Néhány hónappal az európai parlamenti választások előtt veszítette el két legfontosabb nemzetközi arcát a Fidesz, Varga Judit és Novák Katalin távozása azonban egyáltalán nem biztos, hogy megrendíti majd a párt júniusi EP-választási esélyeit.

Bár a kegyelmi botrányt a kormány a köztársasági elnök lemondásával és a volt igazságügyi miniszter visszavonulásával befejezettnek tekinti (Balog csak a zsinati elnökségéről mondott le), a Fidesznek kétségtelenül nagy érvágást jelentettek a történtek, hiszen Novák és Varga az európai színtéren is fontos szereplők voltak.

Bár köztársasági elnökként hivatalosan nem politizálhatott, Novák Katalinnak a Fidesz alelnökeként pótolhatatlan érdemei voltak abban, hogy a pártnak jó kapcsolatai alakultak ki európai jobboldali pártokkal. Közéjük tartozik például a spanyol Vox, melynek elnökét, Santiago Abascalt még a röszkei tranzitzónához is elkísérte. A spanyolországi összeköttetés mára odáig vezetett, hogy az Alapjogokért Központ legújabb irodája a tervek szerint Madridban nyílik meg, méghozzá Farkas Vajk vezetésével, aki eddig a Sándor-palota kommunikációs osztályát vezette.

De Novákot talán még ennél is szorosabb, már-már baráti kapcsolat fűzte Giorgia Meloni olasz kormányfőhöz, aki a kedvéért ellátogatott a tavalyi budapesti demográfiai csúcsra is. Valószínűleg ennek következménye, hogy Orbán a Meloni vezette Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoportjában képviseli el a Fidesz európai jövőjét, bár a pártcsaládban ennek vannak erős ellenzői is.

Orbán nagy európai pártépítése romokban, most neki kell igazodnia Melonihoz

Másodhegedűs is csak nagy szerencsével lehet Orbán Viktor az európai konzervatívok pártcsaládjában, ahol a Fidesz jövőjét látja. Már a belépőjegyért is engednie kellett az olaszoknak.

Orbán Viktor jelentős európai szerepet szánt Varga Juditnak is, akinek a többi közt az európai pártcsaláddal való tárgyalásokat kellett volna levezényelnie a Fidesz EP-listavezetőjeként, emellett információink szerint az európai parlamenti kampányban is fontos szerepet szántak neki. A volt igazságügyi minisztert kifejezetten jól ismerték Brüsszelben, így távozása különösen fájó a miniszterelnöknek. Varga helyett végül egy másik EP-s veterán, Deutsch Tamás vezeti a kormánypárt EP-listáját, de hogy rajta kívül kik kerültek fel rá, arról egyelőre nincsenek információk.

Novák és Varga elvesztésére a Fidesz egyáltalán nem volt felkészülve, erre utalt Orbán Viktor évértékelő beszéde is, melyben szokatlan őszinteséggel vallotta be, hogy a 2024-es év nem is kezdődhetett volna rosszabbul.

„Olyan ez, mint egy rémálom. Mindannyiunkat megvisel” – fogalmazott a miniszterelnök.

Nevető újoncok

Az európai színtéren tapasztalt problémák komoly muníciót adtak az ellenzéknek, a közvélemény-kutatásokból azonban egyelőre nem úgy tűnik, hogy ezt az európai parlamenti választásokon előnnyé tudnák kovácsolni.

A Politico legfrissebb előrejelzése szerint a Fidesz visszaesett ugyan, de 48 százalékkal még mindig toronymagasan vezet az indulók között. Őket követi a Demokratikus Koalíció (14%), míg az ellenzéki pártok közül a második és a harmadik helyre két új esélyes került: a Mi Hazánk (9%) és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt (8%). Csak ezután következik a jelenleg két EP-képviselőt adó Momentum Mozgalom (7%), az MSZP (4%), a Jobbik és az LMP (3%), valamint az utolsó helyen a Párbeszéd (2%).

Talán nem meglepő, hogy a Fidesz-KDNP nagyarányú győzelmét vetítette előre a kormányközeli Nézőpont Intézet is. Reprezentatív felmérésük alapján a Fidesz-KDNP listája a szavazatok 47 százalékát szerezné meg egy most tartott európai parlamenti választáson, amely hibahatáron belüli eltérést jelent januári 50 százalékos támogatottsághoz képest. Ez alapján a kormánypártok meg tudnák őrizni a 2019-ben szerzett tizenhárom képviselői helyüket az Európai Parlamentben. Mindez azt is jelenti, hogy az ellenzéknek megmaradna a 8 képviselői helye (Magyarországnak összesen 21 képviselője van az EP-ben), de ezen belül már jelentős átrendeződésre lehetne számítani.

Öt éve a DK 16 százalékos eredménnyel 4 képviselőt tudott Brüsszelbe küldeni, a Momentum 9,93 százalékkal kettőt, mellettük az MSZP-Párbeszéd és a Jobbik valamivel több mint 6 százalékos eredménnyel. A most publikált eredmények alapján azonban sem a szocialisták, sem pedig a Jobbik képviselői nem jutnának be az EP-be, sőt az LMP és a Párbeszéd nem érné el a bejutáshoz szükséges öt százalékos küszöböt. Továbbá egyelőre még kérdéses az is, hogy a Demokratikus Koalíció és a Momentum megtarthatná-e jelenlegi képviselői helyeit.

Úgy tűnik, hogy az átrendeződésből leginkább a (brüsszeli) újoncok profitálhatnának, a közvélemény-kutatások szerint még az sem kizárt, hogy a Mi Hazánk egyből két képviselőt küldhetne Brüsszelbe. A szélsőjobboldali párt már öt évvel ezelőtt is elindult a megmérettetésen, de akkor még egyetlen mandátumot sem szerzett, ehhez képest a jelenlegi előrejelzés mindenképpen hatalmas siker lenne a számukra.

A Mi Hazánk éppen a múlt héten jelentette be EP-listáját, melyet Toroczkai László elnök és Dúró Dóra elnökhelyettes vezet, de ők nem tervezik, hogy kimennek Brüsszelbe. Helyettük az őket követő Borvendég Zsuzsanna, a Magyarságkutató Intézet történésze, Kispalkó Szilveszter, a párt nemzetpolitikai és Árgyelán János a külügyi kabinet vezetője kaphat lehetőséget a kinti munkára.

EP-választások: megtorpant a szélsőjobb, erőre kapott a szélsőbal, két mandátumot szerezhet a Kutyapárt és a Mi Hazánk is

Megállt a szélsőjobboldali, populista tábor növekedése, sőt, az elmúlt havi adatokhoz képest némi csökkenés is megfigyelhető a legfrissebb adatok alapján.

Teljesen új belépő lehet idén a Kétfarkú Kutyapárt is, mely Le Marietta részvételiségi szakértőt, valamint Törley Katalint, a Kölcsey gimnáziumból polgári engedetlenségi mozgalomban való részvétel miatt kirúgott franciatanárt indítja a lista első két helyén. Az ő jelölésük azt mutatja, hogy az MKKP komolyabb, szakértői politizálást vinne az Európai Parlamentbe, bár ahogy Le Marietta a HVG-nek adott interjúban fogalmazott, a testületet nem arra használná, hogy Orbánt szidja, hiszen nem a Fidesz ellenében, hanem „a magyarokért szeretne politizálni”.

Három hónap alatt persze még sok minden történhet, de az már most látszik, hogy az ellenzéki széttöredezettség nem feltétlenül tesz jót a Fidesz ellenében induló pártoknak. A 2002-es országgyűlési választásokkal ellentétben idén csak az MSZP vetette fel a közös listán indulást, de ezt az ötletet a többi párt elvetette. Így az ellenzéki pártok választói a jelen állás szerint legalább nyolc különböző listára húzhatják az ikszet a szavazólapon.

Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója is úgy látja, a jelenleg tapasztalható széttöredezettség problémát jelenthet az ellenzéki pártok számára az EP-választásokon.

„Ha közülük legalább 3-4 nem éri el a bejutáshoz szükséges öt százalékos küszöböt, az könnyen kétszámjegyű veszteséget jelenthet az összes ellenzéki szavazathoz viszonyítva. Ebben az esetben a Fidesz-KDNP akár ugyanannyi képviselői helyet szerezhet Brüsszelben, mint öt éve, még akkor is, ha arányaiban kevesebben szavaznak rájuk” – elemezte.

Bíró-Nagy kiemelte azt is, hogy az ellenzéki pártok jelenleg inkább egy belső versenynek tekintik a választási kampányt, és nem annyira a kormánypártra, hanem sokkal inkább egymásra koncentrálnak. A sikert láthatóan nem abban mérik, hogy az ellenzék a Fideszhez viszonyítva hogy teljesít, hanem abban, hogy egymáshoz képest hogyan szerepelnek, és ki tudja venni az 5 százalékos bejutási küszöböt – tette hozzá.