Tiltakozik az Audi Hungaria Független Szakszervezet (AHFSZ) a túlórakeret növelését engedő törvénymódosító javaslat ellen, Nein, danke 2.0! címmel adtak ki közleményt, amit a Magyar Hang idéz. Ez alapján az AHFSZ elfogadhatatlannak tartja a kormány azon célját, hogy 36 hónapra növekedjen a túlórák elszámolásának időkerete.

Nem hagyjuk, hogy tovább zsigereljék munkatársainkat, nem hagyjuk, hogy még ennél is nagyobb rugalmasságra kényszerítsenek bennünket. Nem hagyjuk, hogy kollégáinkat még jobban elszakítsák a családjaiktól, nem akarunk a mostaninál nagyobb kiszolgáltatottságot, a tervezett módosítás nem harmonizál az Európai Unió értékrendjével és az Európai Parlament és Tanács irányelveivel sem – írják.

Hangsúlyozzák azt is, hogy a felvetésről még csak tárgyalni sem hajlandók. A szakszervezet emlékeztet arra is, hogy 2017-ben – amikor a kormány elképzelése először napvilágot látott – már elmondták a véleményét a munkaidőt érintő, drasztikus változtatás bevezetéséről. Korábban a Liga Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Közlekedési Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Vasas Szakszervezeti Szövetség, valamint a Magyar Orvosok Szakszervezete és a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete is tiltakozott a tervezet ellen.

Megírtuk korábban, Szijjártó Péter szerint a törvény megváltoztatásakor figyelembe vették a német cégek igényeit is. A külügyér utalt arra, a német multik örülnek, hogy mostantól többet lehet túlóráztatni a magyarokat. Szijjártó szerint a rendkívül alacsony munkanélküliségből adódó kihívások miatt az itteni vállalatok már régóta kérték, hogy biztosítsák nekik, így a szükséges munkaerő rendelkezésre fog állni.

Mint arról beszámoltunk, éjszakába nyúló vita zajlott kedd este a Munka törvénykönyve „rabszolgatörvény” néven elhíresült, Kósa Lajos és Szathmáry Kristóf által benyújtott módosításáról. A javaslat közel 5 órán át tartó általános vitájában a levezető elnök, a fideszes Lezsák Sándor előbb az LMP-s Demeter Mártától önismétlés, majd az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikótól és a független Szél Bernadettől az ülésvezetés bírálata miatt vonta meg a szót, majd egyszerűen nem adott szót a további felszólalásra jelentkező ellenzéki képviselőknek, és lezárta a vitát.

Az ülés vita közben elrendelt szünetében azonban bekapcsolva maradt Lezsák Sándor mikrofonja, a parlamenti közvetítésben így hallható volt, ahogy a segítőjével megbeszéli, hogyan is vessenek véget az elhúzódó vitának. A videón az hallatszik, ahogy Lezsák a segítőjével arról beszélget, hogy mégsem kellene ott ülni a parlamentben reggelig, bár "lehet, hogy ezt akarják". A beszélgetésben felvetődik, hogy újabb tárgyalási szünetet rendeljenek el, majd Lezsák segítőjét telefonon hívják. Ezután Lezsák azt kérdezi, hogy szót kell-e adni mindenkinek, de a segítő azt feleli, hogy mondhatja azt, hogy aki már volt, annak nem ad szót. Láthatóan fellapozzák a házszabályt is, a segítő pedig azt mondja, eszerint az ismételt felszólalásra az elnök ad engedélyt, ezért lehet azt mondani, hogy feleslegesen ismételik magukat a felszólalók, és erre hivatkozva meg lehet tőlük vonni a szót.

Itt videón is megnézheti, ahogy Lezsák Sándor parlamenti levezető elnök kitalálja, hogyan hallgattathatná el az ellenzéket: