A legtöbbször csak a kormányfő fejében van meg az, amit Tusnádfürdőn bejelent, csak vázlatok ezek, de kijelölik a kormányzat hosszú távú politikáját.
„Nehéz csatában győztünk közös erővel.” Így értékelte tavalyi tusnádfürdői beszédében az országgyűlési választásokat és a harmadik kétharmados győzelmét Orbán Viktor. A miniszterelnök évek óta militáns hangnemet üt meg beszédeiben, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem elhangzottak pedig folyamatosan zsinórmértékként szolgálnak, azokra kiemelt figyelem hárul. Orbán is, a közvélemény is hosszan készül rá, a miniszterelnök irányt szab önmagának és kormányának ezzel a következő évre.
2018-ban a miniszterelnök EU-s hatalomátvételre készült és nagy változásokat ígért a kulturális életben. „Új szellemi és kulturális megközelítésre van szükség a harmadik kétharmad után, és mi tagadás, nagy változások előtt állunk” – mondta.
Az uniós hatalomátvételből semmi nem lett, saját pártcsaládja, az Európai Néppárt felfüggesztette a Fideszt, az EP-választás után pedig elmaradt a populista áttörés Európában. A Fidesznek az is nehézséget okoz jelenleg, hogy jelöltjeik elnyerjék az EP-ben a szakbizottsági tisztségeket.
A kulturális átalakításokkal azonban nem viccelt Orbán és a Fidesz. Szakács Árpád még a Magyar Időkben indította el a „Kinek a kulturális diktatúrája” című sorozatot, billogot téve mindenkire, aki szerinte az „ellen” oldalon van. A kulturális élet átalakítását a fideszes Prőhle Gergely (a Petőfi Irodalmi Múzeum egykori vezetője) a 444-nek így foglalta össze:
„Tavaly még a kultúrharc jegyében zajlott a Tusványos. Hogyan értékelné a kultúrharc elmúlt 1 évét? Mik az eredmények? Ki nyert?
Prőhle Gergely: A kultúrharc óriási eredményeket hozott, mert nekem föl kellett állnom a Petőfi Irodalmi Múzeum éléről, úgyhogy, azt gondolom, nem kétséges, hogy a kultúrharc eredményes volt, és csodálatos gyümölcsöket termett.
Ön a kultúrharc áldozata?
Végső soron, ha a Petőfi Irodalmi Múzeum szempontjából nézzük, akkor így is fogalmazhatunk, de nem érzem magam áldozati szerepben.”
A fő csapások |
Érdemes feleleveníteni, az elmúlt években miről beszélt Orbán Tusnádfürdőn. A 2010-es kormányváltás után a kapitalizmus válsága volt a központ, aztán az összeomló nyugati világ, majd az, hogy Európa a vesztébe rohan és alkalmatlan a kihívások kezelésére. 2014-ben tűntek fel a bevándorlók és az illiberális demokrácia, ezt követte az, hogy a tét az európai nemzetek eltűnése. 2016-ban is Európán volt a fókusz, akkor éppen a vesztébe rohant a kontinens, rá egy évre a V4-ek együttműködése és az erősödő Magyarország volt hangsúlyos, míg tavaly a már említett kultúrkampf. |
A kultúrharcról és annak egy évéről a brit Financial Times is hosszan írt a héten, a folyamat az 56-os Intézet Veritasba való betagozódásával zárul, amiről Rainer M. János csak utólag értesült. Előtte nem egyeztettek vele, a lánya papagáját vitte állatorvoshoz, amikor telefont kapott ismerősétől, hallotta-e, mi történt. Az, hogy ellehetetlenítették az intézetét.
Since returning to power in 2010, Hungary's Fidesz-led govt has created a host of new research institutions. Now they are trying to fold some of the legacy institutions into the new ones they created. My piece on the politics of memory in Hungary in @FT. https://t.co/aFC15xGV4L
— Valerie Hopkins (@VALERIEin140) July 25, 2019
De ide sorolható a CEU elüldözése, a Magyar Tudományos Akadémia megcsonkítása és az emlékezetpolitika saját képre formálása is. Erre írta azt Anne Applebaum történész – megosztva az FT cikkét –, hogy „a történelem újraírása régi bolsevik trükk.”
Tehát Orbán Viktor tartotta a szavát. És most is tartani fogja – bármiről is beszél szombaton.
Sajtóinformációk szerint a kormányfő idén a gazdasági veszélyekről fog beszélni. Nem csoda, hisz lassulásra készül Európa, és ezt Magyarország is megérezheti. „Még nem tett konkrét gazdaságélénkítő lépéseket az Európai Központi Bank, de jelezte, hogy ilyenekre készül. Mario Draghi elnök megbízatása októberben véget ér, így szeptemberben kamatcsökkentést és a kötvényvásárlási program (vagyis a pénzpumpa) újraindítását jelenthetik be” – írtuk néhány napja.
A gazdaság lassulására készül Európa, és ezt Magyarország is megérezheti
Nem okozott meglepetést az Európai Központi Bank (EKB) igazgatótanácsa, az elemzői várakozásoknak megfelelően változatlan szinten tartotta az irányadó kamatokat július 25-ei döntésével. Az elemzők többsége azonban a bejelentés előtt biztosra vette, hogy az EKB gazdaságélénkítő intézkedésekre készül.
Orbán tehát minden bizonnyal reagálni fog erre, egy kormányzati forrás nemrég a Népszavának azt mondta, a „gazdasági kockázatokról is beszélhet Orbán, amelyek abból adódnak, hogy már harmadik negyedéve tart a német gazdaság jelentős lassulása.
„A stagnálás, a recesszió sem zárható ki a jövőben az Európai Unió legjelentősebb tagállamában, amely ráadásul Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere” – vélte a forrás. Az Orbán-beszédben szóba kerülhet még, hogy 30 éves Tusványos, valamint hogy milyen helyzet állt elő a májusi EP-választások után, továbbá hogy Ursula von der Leyent az Európai Bizottsági elnökévé választották.
*
Az idei, jubileumi Bálványosi Nyári Szabadegyetem mottója:
Egy a tábor.
Ismerős lehet ez, ismert Fidesz-jelszó, Orbán Viktor számtalanszor mondta már, „egy a tábor, egy a zászló.” A szombati Orbán-beszéd után pedig egy lesz a jelszó és az út is, amit a kormányfő felvázol táborának.