A miniszter szavai után megkérdeztünk egy ezzel foglalkozó alapítványt, ők mit gondolnak arról, hogy Gulyás Gergely betegségnek titulálta az Asperger-szindrómát. Felháborító arrogancia – mondták.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón azt mondta:
Greta Thunberg beteg kisgyerek, akit felhasználnak egyesek.
A klímaaktivista Asperger-szindrómás, úgy látszik, ma már nemcsak a kormányoldali sajtó támadja őt ezzel, hanem maga a kormány is.
Gulyás szavait követően megkerestük a Nemzetközi Cseperedő Alapítványt. A Cseperedőnél a kommunikációs és szociális nehézségekkel küzdő, elsősorban autizmussal élő (az Asperger is az autizmus egy formája) gyermekeket, illetve környezetükben élőket támogatják, javítják életminőségüket.
„Hathatós segítséget szeretnénk nyújtani az egyéni igények figyelembevételével, komplex szemléletünkkel, nemzetközi tapasztalatokon alapuló, bizonyítottan hatékony fejlesztési eljárások ötvözésével, személyre szabott módszerekkel, melyeket igyekszünk mindenki számára hozzáférhetővé tenni” – írja az alapítvány bemutatkozásában.
Greta Thunberg alternatív Nobel-díjat kapott
Azzal indokolta a díjat a Right Livelihood Alapítvány, hogy Greta Thunberg aktivizmusával inspirálja és felerősíti a klímaváltozás miatti fellépésre irányuló politikai követeléseket.
Az alapítvány egyik képviselőjét, Sajó Esztert arról kérdeztük, hogy mit gondolnak Gulyás szavairól, miszerint az Asperger-szindróma betegség. Válaszában Sajó úgy fogalmazott:
Első felindultságomban leginkább azt tudnám mondani, hogy egy miniszter részéről felháborító arrogancia, hogy ilyen fogalmi tévedést enged meg magának. Egy elterjedt téves szóhasználat, illetve vélekedés, hogy az autizmus betegség, és ez a fajta tudatlanság elnézhető, ha valaki csak úgy beszélget laikusként az autizmusról. Viszont egy miniszter egy Kormányinfón nem hiszem, hogy kinyilatkoztathat anélkül, hogy a legelemibb dolgoknak utánanézzen.
Sajó kifejtette, hogy az autizmus egy veleszületett fejlődési eltérés, mely az idegrendszer eltérő fejlődésében és így az inger/információfeldolgozás eltérésében és az ingerekre adott válaszok esetleges eltéréseiben nyilvánul meg. „Ma már, amikor azt gondoljuk, hogy a világról és az emberekről való gondolkodás egyik legnépszerűbb információfeldolgozási fogalma a neurodiverzitás, azaz az idegrendzseri működés sokfélesége, akkor az autista személyekről, az autista személyek gondolkodásáról, véleményéről becsmérlően nyilatkozni nagyon kínos. Sokan vagyunk, akik több évtizede foglalkozunk autista emberekkel, gyerekekkel, felnőttekkel egyaránt és azt gondoljuk, hogy az, ahogyan ők látják a világot nem kevesebb, vagy minőségében rosszabb, csupán eltér attól, ahogyan a neurotipikus emberek, a többség látja, ugyanakkor gazdagítja, hozzátesz a tudásunkhoz.”
Az alapítvány képviselője levelét azzal zárta:
Megkérdőjelezni egy autista fiatal önálló gondolkodását, véleményformáláshoz való jogát, és véleményének, gondolatainak érvényességét, jogosságát, helyességét rendkívül sértő, és végtelen tudatlanságról árulkodik.