A Publicus Intézet februárban készített reprezentatív felmérése ugyanazt hozta ki, mint a januári: a Fidesz összefogással verhető. Amennyiben közös listát indítana az MSZP-P, a Jobbik, az LMP, a DK és a Momentum, 31 százalékot szereznének, míg a Fidesz csak 29-et kapna. Igaz, a maradék 40 százalék bizonytalan szavazó, kérdés, ők hova állnának.
A Publicus Intézet a Népszava megbízásából február 13-20. között, 999 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a pártok támogatottságának alakulását, és azt, hogy az Európai Parlamenti választások esetén az egyes esetleges együttműködések milyen eredményt hozhatnak.
Az intézet januári felmérésével egybevágnak a legújabb eredmények: amennyiben minden párt összefogna, a Fidesz verhető lenne.
A felmérés szerint országgyűlési választások esetén a Fidesz–KDNP támogatottsága 25 százalék, a múlt havi változatlanság után két százalékpontot növekedett, az MSZP–P támogatottsága 9, a múlt hónapi változatlanság után ebben a hónapban sem változott. A Jobbiké az elmúlt két havi egy-egy százalékpontos emelkedés után most változatlan, 10 százalék.
Az LMP és a DK támogatottsága nem változott, 2, illetve 3 százalék. A Kétfarkú Kutya Párt és a Momentum támogatottsága sem változott, 1, illetve 2 százalék a támogatottságuk. A bizonytalanok aránya emelkedett, 44 százalékra.
Igény volna a teljes összefogásra
Az ellenzéki választók többsége továbbra is támogatóan viszonyul ahhoz, hogy a májusi Európai Parlamenti választásokon az ellenzék közös listán mérettesse meg magát. A Publicus négy eshetőséget vizsgált:
- az egyik szerint az MSZP–P és a DK fogna össze egymással, a Jobbik pedig az LMP-vel, a Momentum külön indulna. Ennek kevés foganatja lenne, az MSZP–P–DK együtt 1 százalékponttal többet, 17 százalékot kapna, a Jobbik-LMP 1 százalékponttal kevesebbet, 15 százalékot, a Momentum pedig 2 százalékponttal több szavazatot szerezne, mint külön indulás esetén. Ebben az esetben a Fidesz támogatottsága 1 százalékpontot csökkenne, 27 százalék lenne, és a bizonytalanok aránya is ugyanennyivel csökkenne.
- Abban az esetben, ha a Momentum a Jobbikhoz és az LMP-hez csatlakozik, az a lista 16 százalékot szerezne, 4 százalékponttal többet mint az első forgatókönyv esetén. Azonban ekkor az MSZP–P–DK is további két százalékponttal jobb eredményt érne el, 17 százalékot kapna. A Fidesz támogatottsága nem változna, maradna 27 százalék, ami azonban már 6 százalékkal kevesebb, mint a másik kettő együtt. A bizonytalanok aránya további 1 százalékpontot csökkenne.
- Ha Momentum az MSZP–P–DK listához csatlakozik, akkor ez a lista 3 százalékponttal kapna többet, mint az első esetben, 18 százalékot; míg a Jobbik–LMP-lista egy százalékponttal növekedne, 13 százalékra. A Fidesz támogatottsága ebben az esetben 2 százalékpontot növekedik, 29 százalékra, míg a bizonytalanok egy százalékponttal csökkennek, 40-re, ez sem átütő megoldás, de együtt ismét több, mint a Fidesz támogatottsága önmagában.
- Amennyiben azonban létrejönne egy összellenzéki, MSZP–P–DK–Jobbik–LMP–Momentum közös lista, 31 százalékos eredményt tudna felmutatni, ami egy százalékponttal magasabb, mint ha külön indulnának a pártok, a Fidesz pedig ebben az esetben több, 29 százalékot kapna — azonban ebben az esetben az összellenzéki lista több mandátumot kapna, mint a Fidesz, és az EP-választás győztese lenne.
