A módszer megvan, ráadásul Európában több helyen ki is próbálták, és működik is. Van egy tippünk arra is, hogy Magyarországon miért nem működik. A kulcsmondat: a kormány szülő nőket akar.
Mit szólna hozzá, ha kiderülne, hogy Magyarország egyik vezető foglalkoztatójánál átlagban 64 százalékkal keresnek kevesebbet a nők, mint a férfiak? És ahhoz, ha megtudná, hogy a kisvállalkozásoknál ugyanabban a pozícióban a nők órabére kevesebb mint a fele a férfiak fizetésének? Márpedig ez a valóság, csak nem hazánkban, hanem az Egyesült Királyságban. Ezt onnan tudjuk, hogy az unióból éppen távozni készülő britek az elsők között fogadták meg az Európai Bizottság ajánlásait, és nyilvánosságra hozták a cégek erre vonatkozó adatait. A magyar kabinettől viszont – hiába lenne rá égető szükség – a következő években biztosan nem számíthatunk hasonlóra.
Annyi biztos, hogy a nemek közötti fizetéskülönbség régóta probléma az egész világon. Az Európai Unió tagállamaiban a 2016-os mérések szerint átlagosan 16,2 százalékkal kerestek többet a férfiak, mint a nők. (Az adat a bruttó órabérre vonatkozik.) Magyarország valamivel jobban áll ennél, nálunk ugyanez a szám 14 százalék, ami főleg az alacsony átlagbéreknek köszönhető.
Ha viszont azt nézzük, hogy éves lebontásban mennyivel keresnek kevesebbet a nők, mint a férfiak, sokkal elkeserítőbb az adat:
Magyarországon a nők éves összkeresete 32 százalékkal alacsonyabb, mint a férfiaké, míg az Európai Unió átlaga 39,6 százalék.
Kutatók szerint a nők alacsonyabb fizetése hazánkban négy fő okra vezethető vissza:
- a felsővezetői és menedzseri pozíciókat szinte csak férfiak töltik be, az ügyvezető igazgatóknak mindössze hat százaléka nő;
- nálunk még mindig a nőkre hárulnak a gondozási feladatok és a háztartás (a férfiak heti kilenc, míg a nők 22 órát töltenek fizetetlen munkával);
- a gyerekek és az idősek gondozása miatt a nők sokkal több időre esnek ki a munka világából, ami fizetésükön és a nyugdíjukon is meglátszik;
- az oktatás és a munkaerőpiac szegregációja miatt a nők alacsonyabb presztízsű és fizetésű munkaköröket töltenek be.
Érdekesség, hogy a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) szakértői csak 70 százalékát tudják megmagyarázni a különbségeknek, 30-ra egész egyszerűen nincs megfejtés. Néhányan azt állítják, fontos indok, hogy a nők többsége az állásinterjúkon nem mer több pénzt kérni, sőt még csak nem is jelentkezik, ha úgy látja, hogy nem felel meg száz százalékig a kritériumoknak. A férfiak ezzel szemben határozottabbak, és már 60 százalékos egyezés esetén is gond nélkül beadják az önéletrajzukat.
Lista és szégyenpad
Nem véletlen, hogy a nemek közötti esélyegyenlőség megteremtése az egyik fő prioritása volt az EU-nak a 2014 és 2019 közötti ciklusban. Sok sikerrel nem járt azonban: a 2010-es adatokhoz képest 2016-ra mindössze 0,9 százalékkal sikerült csökkenteni a bérkülönbségeket.
Megoldások ennek ellenére léteznek, ezek egyike egy 2014-es bizottsági ajánlás, amely azt javasolja a tagállamoknak: törvényben kötelezzék az 50 fő feletti vállalatokat a bérkülönbségek közzétételére, tartsanak bérauditot, a munkavállalóknak legyen meg a joga, hogy tájékoztatást kérjenek a bérekről, és biztosítsák, hogy kollektív tárgyalásokon is megvitassák az egyenlő díjazás kérdését.
Mielőtt bárki azt gondolná, hogy ez a tudományos-fantasztikus filmek kategóriájába tartozik: már nyolc tagállam (Finnország, Írország, Ausztria, Svédország, Németország, Litvánia, Hollandia és a kilépésre készülő Egyesült Királyság) vezette be valamilyen szinten az előírásokat – meglepő eredményekkel.
Az Egyesült Királyságban például 2017-ben kötelezte a kormány a 250 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégeket arra, hogy honlapjukon tegyék közzé a nők és a férfiak átlagos fizetéskülönbségét, sőt még a kifizetett jutalmak összegét is. Az adatok nemcsak a kormány számára elérhetőek, hanem bárki megnézheti, aki egy adott vállalatnál dolgozik, vagy éppen oda akar jelentkezni. Az első ilyen adatokat 2018-ban publikálták, és hamar kiderült, hogy egyáltalán nem volt felesleges a törvény megalkotása. Ott ugyanis tíz brit cégből nyolc többet fizet a férfi alkalmazottjainak, mint a nőknek, a vállalatok negyedénél a húsz százalékot is meghaladja a különbség. Ez azt jelenti, hogy az érintett 9961 cég közül 7755-nél volt több a férfiak átlag órabére, mint a nőké.
A legnagyobb különbségeket egy egészségügyi szolgáltató jelentette, ahol a nők csak ötödét keresik a férfiak órabérének, de rosszul szerepeltek a nagyobb légitársaságok és divatházak is. A jelek szerint nem volt értelmetlen az átvilágítás, hiszen több cég is észbe kapott, és felülvizsgálta a bérezést. Ilyen volt a Ryanair, ahol a két évvel ezelőtti 71,8 százalékos különbség tavaly 64,4 százalékra esett vissza. Ami persze még mindig óriási, de legalább az irány jó.
A brit példát több más ország is követte, Írországban például maga a kormány terjesztette be az erről szóló törvényjavaslatot, ráadásul ott nem a 250, hanem az uniós ajánlásnak megfelelően, az 50 főnél többet alkalmazó cégek számára lesz kötelező az adatszolgáltatás. „Hogy érzékeltessem, ez mekkora lépés: Írországban csak 1973-ban törölték el a jogszabályt, ami kimondta, hogy a köztisztviselőként dolgozó nők az esküvő után nem dolgozhattak” – mondta el a hvg.hu-nak Kara McGann, az Ír Ipar- és Munkavállalói Szövetség (IBEC) egyik vezetője.
Az írek eleve előnyből indultak, hiszen náluk az uniós átlagnál kevesebb, 13,9 százalékos a nemek közötti bérkülönbség. A kormány mégis úgy döntött, elfogadja az Európai Bizottság ajánlatát, sőt szigorúbb feltételeket szab, mint más uniós tagállamokban. A törvényjavaslatot csak jövőre fogadják el, ám szakértő szerint mind a civil szféra, mind pedig a munkavállalók részéről támogatják az ötletet.
„A felmérések szerint a lakosság 62 százaléka egyetért a szabályozással, sőt 53 százalékuk nem szívesen menne olyan céghez dolgozni, ahol hivatalosan is kevesebbet keresnek a nők, mint a férfiak. Ezért is gondoljuk, hogy hosszú távon pozitív változást fog hozni a törvény, hiszen a vállalatoknak presztízsveszteség lesz, ha felkerülnek a szégyenlistára” – tette hozzá Kara McGann.
Minél képzettebb, annál kevesebbet keres
Az Európai Bizottság ajánlása ugyan nem kötelező érvényű, ennek ellenére szerettük volna megtudni, hogy a magyar kormány tervez-e hasonló lépést a közeljövőben. Hiába küldtük el azonban kérdéseinket közel egy hónapja az Emberi Erőforrások Minisztériumának, cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Pedig tennivaló lenne bőven a nők jogainak területén, hiszen a kormány még a nők elleni erőszakról szóló isztambuli egyezményt sem ratifikálta, mint kiderült, a menekültüggyel foglalkozó fejezet és a társadalmi nem fogalmára vonatkozó passzus miatt.
Hazánkban hiába alacsonyabb a nemek közötti fizetéskülönbség az uniós átlagnál, vannak olyan területek, ahol kifejezetten rosszul teljesítünk. Miközben az alacsony (maximum általános iskolai) végzettségű munkavállalók között a minimálbér emelése miatt folyamatosan csökken a különbség, a felsőfokú végzettségűek között ellenkező trend figyelhető meg. Vagyis Magyarországon minél magasabb egy nőnek a végzettsége, annál kevesebbet keres a hasonló végzettségű férfiaknál.
Magyar szociológusok már régóta próbálják arra felhívni a figyelmet, hogy a nők helyzetét akkor lehetne javítani a munkaerőpiacon, ha kevesebb feladat hárulna rájuk otthon, azon belül is a gyerekek és az idősek gondozása területén. A Nőügyek 2018 című átfogó kutatásban több száz magyar nőt kérdeztek meg arról, számukra mi okozza a legnagyobb feszültséget, és szinte kivétel nélkül az anyagiak, valamint a munka és az anyaság össze (nem) egyeztethetőségét nevezték meg.
Hazánkban nőként már bekerülni is nehéz a munkahelyekre: ha még nincs gyerek, akkor azért, ha már van, akkor azért. A munkaadók nem tolerálják, ha a kicsi beteg lesz, és akkor sem együttműködőek, ha a beosztást kell megváltoztatni emiatt. Nem járnak sokkal jobban az idősebb generáció tagjai sem, nekik hiába repültek már ki a gyerekeik, a koruk miatt senkinek nem kellenek, ráadásul az idős családtagok gondozásának terhe is rájuk hárul.
Amíg azonban a kormány a családtámogatási rendszerrel azt próbálja elérni, hogy minél több gyereket szüljenek a nők, addig a jelenlegi munkaerőpiac mellett esély sem lesz a rossz statisztikákon változtatni.
Magyar kampány indul a nők és férfiak közötti bérkülönbség felszámolására
