Bebizonyosodott, hogy az ellenzéki együttműködésnek nincs alternatívája, de önmagában a kooperáció még nem vezet sikerre – írja friss tanulmányában a Political Capital. 2022-re több feladata is van az ellenzéknek: erősödniük kell a kisebb településeken is, találniuk kell egy miniszterelnök-jelöltet, és meg kell győzniük a választókat, ők is tudnak kormányozni.
Az önkormányzati választás után – az elmúlt 1,5 év választásának értékelése címmel tartott konferenciát a Political Capital. Bemutatták az intézet és a Friedrich Ebert Stiftung közös tanulmányát az elmúlt választások következményeiről, majd először politológusok, elemzők (Lakner Zoltán elemző, Sebők Miklós MTA-főmunkatárs, Szabó Andrea MTA-főmunkatárs és Unger Anna egyetemi adjunktus), aztán októberben megválasztott ellenzéki vezetők (Baranyi Krisztina a IX. kerületből, Karácsony Gergely főpolgármester, László Imre a XI. kerületből, Őrsi Gergely a II. kerületből és Pikó András a VIII. kerületből) beszélgettek.
A László Róbert és Molnár Csaba jegyezte dolgozat címe, hogy “Megtört a Fidesz legyőzhetetlenségének mítosza”, ami a tavaszi EP-választás és az őszi önkormányzati választás – erőteljesebben az utóbbi – fő következtetése és tanulsága is egyben.
A tanulmány főbb megállapításai a Fideszre nézve:
- A Fidesz mozgósító ereje változatlanul erős, nagy számban képesek újabb szavazókat is bevonni, a nagyobb várásokban és a fővárosban is. A kisebb településeken továbbra is jelentős az elköteleződés a kormányoldal irányába. Mindez azonban nem feltétlenül elegendő a többség megtartásához.
- Minél kisebb egy település, annál nagyobb a Fidesz támogatottsága.
- A 2019-es önkormányzati választás megyei listás adatai nem hagynak kétséget afelől, hogy Budapesten és a 23 megyei jogú városon kívül a Fidesz fölénye hatalmas mértékű.
- Míg 2014-ben még 48-61% között szóródott a 19 megyében a Fidesz támogatottsága, 2019-ben már 51-69% között. A (Budapesten és a megyei jogú városokon kívüli) országos átlaga 4,6 százalékponttal 57,2%-ra erősödött öt év alatt.
- A 2019-es EP-választáson a Fidesz a 2018-as listás eredményeihez képest minden budapesti kerületben és megyei jogú városban javítani tudott szavazatarányán, ami jól jelzi, hogy nem kizárólag a kisebb településeken van tartaléka a kormánypártnak.
- A Fidesz polgármesterjelöltjeinek döntő többsége még a budapesti kerületekben és a megyei jogú városokban is több szavazatot szerzett, mint öt évvel korábban. Ez azonban már sok helyen nem volt elegendő a mandátumszerzéshez, aminek legfőbb oka a korábbinál hatékonyabb ellenzéki együttműködés.
Az ellenzéki együttműködés tanulságai:
- Az ellenzék úgy tudott polgármesteri székeket szerezni, hogy fideszes ellenfele szinte sehol nem gyengült. A korábbiaknál hatékonyabb ellenzéki együttműködés következtében a 2014-es önkormányzati választáshoz képest nagyobb számban tudott az ellenzék újabb szavazókat megmozdítani, mint a Fidesz.
- Nem lett volna teljesen irreális elvárás a 2018-as országgyűlési adatokat nézve, hogy szinte az összes fővárosi kerületben nyerjen az ellenzék, így úgy is lehet nézni, hogy a Fidesz 9 ellenzéki polgármesterjelölt győzelmét meg tudta akadályozni.
- Bebizonyosodott, hogy az ellenzéki együttműködésnek nincs alternatívája, de önmagában a kooperáció még nem vezet sikerre.
- Ha a kistelepüléseken nem tud terjeszkedni az ellenzék, akkor az országgyűlési választókerületekben (ahol a legtöbb vidéki választókerületben a nagyvárosokhoz kistelepülések is tartoznak) kevés esélye lesz mandátumra váltani a városi erősödést.
- És ahogy már említettük, megtört a Fidesz legyőzhetetlenségének mítosza.
A Political Capital megállapításai közül a hvg.hu egy héttel ezelőtti elemzése már több mindenre rámutatott. Részletesen ismertettük a 2014-es önkormányzati és a májusi EP-választáshoz képest a változásokat, fölhívva a figyelmet arra, hogy annak ellenére, hogy az ellenzék komoly pozíciókat szerzett országosan erősödött a Fidesz. Részleteiben vizsgáltuk a megyei listák eredményeit, az ellenzéken belüli viszonyokat, és fölidéztük azt a választást, amelyik kísértetiesen hasonló eredménnyel zárult, mint a mostani.
Önkormányzati választások számai: hallgat a mély
A meglepőnek tartott önkormányzati választás után az ellenzéki közvélemény érzülete és a voksolás által kirajzolt valóságos kép nagyon eltér egymástól. A tarka nagyvárosi világ alatt egy szinte mozdulatlan Magyarország található, a politikai erőviszonyok pedig jóformán megegyeznek az egyik korábbi választásokat követővel.
A szerdai rendezvény kötetbemutató részén László Róbert választási szakértő úgy fogalmazott, szavazatszámát tekintve a Fidesz tudta növelni táborát, de arányaiban – az ellenzéki összefogás miatt is – ez már kevés volt a győzelemhez.
A társadalomban történt valami lélektani változás októberben, aminek beláthatatlanok a következményei – mondta László.
Ráadásul az ellenzék megoldotta a leckét, az együttműködés mellett a kampányuk is jól sikerült, az online jelenlét mellett az utcán is ott voltak.
De vannak megoldandó leckék is. Rivalizálni fognak, ráadásul 106 egyéni jelöltet nehezebb találni 2022-re, mint egy rakás polgármesterjelöltet. És akkor még ott van a miniszterelnök-jelöltjének kérdése, valamint az, hogy meg kell győzniük a választókat arról, az ellenzék is kormányzóképes.
A tanulmány Következtetések című fejezetében a László–Molnár-szerzőpáros leírja:
rengeteg munka áll azonban az ellenzék előtt ahhoz, hogy tényleges kihívóként jelenhessen meg 2022-ben.
Normális csávó Budapest élén
A politikusi szekció elején László azt mondta, hívták a XII. kerület fideszes polgármesterét is, Pokorni Zoltánt is, de ő egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott eljönni. Az első kérdés Karácsony Gergelyhez érkezett, hogyan tud majd lavírozni a hatalom és az Orbán-ellenesség között, hisz mindkettő elvárás volt. Karácsony azzal kezdte, sokan meglepődtek, hogy eljött, de “az ígéreteket be kell tartani”.
A dilemmáról pedig azt mondta, a kormány nem jogállami elvek alapján működik, ő pedig azzal nyert választást, hogy úgy fognak tenni, mintha “egy normális országban élnénk”. A kormánnyal kapcsolatos kritikáit azonban fenntartja. A főváros és a kormány között pedig új egyeztetési alapokra van szükség, mindkét félnek ez a jól felfogott érdeke Karácsony szerint. “Nekem az a dolgom, hogy a várost képviseljem. De nem szeretném a várost háborúba sodorni.”
Egy nagyon normális csávó szeretnék lenni a főváros élén is.
Baranyi Krisztina szerint “a kormányzat nem ostoba”, el fogják bukni a 2022-es választást, ha nem lesz együttműködés a kerületekkel, a fővárossal. A parkolási ügyről azt mondta, “megváltozott a légkör”, elengedheti a kormány azoknak az oligarcháknak a kezét, akik “harminc éve lopják ki innen a pénzt”. A jó ügyeket (kollégiumépítés) támogatni fogja, de az atlétikai stadion megépítését minden erejével ellenezni fogja.
Őrsi arról beszélt, kaptak egy nagy lehetőséget az alternatívaépítésre, hogyan lehet demokratikusan működő országot felépíteni. László Imre elárulta, nem ő jelentkezett polgármesternek, hat ellenzéki párt kérte fel, majd megkérdezte Gyurcsányt, komolyan gondolják-e, hogy az ő korában valaki polgármester legyen. Arról, meg tudják-e nehezíteni a dolgát a kerületben a kormányzat részéről, azt mondta, van itt egy védőernyő – és a mellette Karácsony Gergelyre mutatott.
Pikó András már kapcsolatban van a Fidesz helyi frakcióvezetőjével, aki azt mondta, nem érdeke őt ütni, mert rögtön sajtóhír lesz belőle. Mégsem számít békés öt évre, ugyanakkor azt is vallja, a NER-rel szemben csak erős identitással lehet fellépni.
Szerinte a Fidesz toxikus hatása ellen a civilség a gyógyír, folyamatosan az emberek között lesznek. “Amit kis lépésekben fogunk csinálni, már az felszabadító lesz.” Elmesélte, az átadás-átvételnél ott ül vele szemben Sára Botond leköszönő fideszes polgármester, feszült volt a hangulat, de volt egy emberi pillanat, amikor Sára megkérdezte Pikót, le fogják-e a bontani a fideszes expolgármesternek kedves parkot, illetve a benne lévő Trianon-emlékművet a kerületben. “Tudom, hogy ez neked fontos” – válaszolta Pikó, de békén fogja hagyni a parkot és az emlékművet, amíg kiderül, van-e az ilyen jellegű közparkoknak közössége a kerületben.
A szövetségi politikáról Karácsony elmondta, az a kampányban nagyon jól működött, az együttműködést pedig legitimálta a választási eredmény. “Nincs olyan dolgom, hogy a kerületek belső működését felügyeljem.” Neki az a dolga, hogy a fővárosi közgyűlésben egyben tartsa a szövetséget. “Ez egy erős emberi szövetség.” Önmagáról pedig azt mondta, úgy van összerakva, hogy nagyon együttműködő alkat, talán túlságosan is. A Karácsonyt megtaláló éhes szájakról is kérdezték a főpolgármestert. Szerinte ezeket könnyen le tudja szerelni, mert
neki az a dolga, hogy a programját végrehajtsa, ne mást.
2022-ről azt mondta, a miniszterelnök-jelölt személyét is előválasztással érdemes kiválasztani, ugyanis a pártok támogatottsága nem elég, hit és emberek is kellenek ehhez.
Most októberben pedig nem ellenzéki győzelem, csak ellenzéki előrelépés történt – hangsúlyozta.
A beszélgetés végén Baranyi Krisztinához került a szó, aki kendőzetlenül beszélt a pártokról és a pártok közötti esetleges osztozkodásról, ugyanis előválasztás után, függetlenként lett polgármester. Mint fogalmazott: a mostani nem a DK, a Párbeszéd, az LMP, a Momentum vagy a Jobbik sikere.
Az MSZP-é meg pláne nem.
Hanem egy olyan termék sikere, ami itt előállt, amiben jelentős szerepe van a változást akaró embereknek. Ha kiszivárog bármi marakodás, az emberek elszivárognak, megrendül a hitük abban, hogy ezzel a társasággal lehet győzni 2022-ben. “Ha bénák vagyunk, azt fogják gondolni, minek szavaztunk rájuk. Ezt a felelősséget mindenkinek mérlegelnie kell.” A fővárosban lehetnek frakciók, mondta, de
a főpolgármestert támogatni kötelező.
Rámutatni, ő győzheti le Orbánt
Lakner Zoltán arra a kérdésre, hogy legyőzhető-e a Fidesz, azt mondta, kapott egy érvet az az állítás, hogy igen, most először tett erre valós kísérletet az ellenzék. Unger 2022-re vonatkoztatva azt mondta, már az siker lehet, ha nem lesz kétharmada a Fidesznek. Szabó arra hívta fel a figyelmet, hogy más az önkormányzati választásokkor és már országgyűlési megmérettetéskor a szavazói magatartás. Van 1,5 millió ember, akik csak országgyűlési választásokkor voksolnak, és akikről semmit nem tudunk (például nincs politikai elköteleződésük), de mégis ők döntik a választást.
Az ellenzék legfontosabb feladata a következő két évben, hogy ezeket az embereket meggyőzzék. Elő kell állítani azt a személyt, aki egyesíteni fogja az ellenzéket. A szavazóknak pedig meg kell mutatni, ő az, aki legyőzheti Orbán Viktort.
Sebők arról beszélt, hogy civileknek és pártoknak együtt kell működniük, de nem vehetik át egymást szerepét, az ellenzéknek pedig tűzszünetet kell kötniük. A felmerülő közös listáról Unger úgy vélekedett, korai még beszélni róla, ráadásul azokat a közvélemény-kutatások alapján állítják össze, ezek a kutatások pedig októberben kicsit félrementek. A közös listát a mostani választások után az MSZP vetette fel először, ami Unger szerint
megszűnt országos párt lenni.
Mi lesz a Fidesszel most? Sebők szerint a párt nem több mint egy közösség, amely mindig egy politikai terméket visz sikerre (rezsicsökkentés, migránsozás, a tartaléktéma pedig a családok), most pedig egy újjal fognak előállni, de előtte építkezni, kutatni fognak. “De van még idejük.” Szabó a megszűnő centrális erőtérről azt mondta, végre van ellenfele a Fidesznek, ami még jól is jöhet Orbánnak – ha akarja a belföldi hatalmat. Ha nem, azt még nem látni, ki lehet az utód.
