Újabb döntést hozott a Kúria a Kálvin téri aluljáróban aláírásokat gyűjtő Fidesz-aktivisták ügyében, miután az Alkotmánybíróság alaptörvényellenesnek minősítette a bíróság korábbi döntését, és megsemmisítette azt.

Mint korábban megírtuk, a Momentum Mozgalom panaszolta be a Fidesz–KDNP-t, mert a Kálvin téren úgy gyűjtöttek a párt aktivistái támogatói aláírásokat, hogy az EP-választási induláshoz szükséges ajánlóíveket már leadták, a gyűjtőívek nem voltak hitelesítve, az aktivisták viszont többször is azt állították, hogy az európai parlamenti választásra gyűjtenek aláírásokat. A Kúria korábbi döntésében a Momentumnak adott igazat és kimondta, hogy az aktivisták olyan tevékenységet folytattak, amely a választópolgárok megtévesztésére volt alkalmas.

Az Alkotmánybíróság azonban úgy találta, hogy alaptörvényellenes a Kúria döntése, mert szerintük a véleménynyilvánítási szabadság által védett egy politikai szervezet és támogatói vagy választói közötti kommunikáció, alapjogok ütközése pedig nem merült fel, mert a választópolgárok hozzájárultak adataik kezeléséhez. Emellett az Ab azt is kifogásolta, hogy az eljárás során a Kúria nem adott lehetőséget a Fidesznek a nyilatkozattételre, és azt hangoztatta döntésében, hogy más célú aláírásgyűjtés a kampányidőszakban is folytatható.

A Kúria ezért újabb határozatot adott ki, amely szerint most biztosították a nyilatkozattételi lehetőséget, de a Fidesz és a KDNP nem élt vele. A határozatba beleírták azt is, hogy a választópolgárok megtévesztése megbonthatja a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget, valamint azt is ismét leszögezik, hogy

a Fidesz–KDNP aktivistái által végzett aláírásgyűjtés egyértelműen nem a 2019-es európai parlamenti választásokhoz szükséges ajánlások gyűjtésére irányult, (...) a választópolgárok az elhangzott tájékoztatás ellenére aláírásukkal valójában nem a Fidesz–KDNP jelöltállítását támogatták, ebből adódóan megállapítható, hogy a jelölő szervezet nevében eljáró személyek olyan tevékenységet folytattak, amely a választópolgárok megtévesztésére alkalmas volt.

A Kúria megítélése szerint a választópolgárok megtévesztése önmagában is felveti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmét.

A bíróság azzal érvel, hogy a korábbi határozatban egyáltalán nem korlátozták a kampányidőszakra eső aláírásgyűjtéseket, vagy a politikai kommunikációt, mert nem is állítottak olyat, hogy csak jelöltállításra gyűjthető aláírás, és egyéb célra nem.

A Kúria

kizárólag az adatszerzés megtévesztő módja miatt vizsgálódott, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére figyelemmel. Indokolt lett volna a jövőbeni jogértelmezést elősegítendően, hogy ha az Alkotmánybíróság az alapjog lényegi tartalmát, a szabad kommunikáció sérelmét kifejtve hozza meg döntését, és nem úgy érvel, mintha a Kúria megtiltotta volna a jelöltállításon túlmutató aláírásgyűjtést

– szólt vissza a Kúria az Ab-nek. Hozzáteszik azt is, hogy "kiemelt jelentőségű, hogy a választópolgár pontosan tudja, hogy aláírása milyen célt szolgál, és adatait milyen célból használják fel. Az aláírásgyűjtésre vonatkozó követelmények egységesen határozhatók meg, mivel az más jelölő szervezetekre is hatást gyakorol."

A Kúriának ennek ellenére az Alkotmánybíróság döntésére figyelemmel "azt kellett megállapítania", hogy a jelen esetben a Fidesz–KDNP a kampánytevékenységének gyakorlása során – a véleménynyilvánítási szabadságra tekintettel – nem követett el jogsértést.