Az Alkotmánybíróság visszadobta 51 ellenzéki képviselő panaszát a lakás-takarékpénztárak állami támogatásának 2018 októberi megvonása miatt.
A képviselők először is azt kifogásolták, hogy a parlamenti többség visszaélt a kivételes eljárás lehetőségével, egyetlen nap alatt átnyomta a váratlanul beadott törvényjavaslatot. Ráadásul azt a köztársasági elnök még aznap aláírta és kihirdette, tehát felkészülésre sem adtak időt. Bánki Erik, a gazdasági bizottság fideszes elnöke pedig azért egyéni képviselői indítványként nyújtotta be ezt a fontos tervezetet, hogy kikerülje az egyébként előírt egyeztetéseket. Mindezek miatt a képviselők eljárási, közjogi szempontból kérték a törvény megsemmisítését.
Az Alkotmánybíróság többsége szerint azonban ezek a kifogások nem alkotmányjogi, hanem politikai természetűek, amibe az Ab nem szólhat bele. A kivételes eljárást a házszabálynak megfelelően alkalmazták, a képviselőknek joguk van önálló indítványokat beterjeszteni, a köztársasági elnök pedig nem köteles kivárni az öt napot az aláírással, mert az csak a maximális határidő. A felkészülésről az az Ab véleménye, hogy mivel csak a hatályba lépés után kötött szerződések nem kapnak állami támogatást, a polgároknak pusztán azt kellett eldönteniük, hogy enélkül is kötnek-e lakástakarék-szerződést. Itt a testület teljesen átvette a kormány érvelését, hogy még e villámgyors jogalkotás mellett is tömegesen születtek új, még támogatásra jogosító szerződések az utolsó órákban, ami „jelentős költségvetési többletterhet eredményezett”, pedig nem is mindig lakásra költötték a pénzt a kedvezményezettek, hanem akár szaunára is.
Azt is elutasította az Ab, hogy itt alkotmányos jogok sérülnének. Különböző formái léteznek a lakáshoz jutás támogatásának – megemlíti a határozat például a csokot –, és a törvényhozó szabadon döntheti el, hogy ezek közül melyiket alkalmazza. A szerzett jogok védelme nem abszolút, és az országgyűlés „egyértelmű és megfelelő súlyú, alkotmányosan is értékelhető indokát adta a lakás-takarékpénztárakra vonatkozó szabályozás megváltoztatásának: a lakás-takarékpénztári szerződések állami támogatására 2018-ban közel 70 milliárd forintot fordított a központi költségvetés, miközben több új otthonteremtési támogatási forma került bevezetésre, ráadásul a magyar lakás-takarékpénztári állami támogatási rendszer kiemelkedően nagyvonalú, ugyanakkor megkérdőjelezhető hatékonyságú rendszerként működött, mely rendszer további fenntartását (ideértve a már megkötött szerződések futamidejének meghosszabbítását is) az állam nem kívánta a továbbiakban támogatni”.