Tanítani való kommunikációs stratégiával élt ismét az Emmi, amikor az új NAT Takaró Mihályt is tagjai közt tudó kerettantervi munkabizottságáról kapott kérdéseket: megvárta, amíg a közel ötven szakértő megbízása lejár, aztán széttárta a kezét, és kiadta az infókat a még hivatalban maradt háromról. Meg fog lepődni, hogy Takaró Mihály mellett kik szakértik és minőségellenőrzik havi félmillió forintért a tantervi szöveget.
Újabb szintre lépett az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az információk visszatartásában, pedig ezen a téren a tapasztalataink szerint a tárca eddig sem volt kispályás. Kásler Miklós minisztériuma nyár elején, miután megírtuk, hogy a nácibarát Takaró Mihály is szerepet kapott a jövőre bevezetendő új Nemzeti alaptanterv (NAT) kidolgozásában, hetekkel később volt csak hajlandó elismerni ennek tényét, de azt további hetekig nem volt hajlandó elárulni, sem a hvg.hu, sem ellenzéki képviselők kérdéseire, hogy mely háttérintézménye fizeti-foglalkoztatja a Horthyért és antiszemita szerzőkért rajongó – friss megbízásában momentán pont a magyar irodalom kerettantervért felelős – irodalomtörténészt.
A független Szél Bernadett közérdekű adatigénylésére az Emmi két hete ezt is kénytelen volt kiadni (a megfejtés amúgy: az Oktatási Hivatal foglalkoztatja Takarót), azt azonban továbbra sem árulták el, hogy Takarón kívül kik vesznek még részt a NAT kerettantervi munkabizottságaiban. A minisztérium parlamenti államtitkára azt írta ugyanis augusztus elején az MSZP-s Mesterházy Attilának, hogy „közel ötven” szakértő ténykedik a NAT megújításért felelős miniszteri biztos, az amúgy a Klebelsberg Központot (KK) vezető Hajnal Gabriella keze alatt.
A félszáz szakértő névsorát (illetve díjazását) augusztus közepén a hvg.hu is kikérte az Emmitől, de a minisztériumtól – majdhogynem megszokottnak mondható módon – az égvilágon semmilyen válasz nem érkezett. Szél Bernadett újabb, lapunkéval azonos tartalmú, de az Oktatási Hivatalhoz (OH) benyújtott adatigénylésére múlt kedden viszont – a 15 napos határidő lejártának utolsó napján – megérkezett az OH reakciója (ami – mint korábban kiderült – valójában ugyanúgy az Emmié). Csakhogy abban különös módon nem „közel ötven” szakértő neve szerepelt, hanem csak háromé, a már elismert Takaró Mihályon kívül még kettőé.
Csak másnap délután, a minisztérium sajtófőnökével folytatott többkörös, a tárca elmaradt válaszát és a szakértők neveit kérő telefonokból derült ki, hogy az Emmiben (és a felügyelete alatt álló OH-ban) gyakorlatilag hülyének nézték a közvéleményt, a szakértői névsort kérő orgánumokat és az adatokat igénylő képviselőket egyaránt: a kerettanterveken dolgozók legtöbbjének megbízása ugyanis szeptember 2-ig lejárt, és mivel a minisztérium ezt taktikusan kivárta, a „név szerint kik a tagjai a Hajnal Gabriella miniszteri biztos irányításával működő kerettantervi munkabizottságoknak” – kérdésre szeptember 3-án már a valóságnak megfelelően írta az OH mindössze annak a három szakértőnek a nevét, akinek még él a szerződése.
A válaszban persze az sem mellékes – sőt, nagyon is érdekes –, hogy ki a másik két, az OH válaszában csak „szakmai fejlesztő” címen emlegetett szakértő.
Bár további pozícióit egyikük neve mellé sem jegyezték fel a válaszban, az egyikük – Péterffy Balázs – neve történetesen megegyezik a Klebelsberg Központ szakmai elnökhelyetteséével (akinek megbízása annyiból sem logikátlan, hogy főnöke, a KK-t vezető Hajnal Gabriella az egész alaptanterv miniszteri biztosa).
A másik szakértő pedig Lebanov József – igen, egy pontosan ugyanilyen nevű férfi vezeti 2017 februárja óta az Emmi köznevelésért felelős helyettes-államtitkársága köznevelési stratégiai főosztályát.
Minisztériumi karrierje előtt az amúgy zenetanár Lebanov többek között a nagykőrösi tankerület igazgatójaként is dolgozott, 2012-es kinevezését akkor azért érte több helyről kritika, mert egészen addig a Fidesz albertirsai önkormányzati képviselője, nem mellesleg a párt helyi elnöke is volt.
Az OH válaszában rövidsége ellenére azért további érdekességeket is találtunk. Például, hogy mindhárom, a „tantervi ajánlások és kimeneti standardok meghatározásán és minőségbiztosítási feladatainak ellátásán” dolgozó „szakmai fejlesztő” heti 40 órában, bruttó 480 000,- Ft bérezésért látja-látta el a munkáját.
A KK-n, illetve a minisztériumi munkán túli „másodállás” önmagában nem lenne érdekes, számos miniszter, államtitkár van a kormányban, aki egy meghatározott pluszilletményért egyben valamely terület miniszteri vagy kormánybiztosa is – a kinevezéséről szóló határozat szerint maga Hajnal Gabriella is havi 600 ezer forintért koordinálja a KK vezetése mellett a NAT és a kerettantervek bevezetésének előkészítését is.
A hangsúly a heti 40 órán van – ami ugye egy komplett, napi 8 órával számolt munkahét. Eszerint tehát Péterffy Balázs és Lebanov József (amennyiben feltételezzük, hogy nem névazonosságról, hanem ugyanazon személyekről van szó) – „eredeti”, vezető pozíciókból következően legalább heti 40 órányi munkaidejére húzott rá hetente még egyszer annyit. Ez két dolgot jelenthet: az Emmiben vagy kimaxolták a decemberben elfogadott rabszolgatörvényt, és akár heti 80 (napi 16!) órát is dolgozhat, aki akar, vagy hogy a KK elnökhelyettesét és az Emmi főosztályvezetőjét NAT-os megbízásaik idejére esetleg mentesítették „eredetiek” alól.
Néhány Google-keresés alapján utóbbi azonban kevésbé valószínű: Lebanov József – akinek OH-s megbízása szeptember 15-ig szól – például augusztus 28-án a minisztériumot (és nem az OH-t) képviselve beszélt a köznevelési törvény változásairól egy szolnoki tanévnyitó konferencián, a szeptember 8-ig szakértősködött Péterffy Balázs pedig több egyéb, KK-s kötelezettsége mellett egy budapesti tanévnyitón beszélt nemrég az „alapfeladatához” tartozó feladatokról és fejlesztésekről.
Az OH válasza láttán Lebanov Józsefet és Péterffy Balázst is megkerestük a kérdéseinkkel, köztük azzal, hogy eredeti munkájukat és az új kerettantervekkel kapcsolatos megbízásukat egyidejűleg látták-e el, és ha igen, akkor az Oktatási Hivatal válaszában szereplő havi 480 ezer forint mellett az előbbiért is járt-e nekik díjazás, de egy hét alatt sem válaszoltak. Ha mégis megteszik, azt közöljük.
Az új NAT-hoz kapcsolódó kerettantervek kidolgozásában részt vevő szakértők „közel ötven fős” listáját a tanulságok után egy újabb – a közreműködőkről immár múlt időben fogalmazó – adatigénylésben kértük ki az Emmitől, illetve Hajnal Gabriellától, választ várva egyúttal korábbi, reakció nélkül hagyott kérdéseinkre is, például, hogy ki döntötte el annak idején, és mi alapján, hogy mely szakértők legyenek tagjai az egyes testületeknek, ki döntött konkrétan Takaró Mihály megbízásáról, illetve hogy mi Hajnal Gabriella véleménye arról, hogy Takaró Mihály személyében olyasvalaki írja a jövő nemzedéknek szóló magyar nyelv- és irodalom kerettantervet, aki nyíltan antiszemita nézeteket vall, illetve antiszemita szerzőkkel szimpatizál, aki szerint a Nyugat „egy kis zsidó lapocska”, aki szerint Kertész Imre nem magyar, Spiró György nehezen nevezhető embernek, és aki szerint Esterházy Péter kultúraromboló, tehát nem kell tanítani? Ezekre sem kaptunk azóta sem választ.