Eddig azonban mindössze négy ügyben született bírósági döntés.
A hatóságok 151 ügyben nyomoznak a 2018-as parlamenti választásokon történt csalásokkal, visszaélésekkel kapcsolatban – erősítette meg Polt Péter legfőbb ügyész.
Polt Péter a DK-s Oláh Lajos kérdéseire küldte meg válaszát, amit az Index ismertetett. Tájékoztatása szerint a parlamenti választásokkal összefüggésben 249 nyomozást rendeltek el, ebből 151 még mindig zajlik és mindössze négy ügyben született bírósági döntés.
Polt Péter azt írta, hogy a 151 folyamatban lévő ügyből
- 72 ügy felderítési szakban,
- 79 ügy pedig 187 gyanúsítottal szemben vizsgálati szakban van.
Ezeket az ügyeket jellemzően választás rendje elleni bűncselekmények (73 ügy), hamis magánokirat felhasználása (54 ügy), illetve költségvetési csalás (20 ügy) gyanúja miatt indította a hatóság.
A hatóságok 50 ügyben 19 személlyel szemben megszüntették az eljárást, de Polt ezekről nem árult el részleteket. 42 ügyben az eljárást felfüggesztették, mivel az elkövető kilétét nem sikerült megállapítani. 6 ügyben 9 személlyel szemben az ügyészség vádat emelt. Itt a vád hamis magánokirat felhasználása, garázdaság, választás rendje elleni bűncselekmény, illetve egy ügyben testi sértés volt. Két ügy van már a bíróság előtt, a négy lezárult ügyben a bíróság 2 személlyel szemben felfüggesztett szabadságvesztést, másik 2 személlyel szemben közérdekű munkát szabott ki, 2 embert közérdekű munkára büntetett, 2 embert próbára bocsátott, 1 személy kapott pénzbüntetést.
Az Index szerint az eljárások többsége a jelöltállítási szakaszhoz köthető. Polt Péter példaként hozta fel, hogy az elkövetők – a választók szándékával ellentétesen, adataikkal visszaélve – a nevükben ajánlásokat adtak le, illetve "a jelölési szándékukon túl, más pártok jelöltjeinek ajánlóívein is szerepeltették az adataikat vagy a hamisított aláírásukat". Vagyis egyszerűen átmásoltak a jelöltek más jelöltek ajánlásait. Sőt, egyes jelölő szervezetek elhunyt személyek adatait használták fel.
Előfordult az is, hogy a jelöltek jogosulatlan aláírással, illetve hamis adatok feltüntetésével nyújtották be az ajánlóíveket, vagy személyes adatokat másoltak egyik ajánlóívről a másikra. Polt a kamupártokat is említette, akik nem valós kampánytevékenységgel, hanem az ajánlóívek különböző adatbázisokban szereplő személyek adatainak felhasználásával, hamisított aláírásokkal, elhunyt személyek adataival történt kitöltésével próbálták a szükséges számú ajánlást megszerezni.
Az egyik esetben a feljelentett személy pénzért vállalta, hogy az újonnan alakult párt nevében összegyűjt 500 aláírást és jelölt lesz, bár ilyen szándéka ténylegesen nem volt. Így a kampányra felvett állami támogatás igénybevételekor a fiktív jelöltséggel megtévesztették a támogatót, "a párt jogosulatlanul jutott támogatásához".
Kúria: választási csalás történt Pécsen
