Az Európai Bizottság szóvivője szerint a bíróságok döntését Magyarországon is be kell tartani. Az ügy Gyöngyöspatához, illetve a kormányfő, Orbán Viktor kijelentéseihez kapcsolódik.
A bíróságok döntését az európai uniós tagországokban be kell tartani, ez alapvető kötelesség, továbbá különbséget kell tenni a tettek és a szavak között, a nyilatkozatok mellett meg kell nézni, hogy milyen tényleges lépések követik az igazságszolgáltatás határozatait – így fogalmazott az MTI szerint az Európai Bizottság illetékes szóvivője pénteken Brüsszelben. Christian Wigand a testület szokásos déli sajtótájékoztatóján Orbán Viktor miniszterelnök egy közelmúltbeli kijelentésével kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolt.
A Debreceni Ítélőtábla másodfokú ítéletében a Gyöngyöspatán élő roma családoknak százmillió forint kártérítés megfizetésére kötelezte a tankerületet és az önkormányzatot szegregáció miatt. Orbán a múlt pénteki rádióinterjújában arról beszélt, hogy "a magyarok nem rasszisták, nem utasítják el a cigányokat élből", de azt a magyar ember sohasem fogja elfogadni, ha pénzt adnak a semmiért. "Mindent megadunk, de pénzt nem adhatunk", fogalmazott a kormányfő, aki úgy vélte, hogy "szerencsétlen" bírói ítélet született.
Természetben kárpótolná a Fidesz a szegregált gyöngyöspatai romákat
A Heves megyei településen lakó romák lassan tíz éve vannak rasszisták kereszttüzében. 2011-ben szélsőjobbos félkatonai szervezet felvonulásai után a kisebbségi jogok biztosa, Kállai Ernő megállapította, hogy az iskolában elkülönítik a roma gyerekeket. Az ebben az ügyben indított per utolsó felvonása zajlik.
Az uniós szóvivő ezzel kapcsolatban kijelentette: a tagállamok és hatóságaik feladata, hogy az alapvető jogokat tiszteletben tartsák, és megvédjék azokat nemzeti jogrendjük és a nemzetközi kötelezettségek szerint, beleértve az emberi jogok európai konvencióját is. Hangoztatta, hogy a börtönök kezelésének ügye nemzeti hatáskör.
A bíróságok döntését be kell tartani – emelte ki Wigand.
Eric Mamer, az uniós bizottság vezető szóvivője hozzátette, összetett kérdésről van szó, természetét tekintve pedig újszerű. A tagországokkal való kapcsolattartásra az Európai Bizottságnak több forgatókönyve van, szükség esetén ezek közül választja ki a legmegfelelőbbet – mondta.