A 15 éves EU-s tagság legnagyobb előnyének a Magyarországra érkező temérdek pénzt tartjuk, de úgy hisszük, a pénzeket ellopják. Az unió legnagyobb hátránya pedig a migráció – feleltük. Mindenre kiterjedő kutatást készített a Policy Solutions, amit a hvg.hu ismertet.
15 év után – Az Európai Unió és a magyar társadalom címmel jelentett meg tanulmányt a Policy Solutions (PS) a nagy múltú németországi politikai alapítvánnyal, a Friedrich-Ebert-Stiftunggal közösen. A kutatás célja, hogy kiderüljön, milyen okok húzódnak meg a mögött, hogy ennyire stabilan magas az uniós tagság támogatottsága. A PS bemutatja, mit jelent az Európai Unió a magyarok számára, milyen jellemzőket kötnek hozzá, illetve milyen az EU általános megítélése hazánkban.
A Bíró-Nagy András és Laki Gergely által jegyzett kutatásból az is kiderül, miként értéli a magyar társadalom az EU-ban eltöltött 15 évet, mit tartanak Magyarország uniós tagsága legfőbb előnyeinek és legnagyobb hátrányainak. De szóba kerülnek az aktuális problémák is, hogy miként vélekedik a magyar társadalom az EU szerepéről a migrációs válságban és a magyar demokráciával kapcsolatos vitákban, mennyire tartják kívánatosnak a magyarok az euró bevezetését, a minimálbér közös uniós szabályozását, vagy azt, hogy az uniós támogatások felhasználását szigorúbban ellenőrizzék az EU-s intézmények.
Az elemzés megalapozásához a PS márciusban közvélemény-kutatást végzett, amelyben a Závecz Research volt a partnerük. A személyes megkérdezéssel készült felmérés során elért 1000 fő életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálta.
Minek nevezzük?
A személyes interjúk során először arra kérték a válaszadókat, hogy mondják meg, mi az első három dolog, ami az Európai Unióval kapcsolatban az eszükbe jut. E nyitott kérdésnél legfeljebb három dolgot nevezhettek meg. A legtöbbször (16,1 százalék, összesen 273 említés) a Magyarország gazdaságára gyakorolt pozitív hatásokat említették a válaszadók: eszerint a magyarok az uniós forrásokból megvalósult fejlesztésekre, a különböző pályázati lehetőségekre és pénzügyi támogatásokra asszociálnak a leggyakrabban, amikor az Európai Unióra gondolnak.
A második leggyakrabban a migrációt (12,4 százalék) emelték ki a válaszadók, a harmadik leggyakoribb említést az kapta, hogy az EU egyfajta közösséget vagy szövetséget jelent (11,6 százalék).
Az EU általános megítélése szerint a magyarok csaknem kétharmada (65 százalék) pozitív véleménnyel van a közösségről, és mindössze minden negyedik megkérdezett (25 százalék) értékeli negatívan az Európai Uniót.
De a pártszimpátia nagyban befolyásolja az EU megítélését. A kormánypárti szavazók körében a relatíve legrosszabb a megítélése az EU-nak, de még a fideszesek fele (52 százalék) is jó véleménnyel van az európai integrációról, míg 39 százaléknyian negatívan gondolkodnak az EU-ról.
Az ellenzéket tekintve mindegyik párt szavazói körében döntő többségben vannak a pozitív vélemények: a Jobbik szavazóinak háromnegyede is így vélekedik, ami majdnem 10 százalékponttal nagyobb arány a teljes társadalomhoz képest. A két jobboldali párt szavazóinak gondolkodása azért érdekes, mert egyrészt jól bemutatja az egykor határozottan EU-ellenes Jobbik néppárti fordulatának hatását a szavazótáborukra (bár a jobbikos tábor mindig kevésbé volt euroszkeptikus a párt vezetőségénél), másfelől azt is, hogyan változtak a szavazói attitűdök a Fidesz szélsőjobboldal felé történő elmozdulásának hatására.
A baloldali és liberális pártok mindegyikénél egyértelműen a pozitív vélemények a meghatározóak, a szocialisták 83 százaléka, a momentumosok 85 százaléka, a DK-sok 88 százaléka, míg az LMP-sek 92 százaléka vélekedik pozitívan az Európai Unióról.
15 év távlatából
Arra a kérdésre, hogy mindent egybevetve az első 15 év az EU-ban előnyös volt, vagy sem, az a válasz született: 57 százalék szerint inkább előnyös, 18 százalék szerint nagyon előnyös, 14 százalék szerint inkább előnytelen, 3 százalék szerint nagyon előnytelen. (8 százalék nem tudja, nem válaszolt.)
Pártokon átívelő konszenzus van arról, hogy Magyarország EU-ban eltöltött első 15 éve előnyös volt az ország számára.
A kormánypárti szavazók nagy többsége (71 százalék), a bizonytalanok (72 százalék) és a jobbikosok (76 százalék) is így vélekednek. A baloldali és liberális pártok mindegyikében elsöprő többségben vannak a pozitív vélemények, a szocialisták négyötöde, a momentumosok, az LMP-sek, a Demokratikus Koalíció tábora pedig szinte egyöntetűen (97 százalék) előnyösnek ítélte meg az EU-ban eltöltött 15 évet.
Szinte teljes egyetértés van a magyar társadalomban abban is, hogy uniós tagságunk legnagyobb előnye az Európai Unió által biztosított gazdasági fejlődés. Amikor arra kértük a válaszadókat, hogy nevezzék meg szabadon a három legnagyobb előnyét annak, hogy Magyarország az Európai Unió tagállama, a válaszok 51 százalékában (összesen 711 alkalommal) a Magyarországra érkező uniós támogatásokat, vagy általában az közösség magyar gazdaságra kifejtett pozitív hatását említették. Emellett 10 alkalommal a közös pénznem, az euró bevezetésének a lehetőségét is kiemelték a válaszadók.
(Ha már pénz: határozottan úgy vélekedik a magyar társadalom, hogy gazdaságilag előnyös volt Magyarország számára az elmúlt 15 év. A megkérdezettek 58 százaléka szerint a csatlakozás óta eltelt időszakban több pénzt kapott az ország az EU-tól, mint amennyit befizetett a közös kasszába. Ezzel ellentétes véleményen mindössze 9 százaléknyian vannak, míg minden ötödik válaszadó szerint kiegyensúlyozott a mérleg. A fideszesek 46 százaléka szerint pozitív a 2004 óta tartó időszak pénzügyi egyenlege, 30 százalékuk szerint kiegyenlített, minden tizedik kormánypárti szavazó szerint pedig ráfizetéses volt az elmúlt 15 év. A kormánypárti szavazók kételkednek leginkább abban, hogy Magyarország nettó haszonélvezője lenne a közösségnek.)
A válaszadók megnevezték a legnagyobb hátrányokat (hármat), a leggyakrabban, a válaszok közel harmadában (32 százalék, összesen 279 alkalommal) a migráció kérdése került elő. A témában érkezett megszólalások rendre a kormánykommunikáció üzeneteit tükrözték vissza, miszerint az Európai Unió „Magyarországra kényszeríti a migránsokat” és Magyarországból „bevándorlóországot” akar csinálni.
Ezzel összefügg, hogy a második leggyakoribb hátrányként pedig a szuverenitás kérdését emelték ki a válaszadók (26 százalék): szerintük az Európai Unió túl sok dologba akar beleszólni, ami sérti hazánk függetlenségét. A harmadik negatívum az volt, hogy tagságunk hátrányosan érintette a magyar gazdaságot (15 százalék).
Ma is belépnénk
Ha most vasárnap tartanának Magyarországon szavazást az uniós tagságról, akkor vélhetően nagyon hasonlóan alakulnának az eredmények, mint a 2003-as népszavazáson. A megkérdezettek 63 százaléka szavazna a tagság mellett, 19 százalék a tagság ellen voksolna, míg minden tizedik megkérdezett otthon maradna inkább (további hét százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre). Ahogy már írtuk: a fideszesek a legkevésbé elkötelezettek. De még így is több mint a felük (54 százalék) szavazna a tagság mellett, és kevesebb mint harmaduk (29 százalék) lépne ki.
A néppárti fordulat után a jobbikosok körében már csaknem kétharmados (64 százalék) az EU-tagság támogatottsága.
A baloldali és liberális pártoknál pedig döntő többségben vannak a tagságot pártolók: a szocialisták 76 százaléka, momentumosok 83 százaléka, LMP-sek 85 százaléka, míg a DK-sok szinte teljes szavazótábora (95 százalék) a tagság mellett foglalna állást egy képzeletbeli népszavazáson. Érdekesség viszont, hogy kedvenc politikusaik Európa-párti elkötelezettsége ellenére is minden tizedik MSZP-, LMP- és Momentum-szavazó a tagság ellen szavazna.
Ugyanakkor csak a magyarok fele szerint segíti az Európai Unió megvédeni a demokráciát Magyarországon, a megkérdezettek 41 százaléka szerint viszont az EU nem lát el ilyen feladatot. Mint ismert, a magyar kormány számos nagy visszhangot keltő lépését úgy értékelte a nemzetközi közvélemény, hogy hazánkban sérül a jogállamiság, ennek következtében indult el Magyarország ellen a hetes cikk szerinti eljárás, mely azt vizsgálja, hogy valóban sérülnek-e hazánkban a demokratikus értékek.
Kiderült, egyedül a Fidesz hívei között van többségben az az álláspont (56 százalék versus 39 százalék), miszerint az EU nem védi meg a demokráciát – ők vélhetően, írja a PS, nem is osztják azt az álláspontot, miszerint erre egyáltalán szükség lenne, és Magyarországon bármi probléma lenne a demokratikus intézmények működésével.
Az ellenzéki szavazók viszont továbbra is bizakodóak az EU szerepével a hazai demokrácia megvédésével kapcsolatban. Az összes ellenzéki párt körében többségben vannak az egyetértő vélemények: a Jobbik szavazói körében csak szűk többségben van az egyetértők tábora, az LMP és a Momentum szavazói már kevésbé megosztottak a kérdésben, a szocialista és DK-s szimpatizánsok viszont egyértelműen úgy látják Magyarország és az EU viszonyát, hogy az európai integráció egyfajta biztosítékot jelent Magyarország számára a kormány autoriter intézkedéseivel szemben.
Lopják a pénzt?
A kutatás állítja, a 2010 óta tartó populista retorika következtében nem meglepő módon a Fidesz szimpatizánsai vannak a leginkább lesújtó véleménnyel az EU bürokratikusságáról. Több mint kétharmaduk tartja az EU-t egy személytelen intézménynek.
A PS kíváncsi volt arra is, mit gondolnak a megkérdezettek arról, hogy az EU rá akarja-e kényszeríteni Magyarországra, hogy bevándorlókat fogadjon be. A kormányzati kommunikációnak köszönhetően a Fidesz-szavazók elsöprő többsége (84 százalék) egyetért az állítással, ráadásul több mint a felének (54 százalék) semmilyen kétely sem merül fel az állítással kapcsolatban, ők teljesen egyetértettek az állítással.
De ami még fontosabb, hogy egyetlen ellenzéki szavazói csoportot sem találni, ahol többségben lenne a kormányéval ellentétes álláspont: a két tábor (teljesen egyetért, inkább egyetért) a DK-sok között a legkiegyenlítettebb, a többi párt szimpatizánsai és a bizonytalanok körében 56 százalék és 61 százalék között változik az egyetértési arány. Ez azért különösen szembetűnő, mert ez azt jelenti, hogy még az ellenzéki szavazók többsége is a kormány narratíváját fogadja el a migráció – és az EU szerepének – kérdésében.
Megtudtuk, a magyarok jelentős többsége erősen kételkedik a hazánkba érkező uniós források szabályos felhasználásában. A társadalom 72 százaléka szerint az EU-s fejlesztési források jelentős részét ellopják, és mindössze minden ötödik válaszadó bízik az uniós pénzek tisztességes felhasználásában.
A pártpreferencia szerinti bontást figyelve nem meglepő módon a kormánypárti szavazók tartják a legkevésbé problémásnak a pályázatok lebonyolítását, ám még így is egyértelmű többségben vannak (22 százalék teljesen egyetért, 37 százalék inkább egyetért) körükben azok, akik úgy vélik, hogy Magyarországon az uniós pénzeket érintő korrupció mértéke hagy kívánnivalót maga után.
Az ellenzéki pártok szimpatizánsai körében viszont szinte teljes konszenzus van a kérdésben, az MSZP, a DK és a Jobbik szavazóinak közel 90 százaléka egyetért az állítással.
Kiderült a kutatásból az is, hogy:
- A magyarok többsége bevezetné az eurót hazánkban, amennyiben Magyarország teljesíti az eurózónához való csatlakozás feltételeit. A megkérdezettek több mint fele, 57 százalék egyetért a közös pénznem bevezetésének szükségességével, míg egyharmadnyian viszont akkor is kitartanának a nemzeti valuta mellett, ha Magyarország mindegyik belépési feltételnek megfelelne.
- Jóval szigorúbb fellépést várna el az Európai Uniótól a magyar társadalom az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatban: a megkérdezettek közel négyötöde (79%) elégedetlen az EU korrupció elleni fellépésével, míg alig 15 százaléknyian gondolják úgy, hogy a jelenlegi uniós szabályozás és annak betartása megfelel az elvárásoknak.
- A magyarok túlnyomó többsége szerint hazánknak csatlakoznia kellene az Európai Ügyészséghez. A megkérdezettek 76 százaléka szerint Magyarországnak helye van a 2017-ben alapított uniós intézményben, 16 százaléknyian viszont kitartanak amellett, hogy költségvetési ügyekben kizárólag a nemzeti ügyészség nyomozhasson.
- A magyar társadalom döntő többsége pozitívan fogadná az egységes szabályok alapján meghatározott európai minimálbér bevezetését. A megkérdezettek 77 százaléka támogatná a javaslatot, míg mindössze 16 százalék hagyná meg nemzeti hatáskörben a minimálbér szabályozását.
Az EU jövője
A PS megvizsgálta, hogy összességében a megkérdezettek szerint jó vagy rossz irányba megy-e a közösség.
Leginkább a kormánypárti szavazók elégedetlenek az Európai Unióban jelenleg zajló folyamatokkal. A fideszesek körében többségben vannak a borúlátó vélemények (54 százalék), ami egyértelműen összefüggésben van azzal, hogy az elmúlt években a magyar kormány retorikáját meghatározta az EU politikai irányvonalának kemény kritikája. Ugyanakkor az ellenzéki pártok szavazói sem látják teljesen rózsásnak a helyzetet, habár körükben mind átlagon felüli többségben vannak a pozitív vélemények.
Az ellenzéki szavazók között a legkevésbé a jobbikosok elégedettek az uniós trendekkel (55 százalék), az MSZP és az LMP szavazóinak véleménye megegyezik (64 százalék), a DK-sok 69 százaléka látja helyesnek a mostani irányt, míg a momentumosok a leginkább elégedettek, háromnegyedük szerint jó a jelenlegi irány. A bizonytalanok körében is relatív többségben van a pozitív álláspont, habár körükben kifejezetten magas a válaszmegtagadás aránya.
Ezekhez az adatokhoz egyébként érdemes hozzátenni, hogy a dolgok irányával elégedetlen baloldali és liberális szavazók az Európa-szerte növekvő nacionalista populizmustól is félthetik az EU jövőjét, ahogy a kormánypárti szavazók is láthatják pozitívan a dolgokat, ha elfogadják a kormány álláspontját, miszerint az általuk képviselt politika feltörekvőben van Európa-szerte.
Az elmúlt 15 évről összességében elmondható:
a Fidesz kilenc éve tartó euroszkeptikus kampánya ugyan nem tudta megfordítani az EU pozitív hazai megítélését, de kétségkívül erőteljes a hatása.
További részletek a Policy Solutions legfrissebb kutatásában. Ebből kiderül, életkorra, nemre, iskolai végzettségre bontva, mit gondolnak a magyarok az EU-ról, illetve mit képviseljen a jövőben inkább a közösség. A kutatását a PS legújabb rendezvényén mutatja be.
*
A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.
