Megejtette Orbán Viktor a szokásos péntek reggeli rádióinterjúját a Kossuth rádióban. A miniszterelnök úgy látja, a V4-ek, benne Magyarország egyenrangú félként fog tárgyalni Németországgal és Franciaországgal. Beszélt a Hableány tragédiájáról is.
A rádióbeszélgetés a V4-ek csütörtöki rendkívüli találkozásával kezdődött, ahol a négy ország megegyezett abban, közösen lépnek fel az új uniós ciklusban. A riporter kérdésre, miért gondolja, hogy méltányolják a fellépésüket majd az EU-ban, Orbán azt mondta:
Nem gondoltuk, hogy méltányolják. Arra gondoltunk, érvényesíteni fogjuk.
Amikor fontos dolgokat kell elérni, az erő számít, mondta Orbán, de előtte azt mondta, a politika az egy udvarias műfaj. Szerinte a V4-ek gazdaságilag erősek, súlyuk meghatározó. „Elszoktunk mi ettől, itt van a puttonyunkban egy kisebbrendűségi érzés.” Egyenrangú félként fogunk tárgyalni a németekkel és a franciákkal, mondta.
Majd arról beszélt, a szóba jöhető jelöltek közül Manfred Webert és Frans Timmermanst nem támogatják a bizottsági elnöki székbe, bár a nevüket nem ejtette ki most, csak utalt rájuk. Szerinte 1-2 hét múlva pont kerülhet annak végére, ki lesz az EB elnöke, de ekkor sem mondott neveket.
Arról is értekezett Orbán, hogy az EP-választások után néhány kormány elhullik, néhány megerősödik, most is ennek az idejét éljük, ráadásul Európa is változik, „javára és hátrányára egyszerre”. Nem engedhetik – folytatta –, hogy a brüsszeli bürokraták irányítsák Európát, azt a tagállami miniszterelnököknek kell megtenniük.
- „Soros Györgyöt és maffiaszerű hálózatát ki kell szorítani Európából” – mondta.
- „Remélem, az néhány ember fejébe és állásába kerül, hogy kénye-kedve szerint támadt nemzetekre” – ezt is Orbán mondta, ekkor is Timmermansra utalt.
- Szólt a keresztény kultúra védelméről és a tagállamok gazdaságpolitikájának függetlenségéről is. „Nem akarjuk, hogy brüsszeli bürokraták álmodják meg, milyen adórendszere legyen Magyarországnak.”
A fent sorolt kritériumokat kell Orbán szerint teljesíteni az Európai Bizottság következő elnökének.
Elég régóta nyomom az ipart, hogy megtaláljam a megoldást.
Az EB után az Európai Parlament és az Európai Néppárt került szóba. Ők nem azokhoz a pártokhoz tartoznak, akik Brüsszelt képviselik Magyarországon – jelezte. Vannak ilyen pártok, olyanok is, akik európai egyesült államokat akarnak, itt a DK-ra utalt.
Hogy hová tartozunk, az másodlagos.
Azt mondta, megpróbálják megtartani olyannak az Európai Néppártot, hogy az a Fidesznek is jó legyen, ha ez nem sikerül, „akkor ott nekünk nincsen helyünk”.
Orbán Viktor korábban levelet írt a néppárti bölcseknek. „Nem tudom, nekik mit kell vizsgálniuk, volna ötletem, hogy mit vizsgáljanak Magyarország helyett, de azt itt nem mondom el.” Szerinte a Néppárt liberális szárnya megtámadta Magyarországot, ki akarnák onnan zárni a Fideszt, ráadásul a támadás az EP-választás előtt történt, ami „rendkívül buta” lépés volt Orbán szerint.
Nem fogadom el, hogy idejönnek, és mint a lóvásárban, megvizsgálják a fogainkat. Ez egy ország.
Szerinte nem vizsgálatra, tárgyalásra van szükség.
A műsor utolsó harmadában a költségvetés is sorra került. „Óvatos duhaj vagyok, sok mindennek kell még javulnia, de kialakult egy érzés, hogy a dolgok tulajdonképpen jó irányba mennek. Mintha most elkaptuk volna fonalat.”
Amikor pedig a dolgok kezdenek jobban menni, meg kell védeni azokat, meg kell védeni a jövendő fejlődést. „Ebben a pillanatban az fenyeget minket, hogy a nyugati országok fejlődési üteme lassul. Ha ott rosszul mennek a dolgok, kétséges, hogy nálunk mehetnek jól.” Ezekre volt válaszlépés a gazdaságvédelmi akcióterv, amiről ITT olvashat bővebben.
A Hableány tragédiájával zárult az interjú, a kérdés az volt, hogy Orbán elégedett-e a mentési munkálatokkal.
Nem tudom, az-e a legjobb kérdés, hogy az ember elégedett-e, mert nem tudjuk visszaadni az elveszített életeket.
Sokat gondolkodott azon a miniszterelnök, miért rázta ez meg annyira az embereket. „Akik meghaltak, a vendégeink voltak. Most itt állunk, vendégszerető nép vagyunk, és most gyász van. Az országot mélyen megérintette a dolog.”
Fognak beszélni a dél-koreaiakkal, milyen emléket tudnának állítani az áldozatoknak. „Ez kulturális kérdés, majd akkor beszélünk erről, ha túl vagyunk a gyászon.” Végül beszélt a mentési munkálatokról is, büszkék lehetnek mindenkire, mondta. „Csupa nagyszerű tulajdonságot mutattak fel a mentésben részt vevők. Minden tiszteletet megérdemelnek és meg is fognak kapni a magyar kormánytól.”