hogy a Fidesz EP-képviselői továbbra is beülhetnek a frakcióba, de fontos tisztségeket nem vállalhatnak. Orbán Viktor azonban nem vehet részt a választmányokon és a kongresszusokon, így volt ez ma is. A miniszterelnök ezért Brüsszelből - ahol találkozott Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel és Charles Michel tanácselnökkel - Rómába utazik, ahol részt vesz és beszédet mond egy konzervatív konferencián.
Orbán a jövő héten folytatja a turnét: az ATV-nek kormányzati források már a múlt héten megerősítették, hogy február 10-én Angela Merkel német kancellárhoz és Annegret Kramp-Karrenbauerhez, a kereszténydemokrata CDU elnökéhez utazik Berlinbe. Német lapinformációk szerint azt szeretné kipuhatolni, hogy a Fidesz milyen feltételek mellett maradhatna az Európai Néppártban. Ez arra utal, hogy korábbi kijelentései és fenyegetései ellenére nem feltétlenül akarja elhagyni az EPP-t.
Végtelen történet
A Fidesz kizárása 2018 őszén merült fel először, és az első mélyütést is ekkor kapta a magyar kormánypárt a pártcsaládtól. A Judith Sargentini zöldpárti képviselő által összeállított, a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló jelentésének megszavazása előtt a párt frakcióvezetője, Manfred Weber a képviselőcsoport ülése után azt közölte: szabadon voksolhatnak az EP-képviselők, ő maga pedig megszavazza a jelentést, amely a hetes cikkely szerinti eljárás elindítását javasolta.
A kritikus pont a tavaly év eleji kampány lett, amelyben Soros György és Jean-Claude Juncker került óriásplakátokra egy felirat kíséretében, ami arra utalt: Brüsszelt valójában a magyar származású üzletember irányítja. Maga Weber is járt Budapesten, bő egy héttel a felfüggesztésről döntő ülés előtt. A bajor politikus akkor három feltételt szabott ahhoz, hogy a Fidesz a pártcsalád tagja maradhasson.
A Fidesz felfüggesztéséről az Európai Néppárt tavaly március 20-i választmányi ülésén döntöttek, a brüsszeli tanácskozáson gyakorlatilag egyhangú döntés született: a javaslatot 190-en támogatták, és csak hárman utasították el.
A Fideszről szóló néppárti jelentés készítői a Frankfurter Allgemeine Zeitung korábbbi értesülése szerint nem tudtak egyezségre jutni. A háromfős bölcsek tanácsában Wolfgang Schüssel visszaállította volna a Fidesz tagságát, Herman Van Rompuy kizárta volna a magyar kormánypártot, Hans-Gert Pöttering pedig köztes álláspontra helyezkedett. Ez alapján döntött végül úgy Donald Tusk, hogy hagy még egy kis időt és nem is veszik napirendre a magyar kormánypárt kérdését a hétfőn kezdődő választmányon – a felfüggesztés meghosszabbításához ugyanis nem kell külön szavazás.