Itt az első becslés az EP-re: gyengültek a zöldek és a liberálisok, erősödött a szélsőjobb
Az uniópárti „nagykoalíció” többségét semmi nem fenyegeti.
Az uniópárti „nagykoalíció” többségét semmi nem fenyegeti.
Második helyre jött fel a szélsőjobboldali párt.
Csütörtökön kezdődött, vasárnap ért a finisbe a demokratikus világ egyik legnagyobb voksolása: az európai parlamenti választás során a 27 tagországban csaknem 370 millióan döntöttek arról, ki lesz az a 720 képviselő, aki a következő öt évben részt vehet az EU egyetlen közvetlenül választott testületének munkájában. Este 11-kor mindenhol bezártak a szavazófülkék – mi pedig követtük az eredményeket.
Dupla választásra ébredt az ország vasárnap reggel: vasárnap dőlt el, kiket delegál Magyarország az Európai Parlamentbe a következő öt évre, az önkormányzati választáson pedig a polgármesterek személyéről döntöttünk, valamint arról, hogyan állnak össze a képviselőtestületek és megyei közgyűlések. A szavazókörökben reggel 6-tól az este 7-es urnazárásig lehetett voksolni, mi pedig folyamatosan frissülő cikkünkben követtük az eseményeket percről percre.
„Ezek a választások fontosak. Az eredmény fogja eldönteni, milyen irányba halad tovább Európa az elkövetkező öt évben” – írja véleménycikkében Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke az Európa-napon, az európai béke és egység emléknapján.
Míg Belgiumban alacsony a távolmaradók aránya, addig Görögországban, ahol szintén kötelező a szavazás, ez meghaladja a 40 százalékot. Ez arra utal, hogy a kötelező szavazás hatékonysága nagymértékben függ más tényezőktől is, mint például az állam képességétől a szankciók kiszabására és a polgárokban élő állami hitelességtől.
Egyetlen regnáló kormánypárti kerületi polgármester és kompenzációs listáról a Fővárosi Közgyűlésbe bejutott képviselő sem kapott bejutó helyet a Fidesz-KDNP fővárosi listáján.
Sokakat lecseréltek a jelöltlistán, de ragaszkodtak ahhoz a szokáshoz, hogy fogyatékkal élő és határon túli magyar is felkerült a listára.
Néhány nappal ezelőtt 23, a gyermekek jogaival foglalkozó civil és nemzetközi szervezet elindította a #VoteforChildren kampányt. A gyermekjogi szakértők arra szólítják fel az Európai Parlament jövőbeli képviselőit, kötelezzék el magukat amellett, hogy a gyermekjogok bajnokai lesznek, és a következő ciklusban előmozdítják és védik a gyermekek jogait.
Varga Judit exférje azt ígéri, hogy március 15-e után megszervezi a NER lebontásához szükséges „harmadik erőt”.
Több közvélemény kutatás is azt mutatja, hogy a kegyelmi botrány nem rázta meg az európai parlamenti választásokra készülő kormánypártot, pedig éppen két, európai színtéren is ismert politikusát veszítette el. Annál alaposabb átrendeződés várható az ellenzéki térfélen, ahol a széttöredezettség okozhat problémákat. A nyertesek között nemcsak a Kétfarkúak, hanem a Mi Hazánk is ott lehet.