A Központi Nyomozó Főügyészség hétfőn iktatta a Demokratikus Koalíció feljelentését, így mostantól Polt Péter szervezetén múlik, mikor tesznek – és egyáltalán tesznek-e – konkrét lépéseket. Az ellenzéki párt egy jogi huszárvágással azt javasolja: az ügyészség azonnal kérje ki nemzetközi jogsegély keretében az amerikai hatóságoktól a teljes nyomozati anyagot. Hiszen ott már feltárták a teljes ügyet, így lehet, hogy azonnal kiderülhetne a magyar elkövetők neve.
Ahogy megírtuk, a Demokratikus Koalíció pénteken tett feljelentést a Microsoft botránnyal kapcsolatban. Közleményükben az Amerikában és Európában már felgöngyölített korrupciós ügyet elsősorban pártpolitikai irányból közelítették meg, ostorozva Polt Pétert, hogy végre „ne leghűbb ügyészként viselkedjen, a vádhatóság ne védhatóságként működjön, hanem tegyék a dolgukat a törvény betűje szerint”.
Lapunk megismerhette magát a feljelentést is, amiből kiderül, konkrétan milyen bűncselekmények gyanúját jelentették be, illetve milyen jogi érveléssel támasztották ezt alá. Így az ellenzéki párt szerint különösen jelentős kárt okozó csalás, hivatali vesztegetés, illetve ennek elfogadása, hivatali visszaélés, valamint közfeladati helyzettel való visszaélés gyanúja merül fel a jelenleg elérhető információk alapján, ezek miatt tette meg feljelentését, „egyelőre ismeretlen” elkövetők ellen. Úgy tudjuk, a feljelentést hétfőn iktatták, vagyis az eljárás hivatalosan elindult.
A nyomozást két okból is a Központi Nyomozó Főügyészségen kezdeményezték: egyrészt a hivatali vesztegetéssel megvalósuló korrupciós tényállások miatt valószínű, hogy mentelmi joggal rendelkező személyek is lehetnek az elkövetők közt. Másrészt az ORFK is érintett, és ilyen esetekben az ügyészségnek kell vinnie a nyomozást. Az ügyben vizsgálódó amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) jelentésében ugyanis két állami intézményt nevezett meg: az ORFK-t és a NAV-ot.
Az ügy előzménye, hogy a Microsoft Magyarország Kft. „egy vezető tisztviselője és több alkalmazottja 2013 és 2015 között részt vett” egy manipulált beszerzésekre és vesztegetésekre épülő ügyben. A cég peren kívüli egyezséget kötött az amerikai igazságügyi minisztériummal, aminek keretében 8,8 millió dollár (2,6 milliárd forint) bírság megfizetését vállalta. A magyar cég beismerte, hogy viszonteladói túlárazottan adtak el szoftverlicenceket állami szerveknek, ugyanakkor az anyacég felé azt kommunikálták, a megállapodások nyélbe ütéséhez komoly árengedményeket kell tenni – a különbözet pedig „korrupciós célokra” ment.
Jogsegély útján a teljes iratanyagot kikérnék
Vadai Ágnes, a DK parlamenti képviselőjének kérdésére Polt Péter még múlt héten azt válaszolta, hogy a Legfőbb Ügyészség "megkereste az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumát" a Micorsoft ügyben, és tájékoztatást kértek.
Csakhogy az ellenzéki párt szerint ez kevés, ezért a DK feljelentésében kifejezetten azt kéri, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség jogsegély keretében szerezze e a teljes vizsgálati anyagot. "Hiszen az Egyesült Államok hatóságai rendelkeznek olyan bizonyítékokkal, így például az elektronikus levelezéssel, amely már konkrét neveket, összességében pedig minden releváns adatot tartalmazna" - olvasható a feljelentésben. „Így ezen iratokból ki fog derülni, pontosan kik és milyen módon működtek közre a bűncselekmények elkövetésével, kit, milyen felelősség terhel, kinek mi volt az elkövetési magatartása" -teszik hozzá. Amennyiben például miniszter, vagy államtitkár vagy helyettes államtitkár adott utasítást a beszerzésre, ők hivatalos személynek minősülnek, de az is érdekes lehet, a minisztériumokban közfeladatot ellátó személyek közül még kik működtek közre ebben.
A Demokratikus Koalíció szerint így akár rövid úton nyilvánosságra kerülhet a korrupcióban érintett, magyar elkövetők neve, hiszen az amerikai hatóságok már teljesen felderítették a tényállást, de ehhez első körben kérni kellene, hogy belenézhessünk az iratokba.
