Magyarország a legpopulistább ország 33 európai ország közül, Orbán Viktor rendszere jelentős károkat okoz a liberális demokráciának – ezek a fő megállapítása egy most közölt kutatásnak.
Több mint 40 éves múltra tekint vissza a svéd-angol think tank, a Timbro, most pedig publikálták legfrissebb populizmusindexüket (a TAP-ot), amit az Index is idéz. A fő megállapításuk az, miután megvizsgált a 28 uniós országot, valamint Szerbiát, Montenegrót, Izlandot, Svájcot és Norvégiát – tehát 33 országot –, hogy
soha nem látott támogatottságnak örvendenek a populista erők a kontinensen.
Minden negyedik választó populista (vagy bal, vagy jobb, de populista) pártra adta voksát a legutóbbi választáson, ezen pártok növekedése pedig idén is folytatódhat. A vizsgált országokban a populista erők támogatottsága eléri a 22,2 százalékot, ha viszont a 264 millió európai szavazó átlagát vesszük alapul, akkor ez az arány már 26,8 százalék. a TAP szerint
a populizmus legjobban Magyarországot járja át, az első és a második legnagyobb párt – a Fidesz és a Jobbik – is populista.
A kutatás szerint ez annak tudható be, hogy Magyarország az uniós tagállamok között a történelemben elsőként lett „részben szabad” ország – ahogyan azt nemrég a Freedom House közölte.
A Timbro közöl egy videót is, ennek egyik fókuszában szintén Orbán Viktor és Magyarország:
A kutatók definiálják, mi is a populizmus, fontosnak tartották kiemelni, hogy a populista pártok és a fasizmus vagy kommunizmus közé nem szabad egyenlőséget tenni, a populisták nem a demokráciák elpusztítását tűzték ki célul, sokkal inkább valami ellen szállnak síkra. Legyen az bevándorlás, az elitek, a vállalatok, a hagyományos ideológiák – ez utóbbi azonban lehet a liberális demokrácia is.
A TAP három szempont alapján sorolta be a populista erőket, 1) a „nép” képviselete az „elitek” ellen, 2) akik a többségi demokrácia zászlaja alatt türelmetlenek a jogállami procedúrákkal, a fékek és egyensúlyok rendszerével szemben; ők az autoriter populisták, valamint 3) az erős állam hívei, a NATO-val és az EU-val szemben gyanakvóak.
A TAP diagnózisa szerint
vége a hagyományos értelemben vett tömegpártok korának, ezzel együtt pedig a liberális-demokratikus konszenzusnak is.
A mai populista pártok már nem kívülről akarják megsemmisíteni a fő célpontnak számító liberális rendszert, mert rájöttek, hogy belülről is fel lehet számolni a liberális-demokratikus konszenzuson alapuló intézményeket.
