Május 8-án indítványozta a bírák önkormányzati szerve, az Országos Bírói Tanács (OBT) Handó Tünde elmozdítását az Országgyűlésnél. A 2012-től az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöki tisztségét betöltő Handó példátlan erős jogosítványokat kapott a bíróságok igazgatásában: szinte egy személyben gyakorolja a bírák kinevezését, előléptetését, a bírósági vezetők megbízását és az egyéb igazgatási jogosítványokat. Munkáját a bírák által választott képviselőkből álló OBT ellenőrzi, amellyel 2018 januárja óta fokozatosan elmérgesedett a viszonya, így ellehetetlenült a legfőbb bírói vezető ellenőrzése.

Ki profitál a bizonytalan helyzetből? Elmozdíthatja-e Handó Tündét az Országgyűlés? Mi következik?

Nagy várakozásokkal kezdte meg munkáját 2012-ben az OBH elnökeként Handó Tünde, akitől a bírói karon belül és azon kívül is a bírósági eljárások gyorsítását, hatékonyabb igazgatást, infrastrukturális fejlesztéseket és ügyfélbarátabb bíróságokat vártak sokan. Ugyanakkor, többek között, az Európa Tanács vezető alkotmányjogászokból álló szakértői testülete, a Velencei Bizottság már ekkor komoly kritikákat fogalmazott meg jelentésében. Az OBH elnökének jogkörei túlságosan szélesek ahhoz, hogy egy személy kezében összpontosuljanak, továbbá hatékony ellenőrzésük is nehézkes marad – írták a szakértők.

A félelmek beigazolódtak, az elmúlt másfél év szinte válságos volt a bíróságokon. 2017-18-ban példátlan lemondási hullám eredményeként 52 bíró mondott föl, és egyre több elismert bíró szólalt meg kritikusan az OBH elnökének működésével kapcsolatban. Diós Erzsébet, egy 43 év bírósági tapasztalattal nyugdíjba vonult tanácselnök 2018 végén így értékelte a helyzetet: „sajnos, egyre inkább érezhető – épp az OBH elnökének a testület által jogosan kifogásolt kinevezési gyakorlatának köszönhetően –, hogy az igazgatási vezetők kinevezésének első számú feltételévé az OBH elnöke iránti minél nagyobb lojalitás válik, és ezzel együtt háttérbe szorulnak alapvető szakmai szempontok (...)”

Ezekre a problémákra az OBT hívta fel elsőként a figyelmet. A testület legitimitását és erejét az adja, hogy a 15 tagját a bírák titkosan, saját maguk közül választják, vagyis az OBT a bírói önkormányzatiság és autonómia megtestesítője. 2018 januártól jelentősen megváltozott az OBT összetétele, és a testület egyre komolyabban vette felügyeleti jogosítványait, és vizsgálatokat végzett. A tanács összetételét az ellenőrzött csak közvetlenül tudja befolyásolni, így amióta a testület kritikus Handóval szemben, az elnök nem válogat az eszközökben, a konfliktus elmérgesedett, és egyre inkább egy állóháborúra emlékeztető helyzet alakult ki.

De mi a gond a bíróságok igazgatásával, és miért érint ez mindannyiunkat?

Az OBT vizsgálatai szerint 2017 februárja és 2018 májusa között az OBH elnöke szabálytalanul nyilvánított bírói és vezetői pályázatokat eredménytelennek, és szabálytalanul rendelt ki bírókat más bíróságra. Az első vizsgálatot követően, 2018 májusától az év végéig Handó további 26 bírói és 21 bírósági vezetői álláspályázatot nyilvánított utólag eredménytelennek. Az OBT-t nem engedte betekinteni az iratokba, így a testület már meg sem tudta vizsgálni, hogy Handó Tünde gyakorlata megfelelt-e a jogszabályoknak. Az OBT megállapította, hogy 18 bírósági vezetői pozíció nem volt betöltve az év elején. Számításaink szerint ebből öt vezetői álláshely az ország két legnagyobb bíróságát érinti, erre hárul az országos ügyteher majdnem fele. AZ OBT szerint Handó több mulasztást is vétett, például a szolgálati bírók kinevezésével kapcsolatban, valamint nem egyeztette a bíróságok költségvetését sem az OBT-vel. A testület konklúziója az, hogy „az OBH elnöke egyes feladatköreit jogállami kontroll nélkül, továbbra is rendeltetésükkel ellentétesen gyakorolja, egyes intézkedéseivel sérti az állampolgárok törvényes bíróhoz való jogát”. Ez nem csak azért komoly baj, mert a sorozatos szabálytalanságok és mulasztások veszélyeztetik a bíróságokba vetett közbizalmat. Ha a bíróságnak nincs alkalmas vezetője, az az eljárások elhúzódásához és más jogalkalmazási problémákhoz vezethet. Ha pedig megkérdőjelezhető egy bírósági vezető kinevezése, mint ahogy például a Hódmezővásárhelyi Járásbírósági elnökének megbízatása az OBT szerint közjogilag érvénytelen, csak idő kérdése, mikor kezdik el az igazságszolgáltatás más résztvevői vagy az ügyfelek kétségbe vonni, hogy az illegitim bírósági vezető által kiadott szabályok, döntések érvényesek-e. Ezzel sérül a tisztességes eljáráshoz való jog, a törvényes bíróhoz való jog és az igazságszolgáltatás függetlensége. Ezek nem csak elvont jogelvek, hanem az állampolgárok közötti konfliktusok feloldásában és a gazdaság működőképességében is nagyon fontos szerepet játszanak.

Bár Handó 2012-ben még úgy nyilatkozott, hogy mindenben segíti majd a testület munkáját, és fontos kontroll szerepet látott benne, ez mostanra megváltozott. 2018 tavaszán sorozatosan mondtak le az OBT tagjai a megbízatásukról, és többen Handó nyomásgyakorlását sejtették az okok között. A New York Times szerint az egyik OBT-tagot közvetlenül a lemondása előtt sírva látták elmenni egy Handó Tündével folytatott megbeszéléséről. Több forrás is utalt arra, hogy néhány lemondott OBT-tagot közvetlen munkahelyi vezetője, például a bíróság Handó által kinevezett elnöke hívott meg arra az “elbeszélgetésre”, amelyet követően lemondtak. A lemondások okait egyetlen érintett sem erősítette meg a sajtóban. Amint viszont egy tucat OBT-tag lemondott, Handó illegitimnek nyilvánította a testületet, mert szerinte az nem határozatképes. Az ezzel kapcsolatos vita az Alkotmánybíróság előtt folyik. Amit eddig tudunk, hogy egyetlen más közjogi szereplő sem osztotta Handó érvelését az őt ellenőrizni hivatott testület egyoldalú illegitimnek nyilvánításáról. Amióta Handó szerint illegitim a testület, megtagad szinte minden érdemi együttműködést az OBT-vel: a megkeresésekre és jelzésekre nem válaszol, az iratokba nem enged betekintést, az ülésekre nem megy el, vagyis ellehetetleníti a felügyelő testület jogköreit.

"Sajnálatosnak tartom azt (...), hogy néhány bírótársunk magáról és a kötelességeiről, a közösség iránti felelősségről megfeledkezve külföldre szalad, és elárulja a hazánkat – fogalmazott a 444 szerint Handó, miutánaz OBT tagjai a bírák önkormányzati szerveinek európai tanácskozásán vettek részt. Az is kiderült, hogy az OBH vezetője nem nagy rajongója a jogállamiság eszméjének sem. Handó mellett beleállt a hazaárulózásba/sorosozásba a kormánymédia is: több lejárató cikk született az OBT tagjairól, amely kormányellenes politikai tevékenységként próbálta beállítani, hogy Matusik Tamás az előzetes letartóztatásról írt egy elemzést vagy azt, hogy Vadász Viktor twitterezik. Az üzenet világos, és elsősorban nem az OBT tagjainak szól, hanem azoknak a bíróknak, akik elégedetlenek az egyszemélyi vezetéssel, a kritikus hangok elnyomásával és a lojalitást a szakértelem elé helyező vezetési stílussal: ha nyilvánosan megszólalsz, akkor szakmai hírneved, előmeneteled, egzisztenciádat veszélyezteted.

Az OBH elnöke és a bírók által választott OBT között elmérgesedő konfliktus azonban megmutatta: a bírók nagy része nem kér az autoriter vezetésből, és nem enged az utasításoknak. Az ország legnagyobb bíróságán, a Fővárosi Törvényszéken a bírók 349:98 arányban utasították el a Handó által ideiglenesen megbízott, korábban plágiumügye miatt lemondott Polgárné vezetői pályázatát, miközben a teljes kormányközeli média által célkeresztbe vett OBT-tag Vadász Viktor pályázatát 374:95 arányban támogatták.

Most az OBT az Országgyűléstől várja a helyzet megoldását. Handó Tünde elmozdítását kérték arra hivatkozással, hogy az elnök neki felróható okból 90 napon túlmenően nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, és a tisztségére méltatlanná vált. Kérdés, mit kezd a helyzettel a kétharmad. Az OBT indítványáról az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága tesz javaslatot az Országgyűlésnek, amely a végső döntést hozza majd. Bár valószínűtlennek tűnhet, hogy a kormánytöbbség elengedje az OBH elnök kezét, és igazat adjon a korábban hazaárulónak és sorosistának titulált bíróknak, röviden gondoljuk végig mindkét lehetséges forgatókönyvet.

Ha a kétharmados kormánytöbbség Handó Tünde megtartása mellett dönt, akkor hosszabb távon kell az OBH–OBT-konfliktusra berendezkedni. Ez rossz a bírósághoz forduló embereknek, cégeknek, és persze a bíróknak is. A helyzet egyedüli nyertese a kormány lehet, mert egy elhúzódó és látványos konfliktus nagyobb politikai lehetőséget ad a kormánytöbbségnek annak “megoldására”, az OBT–OBH közötti viszony “rendezésére” akár a sarkalatos törvények vagy az Alaptörvény megváltoztatása révén is.

Ha azonban Handót megfosztja tisztségétől, akkor sem veszít nagyot a kormány, ugyanis az elnöknek 2021. december 31-ig szól a mandátuma, a tisztségre nem választható újra. A bizottsági vita és az országgyűlési tárgyalás kismértékű elhúzásával lehetőséget adhat a kormánytöbbségnek ahhoz, hogy újratervezze a bíróságok igazgatását anélkül, hogy meg kelljen várnia Handó mandátumának lejártát vagy Handó (a szervezeti átalakításból adódó) idő előtti eltávolításával egy hosszú jogi eljárást vonna magára.

Magyarországon a jogállami garanciák szisztematikus lebontása a szemünk előtt zajlik. A kormány keresztülerőltette a parlamenten a közigazgatási különbíróságok létrehozásáról szóló szabályokat, amely “kormányzati gyámság” alá helyezi ezeket a bíróságokat. Az igazságügyi miniszternek az OBH elnökénél is szélesebb jogkörei lesznek a bírák kiválasztásában és a vezetők megbizatásával kapcsolatban. A miniszter a 162 fős bírói kart 140 jórészt a szervezeten kívülről érkező személlyel 300 fősre felduzzasztva teret adhat a politikai befolyásnak a közigazgatási bíróságokon. A modell – úgy tűnik – tehát megvan. A kérdés, hogy mikor tudja a kormány az idén a közigazgatási bíróságokra letesztelt modellt a többi bíróságra is alkalmazni majd. És kérdés az is, milyen eszközei maradnak a bíróknak a saját autonómiájuk megvédésére.