Dobrev Klára ott is elvitte a legtöbb szavazatot, hogy a válaszadók, ha halaszthatatlan dolguk akadna, őrá bízná gyermekét.
A Metoo kicsivel több mint egy évvel ezelőtti kirobbanása okán felmérést készített az IDEA Intézet, amit a 24.hu ismertet. De nem a nők politikai szerepvállalásának igényéről készültek a 2000 fős, reprezentatív kutatás kérdései, hanem a hazai politikai és az általánosságban vett közélet ismertebb női szereplőinek és politikusainak politikai és egyéb kompetenciájának megítéléséről.
Szerepel a felmérésben több ellenzéki politikus (Kunhalmi Ágnes, Szabó Tímea, Demeter Márta, Szél Bernadett, Dúró Dóra), tévés személyiségek (Kálmán Olga, Veiszer Alinda, Bombera Krisztina), Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor felesége (Dobrev Klára és Lévai Anikó), valamint D. Tóth Kriszta, Eszenyi Enikő, Schmidt Mária, Sárosdi Lilla és Novák Katalin.
A kérdések kitértek arra, hogy:
- kit látnának legszívesebben főpolgármesterként vagy miniszterelnökként és arra is, hogy
- mennyire tartják őket kompetensnek olyan témákban például, mint a migráció vagy a gazdaság.
- Kiderül az is, hogy a válaszadók kire hagynák gyermeküket, ha halaszthatatlan elfoglaltságuk lenne.
Nem elválasztva üzleti érdekeltségeitől, a baloldali pártválasztók 55 százaléka mondta azt, hogy a felsoroltak közül Dobrev Klárát látná a legszívesebben gazdasági vezetői tisztségben. Az LMP-sek 17 százaléka – és ez körükben a legmagasabb arány – Szél Bernadett mellett foglalt állást.
A gyermeküket kire bízó kérdésre a legtöbben D. Tóth Kriszta és Dobrev mellett foglaltak állást, őket a válaszadók 7-7 százaléka, Dúró Dórát 6 százaléka választotta. Az LMP-sek politikusukra, Demeter Mártára bíznák rá leginkább gyereküket (15 százalék), ha halaszthatatlan dolguk lenne. Őt az LMP-szavazók körében D. Tóth Kriszta és Bombera Krisztina követi egyaránt 11 százalékkal. Dobreven túl az MSZP-, DK- és Párbeszéd-szavazók körében szintén további, a pártpolitikán kívüli szereplők következnek: D. Tóth Krisztát a baloldali szavazók 11, míg Kálmán Olgát 10 százaléka választotta.
Migrációs kérdésben Kálmán Olgát választották a legtöbben (10 százalék) olyannak, akinek adnak a véleményére, majd Dúró Dórát (8 százalék) és Kunhalmit (5 százalék). A baloldali pártválasztók körében is e hármas osztozik a dobogón: Dobrevet a megkérdezett MSZP-, DK- és párbeszédes pártpreferenciával bírók 22, Kunhalmit 17, Kálmán Olgát 14 százaléka választotta. Az LMP-sek e téren is saját politikusaik véleményére kíváncsiak: Demeter Mártát 26, Szélt az LMP-sek 8 százaléka választotta.
A hivatalos hírek szerint a fent sorolt nők egyike sem ambicionálja a főpolgármesterséget, a kutatók mégis feltették a hipotetikus kérdést. Kálmán Olgát a válaszadók 7, Kunhalmit 6, Szél Bernadettet 5 százalék választotta. A baloldaliak körében Kunhalmit (20 százalék), Dobrev Klára (16 százalék) és Kálmán Olga (9 százalék) követi, míg az LMP-sek e téren hűek maradnak politikusaikhoz, leginkább Szélt (az LMP-sek 14 százaléka), majd Demetert (12 százalék) látnák legszívesebb főpolgármesteri pozícióban. Emellett az LMP-sek 8 százaléka a párbeszédes Szabó Tímeát választotta.
A női miniszterelnökséget firtató kérdés számai ekképp alakulnak:
A válaszadók körében 9 százalék, a baloldali táborban 44 százalék választaná Dobrev Klárát. Őt a kérdésre érvényes választ adók körében Kálmán Olga (7 százalék), Szél Bernadett (6 százalék) és Kunhalmi Ágnes (4 százalék) követi. Nem meglepő módon az LMP-sek e kérdés kapcsán is Szél Bernadett (25 százalék), illetve Demeter Márta (18 százalék) mellett foglaltak állást. Az LMP-s táborban Dobrevet, Kunhalmit és Kálmán Olgát is alig vagy egyáltalán nem választották. Dobrev és Kunhalmi a többihez képest kiemelkedik a baloldali szavazók körében – Dobrev Kunhalmihoz képest is –, de meg kell jegyezni, hogy a válaszadók vonatkozásában az „egyiket sem” választók aránya itt az egyik legmagasabb.
*
Módszertan: az IDEA Intézet a kutatás adatait 2018. október 18–22. között vette fel közösségi média alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében. A 2000 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb +/- 2,2 százalékpont